...Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.
Otthon Londonban körbevezettem Hollandot és shoppingoltam vele.Vagyis inkább ő vett cuccokat nekem és magának.Annyira életvidám lány.Egyszerűen elképesztő.Mivel 1 hét szünetünk van úgy döntöttem,hogy jelzek Lukenak,hogy fussunk össze.Bele is egyezett.A koncert előtt valószínüleg vele leszünk.Már hiányzik.Igaz beszéltünk telefonon,többet is,mint Zaynnel,de mégis hiányzik.Jayt pedig meglátogatom a családjánál,mert elvileg pár hónapra hazaköltözött.Tehát ez a hét is gyorsan fog elmenni.Vásárlás után már nem nagyon csináltunk semmit.Betettünk egy filmet,aztán Holland csinált egy Twitcamot.Legtöbben a sorozatról kérdeztek minket,de persze nem sokat mondhattunk el róla.Majd mikor azzal is végeztünk hármasban aludtunk a kanapén,amit reggel meg is bántunk.Mindhármonknak fájt a háta.9-kor keltünk aztán 10-kor már kint voltunk a városban.Én deszkával Holland pedig gyalog.A deszkás parkban találkoztunk Lukkal.
-Sziasztok!-köszönt mikor meglátott minket.Mi is köszöntünk.-Luke vagyok nyújtott kezet Hollandnak,aki azonnal elpirult.
-Holland Roden.-kezet ráztak,mjad Holland visszalépett én pedig rávetettem magam Lukera.Hátra is esett.
-Hiányoztál!-nevettem a fülébe,mikor elestünk.
-Te is nekem!Azt hittem kerülsz!
-Zayn miatt?Nem békél a gondolattal,hogy mi barétok vagyunk.De nem érdekel.Nekem szükségem van rád,mint barátra és ha ezt nem fogadja el,akkor nincs értelme a kapcsolatunknak.
-Ti jártatok?-nézett le ránk a barátnőm.
-Nem,csak kavartunk!-vágtam rá.
-Értem,de én nem is zavarok,leülök,ti meg deszkázzatok.És tanítsatok majd valamit!-mosolygott és leült.Nem sokáig maradt egyedül,mert akik felismerték meg is rohamozták.Mi elkezdtünk gurulni,de mi se maradtunk egyedül.Egész délelőtt és délután kint voltunk.Hollandot megtanítottuk egy kicsit gurulni.4-kor hazamentünk és készülődtünk.Sokkal jobban megismertem őt,mint eddig.7-kor elindultunk a koncertre.Fergeteges volt.Sorban álltunk az autogrammokért,mikor mi kerültünk sorra.
-Milyen névre...Ó csak nem Diana Posey?
-Ismersz?-mondott valamit a testőröknek,majd mindkettőnket félreállítottak.Fél óra múlva,mikor kiürült a terem Bruno felállt és felénk jött.Kezet nyújtott.
-Bruno Mars!-megráztam a kezét.
-Diana Posey!
-Van kedvetek feljönni velem a lakosztályomra?-Holland rám nézett én meg vissza rá.Ő aprót bólintott.-Semmi olyanra nem gondolok,csak szeretnélek jobban megismerni téged,már sokat hallottam rólad.
-Rólam?-ezen most jobban meglepődtem,mint vártam.Nem sokáig maradtunk az arénában,hanem felmentünk vele.Gyönyörű szép lakosztály egy London belvárosában lévő hotelből.A kilátás egyszerűen gyö-nyö-rű!-Bakker de bunkó vagyok.Bruno ő itt Holland Roden.-mutattam a mellettem álló vörös szépségre.
-Én meg modortalan,hogy nem kérdeztem!-kezet fogtak,majd Bruno hozzott mindannyiónknak egy italt és leültünk.
-Szóval megkérdezhetem,hogy a kedvenc énekesem honnan hallott rólam ennyit?
-Én vagyok a kedvenc?Azt hittem a One Direction viszi a pálmát.
-Mint banda,de mint énekes úgy te.De ne terelj!
-Harry sokat mesélt rólad.-hogy mi van?Harry?
-Tényleg?
-Nagyon szeret téged tudod?
