-Jól van!-mosolyogtam,bár legbelül rettegtem az egésztől.
Nem tudom meddig beszélgettünk,de elaludtam.
-Ébresztő!-suttogta valaki.Elfordultam és leestem a kanapéról.Felültem,és lassan nyitottam ki pilláim.Daniel ült előttem egy pohár teával.
-Jó reggelt!Elaludtam?-kérdeztem egy ásítás közben.
-Nem!Időben vagy!Itt a teád,2 cukor van benne és erdei gyümölcsös.
-Köszönöm!-láttam hogy a hegeket nézte a lábamon,ezért gyorsan lejjebb húztam a pólót.
-Nem fájtak?
-Nem bántam meg,hogy megtettem.Nem tudok mit csinálni,már ott maradnak,csak emlékek.
-Sokan kérdezik?
-Igen,de nem bánom hogy el kell mesélnem.-lenéztem,majd kezével felhúzta a pólót.Nézte a hegeket és végigsimított rajtuk.Belenéztem a szemébe.Közelebb csúszott.Végig tartotta a szem kontaktust.Keze felfele csúszott és arca közeledett.
-Mi a Szent szar?Ti mi a francot csináltok?-Daniel hátravágódott,én pedig felálltam.-Ez mi volt?
-Ty!Ez nem az volt,mint aminek látszik!
-Daniel kifelé!-ahogy kimondta,már ott sem volt.-Te normális vagy?
-Nem az ő hibája volt,csak megnézte a hegeket.
-Majdnem a bugyidban volt a keze,te meg fa pofával nézted és hagytad.Ennyit számít Zayn?
-Nem történt volna semmi!Ne mondj neki semmit!Nem akarom,hogy bárkinek bármi baja legyen ebből,főleg nem Danielnek.
-Mióta vagytok ti ennyire jóban?
-Tyler!Kezdünk,ne kiabálj a hugóddal!-Crystal lépett be.
-Ne parancsolgass,megyek már!-mondta gúnnyal,majd rám nézet.-Még számolunk.-kilépett Crystal mellett.
-Jól vagy?-Crystal bejött.
-Persze,csak nem tudom mi történt!Mindjárt felöltözök és megyek,ígérem sietek.
-Neked még nem kell,nyugodtan reggelizz,utána öltözz fel,majd menj be a sminkeshez.Ott kezdesz.
-Oké,köszönöm,hogy szóltál.
-Nincs mit!-kisétált,majd rájöttem,hogy egyedül vagyok.Kikapcsolt gépemet bevittem a szobába.Kiléptem a szobából.Daniel ott állt előttem.Mélyen nézett a szemembe.Gyorsan megindult felém,én meg visszaléptem az ajtóhoz.Daniel vadul nekem esett,én pedig hagytam.Nem tudom miért.Az agyam leblokkolt.Felkapott a derekára,majd bevitt a szobába.Letett az ágyra és levette a felsőm.Meztelen melleimre nézett,majd visszatért a számhoz.Levette a saját felsőjét és a nadrágját kigombolta.Keze megtalálta a bugyimat,majd elkezdte lehúzni,de megállítottam.
-Mi az?-kérdezte zihálva.-Valamit rosszul csináltam?
-Menyasszony vagyok!Nem tehetem ezt meg vele,én szeretem őt.
-Ez egy kicsit most meglepett,nem ezt vártam.-kifújta a levegőt.-Ez kínos.-pólómért nyúltam,majd felvettem.-Sajnálom.Gondolhattam volna erre.-felvette a felsőjét,bekapcsolta a gombját.-Mennem kell!Szia!
-Daniel!Beszéljük meg!-kiáltottam utána.Visszanézett.
-Mit?Ezt te se gondolod komolyan.-visszalépett.-Egy gyerek vagy,nem több!Feleslegesen kötelezed el magad!
-Hogy mondhatsz ilyet?
-Milyet?Fiatal vagy,kíváncsi,a hormonjaid dolgoznak.Gyönyörű vagy,és nem azt akarom mondani,hogy legyél ribanc,de próbáld meg nélküle.Próbáld ki magad több ember mellett.
-Te nem értesz engem!
-Mert te sem érted magadat!-mondta és elsétált.Visszafordultam és méregből becsaptam az ajtót.Az a baj,hogy igaza van.Annyi mindent szeretnék kipróbálni,de szeretem Zaynt és nem akarom,hogy csalódjon bennem.Felöltöztem,de nem reggeliztem és beültem a sminkeshez.A nap gyorsan eltelt.Kerültem Ty-t,Daniel pedig engem. Este viszont Ty elkapott.
-Kerültél egész nap.-szólt a nappaliból.
-Nem akartam mindenki előtt veszekedni,mert ebből úgyis az lesz.
-Hát ha nem helyeselsz akkor valószínű.
-Nem tudom miről beszélsz.
-Meg akartad csalni Zaynt?