-Mint egy barátot.Tudom,hiszen én is szeretem őt!
-Nem is gondoltál még rá,hogy ő nem csak barátként szeret?
-Ezt miből veszed?
-Ahogyan mesélt rólad!Mint aki el van varázsolva.
-De ugye azt tudod,hogy én Zaynnel vagyok.
-Nem szakítottatok?
-De azóta ismét összejöttünk.És én tényleg szeretem őt!De Harry előttem nem csinált semmi olyat,ami feltünt volna.Mikor mesélt ilyenekről?Mondhatta volna,hogy ismer.Ingyen jöttünk volna!-felnevetett.
-Ezentúl bármikor ingyen jöttök.-még tovább nevetett.-Akkor mesélt erről,mikor elköltöztél Amerikába.-szóval azért haragudott rám annyira.-Nagyon össze tört.El volt keseredve,hogy soha többé nem lát.Lehet,hogy ezt számodra nem mutatja,de így érez.-Még beszélgettünk kb.1 órát erről az ügyről és közben Holland elaludt.-Ne keltsd fel!Mindjárt hívok egy Taxit és leviszem.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a beszélgetést.És a remek koncertet.És az italt és a barátnőm lecipelését.
-Igazán nincs mit!-segített lehozni Hollandot és betette a Taxiba.Megadta a számát,majd én is beültem és felhívtam Tyt.Mikor megjöttünk kijött és bevitte Hollandot és behívott magához.
-Mi történt?.kérdezte.
-Semmi!-vágtam rá.
-Jobban ismerlek,mint a tenyeremet!Ne hazudj!Feldúlt vagy!Mi miatt?
-Harry szerelmes belém.
-Ezt honnan veszed?
-Maga Bruno Mars mondta.Neki meg Harry.
-Azta!És te mit érzel?
-Barátságot!Tudod,hogy Zaynt szeretem!Harry...őt is szeretem,de mint egy barátot,mondjuk ő már majdnem testvér.Mint Dylan.Semmi több!-folyni kezdtek az arcomon a könnyek.Ty a mellkasára húzott.-Nem akarom,hogy elromoljon a barátságunk.Zayn annyira féltékeny és ha ez kiderül.Annyira félek!
-Nem kell!Ha Harry nem mutatja ki ezt előtted,akkor ne is vedd figyelembe!
-Találkozni?Tudom.-kinéztem az ablakon,majd visszamosolyogtam.
Megérkeztünk a házukhoz.Kicsi otthonos legénylakás.David már várt minket.Még ki se nyitottam az ajtót,már ott is állt és a magasba emelt.
-David!Szia!Hiányoztál!-átöleltem így letett.
-Diana!Te is.-mosolygott és ellépett.-Gyertek,mert kész a kaja.-bementünk egyenesen az ebédlő-konyhába.Isteni illata volt a szerintem makaróninak.
-Szóval mikor mehetek el az egyik edzésedre?-néztem Davidre miközben kitette az asztalra a sajtos makarónit.
-Öhm...soha.
-Te szégyellsz?
-Nem!Csak féltelek.
-Meg tudom védeni magam!Szóval?-Daniel közben rajtunk nevetett.
-Gyere ma!Délután lesz úgy is!-ránézett az órájára.-2 óra múlva.-elmosolyodtam,az afféle "látod hogy elérem amit akarok?" mosollyal.Közösen megebédeltünk,aztán hazaugrottam és átöltöztem,aztán mentem a foci pályához deszkával.-Nem gondolod,hogy ez kicsit sok?-nézett a deszkára és rám,mikor begurultam elé.
-Most miért?-néztem magamon végig.
-Inkább menjünk be!-a karját nyújtotta,de ellöktem és elé vágtam.Egy nagy füves pályára értünk.-Megvársz itt,míg átöltözök?
-Van más választásom?
-Nem igazán!
-Adj egy labdát!-kiabáltam utána,mielőtt bement.Odadobott egyet.Régen,míg kicsik voltunk Ty imádott focizni,bár még most is szeret,de már nem úgy.Sokat kellett vele játszanom.Felvettem a labdát és dekázgattam.Már amennyire sikerült.Mire kezdtem bele merülni sokan lettek körülöttem.David akkor jött ki,vagyis rohant.