-Nem!-erőteljesebben jött ki mint gondoltam.Odaléptem elé.-Te nem tudsz semmit!
-Semmit?Szóval történt valami?Nem engedem,hogy szajha légy!-mondta és felállt.
-Miért akkor mi lesz?-kérdeztem vissza fennhangon,mire egy tenyér érződött az arcomon,és viszketett a helye.Odakaptam és Tylerre néztem.-Nem te döntöd el,hogy megengedem-e,hogy minden jött-ment a farkára húzzon vagy sem!Megütöttél!Mostantól nem vagy a bátyám!-erre jött a másik pofon.-Utállak!Többé nem akarlak látni,nem akarom,hogy a bátyám legyél!
-Megérdemelted!Soha nem ütöttelek meg,de lehet meg kellett volna.-kirontottam a lakásból,fellökve útközben Danielt.Szembembe nyúltam,amibe pénzt találtam.Telefonomért nyúltam és Luke számát tárcsáztam.
-Tessék?
-Diana vagyok,Amerikában vagy?
-Hol vagy?-lediktáltam a címet.
-Fél órás út,fogok egy Taxit.Baj van?
-Meggondolatlanul akarok cselekedni.Veszek füvet és a nagy parkban találkozunk.Hozz nekem valami pulcsit kérlek!-belenevetett a telefonba.Kerestem egy sikátort,egy ismert füves helyet.
-Hello srácok!-mosolyogtam.
-Mit adhatunk?Szándékkal jöttél.
-Van nálam 50 dollár.Mennyit adtok érte?
-50 gramm.
-Papírt is adtok?
-Azt nem.
-Akkor legyen 40 gramm és 20 papír.
-10!
-Akkor keresek máshol.-eltettem a pénzt és megfordultam.Elindultam,de utánam szóltak.
-Legyen!-cseréltünk,majd elsétáltam a parkba.Ty közben vagy 100-szor hívott.Kikapcsoltam a telefonom.Leültem a parkban egy padra.A sötétben nem sokat láttam,de reménykedtem,hogy megtalál.
-Már hiányoztál!-rám terítette a pulcsit,de fel is álltam és átöleltem.
-Te is nekem!Itt az anyag.40 gramm és 20 hüvely.
-Te mire készülsz ennyire?
-Ahogy mondtam,meggondoltalanul akarok cselekedni,és azt csak veled tudok.-odaadtam neki,hogy tekerje be.
-Mind elakarod szívni?
-Igen,miért?
-Ez tiszta fű,2 kiüt majd.
-Na és?Itt az egész éjszaka,remélem itt maradsz!
-Itt!-mivel a nyári esték nem számítottak hidegnek,ezért nem volt szükségem a pulcsira.Elszívtunk 2-2 szálat,és egyre jobb kedvünk lett,egyre jobban éreztünk magunkat és egymást.Túl sokat beszéltünk.Luke csak mondta és mondta.
-Fogd már be!-szájára tettem a kezem és nevettem.Közelebb húzott,magára és összegabalyodtunk.Megtörtént egyszer kétszer és még többször,vigyáztunk,nem akartam másra figyelni,csak rá.Hajnali 2-kor egymás mellett ültünk és néztünk ki a fejünkből.Egy srác jelent meg előttünk.Kezemben a cigit egyre többször szívtam meg mire hozzánk ért.-Daniel?
-Diana?Mit keresel itt?A bátyád aggódik.-felé nyújtottam a cigit.Elvette,megszagolta és visszaadta.-Mióta füvezel és ki ez a gyerek?-annyira elkezdtünk nevetni,hogy nem bírtuk abbahagyni.
-Szerintem én megyek Diana.Egy józan pillanatomban,majd felhívlak.-beleszívott a cigijébe,eldobta a csikket és az arcomba fújta a füstöt.Átöleltem,majd elsétált.
-Ez ki volt?És tedd már le azt a szart.-nyúlt a kezemért,de felugrottam.
-Ha kell vedd el!-nevettem.Felállt,majd annyira közel jött,hogy hozzámért.Eldobtam a már nem égő csikket.-Kívánlak!-végig simítottam mellkasán.-Most,itt!
-Ezt a fű mondatja,nem lesz itt...-szájára tapasztottam ajkaimat,amiket nem tolt el.Meztelenkedésig jutottunk.
-Nincs nálam gumi.-néztem rá.
-Lehet nálam sincs.-elnyúlt a nadrágjáért,majd kihúzott egyet.Elnevettem magam.Szeretkeztünk.Igen vele is.4-kor mindketten a fűben feküdtünk.Az utolsó szál cigit szívtam el.-Hiba volt tudod.
-Nem tudom miről beszélsz.-mondtam és kifújtam a füstöt.
-Ez az egész,hogy tehettem ezt.-felkelt és elkezdett öltözködni.
-Mit csinálsz?
-Elmegyek?
-Nézzünk együtt a napfelkeltét.Ezen már nem tudsz változtatni.