-A csaj velem van!-kiabálta.
-Lehetnél velem is!
-Sőt akár velem is!-felnéztem a srácokra és odagurítottam a labdát.David átjött rajtuk és elém állt.
-Csak nem csaj hiányban szenvedtek?-szegeztem rájuk a tekintetem.-Ennyi felnyalt hajú,kigyúrt testű gomba fejnek?-David felém fordult.Én csak mosolyogtam.A fiúk felnevettek.
-Kemény vagy!Ez tetszik!-mondta a magas,gondolom a kapitány.David megfordult és megcsókolt.Nem toltam el,de nem is mozdultam.Hamar visszafordult a fiúkhoz.
-A lány az enyém!Velem van!-elléptem tőle,ellöktem az egyik srácot és kisétáltam a pályáról.Fütty szó kísérte az utam.Nem sok tartott vissza,hogy felemeljem a középső ujjam és visszamutassak.Felvettem a deszkám és hazagurultam.Még fél úton se járhattam,mikor David írt egy sms-t.
"Sajnálom ami történt.Értsd meg,hogy ők mások.Ők afféle izom agyak,csak tök hülyék.Szeretlek,mint egy testvért,fontos vagy és jelen pillanatban veled lennék inkább,de azt a többiek nem díjaznák.Bocsánat!"
"Hol van neked arra időd,hogy sms-t küldj a tesódnak? ;) "
Nem tudtam rá sokáig haragudni.Deszkára álltam és indultam.Egyszer csak egy kocsi állt meg előttem.Leszálltam,majd mellé sétáltam.
-Segíthetek?-kinyitották az ajtót,egy srác behúzott,valaki ment a deszkámért és az is betették,majd ismét indult az autó.Kapálóztam,forgolódtam és rugdalóztam.Kiabálni nem nagyon tudtam.Kb.negyed órát mehettünk,mikor megállt a kocsi.
-Csak ne sikíts!-suttogta valaki.Újra éreztem,hogy a lábamra tesznek és állok.Kinyitottam a szemem és a közös ház előtt voltunk.
-Hogy a francba gondoltátok ezt?-néztem az ikrekre,akikkel majd most fogok dolgozni.
-Hát nem tudtuk,hogy jönnél-e,ezért hoztunk!Ne aggódj,nem mindig vagyunk ennyire elszántak!
-Hahaha!-mondtam,majd felvettem a deszkát.-De mit is keresünk itt?
-Meg akartunk ismerni!
-Jobban!-mondta Charlie és Max.
-És mi van,ha én nem akarlak megismerni titeket?
-Itt a tesód is!Meg a többiek is.Csak útközben megláttunk és gondoltuk felveszünk.-Bementem az ajtón és tudtam merre induljak.A srácok jöttek utánam.-Jobban ismered a járást,mint mi!
-Nem egyszer voltam már itt.
-És mindenkit ismersz a csapatból?
-Nagyjából!Ti?
-Hát lassan téged,meg Danielt.Egyébként nagyon szép...
-Van barátom bocsi!
-Semmi gond.-felértünk az emeletre és bementünk.Tyler Dylannal az egyik kanapén ült.Daniel a fotelben a csajok sehol.Tyler egy széken a többiek is így ültek össze vissza.
-Mit is keresek én is itt,hiszen csak a srácok vannak itt.-suttogtam,de nem vártam meg a választ,hanem mosolyogva beültem Ty és Dylan ölébe.-Üdv srácok!
-Minden oké?-nézett rám Ty.-Te mit keresel itt?
-Nem tudom,a fiúk vettek fel!-suttogtam.Dylan a lábammal hülyéskedett,aztán beszélgetni kezdtünk.Rengeteg dologról beszélgettünk és egészen jól megismerkedtünk.Charlie nagyon kedves,sőt Max is.Későn mentünk haza.Másnap elmentünk a fotózásra és még aznap ismét találkoztam Daviddel.Zaynnel nagyon rég nem beszéltem.Mármint sms-ezgettünk,de szóban szinte soha.Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.
