Part 85.Nem múlt el az érzés!

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Ha előtted nem mutatja,akkor ne is foglalkozz vele.

Elaludtam Ty ölében és a nap sugaraira ébredtem.Kikeltem az ágyból és bementem Hollandhoz.Még ö is aludt,bár az óra majdnem delet mutatott.A mai terveim között Bradford a cél.Felkeltettem vöröskét.
-Eljössz ma velem Bradfordba?
-kérdeztem töle.
-Van más választásom?
-Itthon lehetsz Tylerrel,vagy bemész a városba,vagy kimész Lukekal deszkázni?-erre elmosolyodott.Láttam rajta tegnap,hogy tetszett neki Luke és Lukenak is ö,így mondtam Lukenak,hogy lehet hogy kimegy vele deszkázni.-Vagy csak itthon alszol tovább.
-Megadod a számát?-örömmel adtam meg neki,aztán kimentem.Gyorsan megnéztem a menetrendet és fé óra múlva indul egy vonat.Gyorsan reggeliztem és elpakoltam a táskámba.Deszkára pattantam,aztán lementem az állomásra.Épp hogy megvettem a jegyet jött is a vonat.Felszálltam,majd 2 óra múlva le.Igazából nem is tudtam merre induljak,mert még nem jártam az állomáson,így felhívtam Jayt.
-Szia csajszi!Mizu veled?
-Szia!Épp a Bradfordi vonat állomáson vagyok.Nincs kedved kijönni elém,mert nem tudom merre induljak.
-Fél óra múlva érek Bradfordba,mert most nem vagyok otthon.De ha kimész az állomás elé,ott egy hosszú egyenes utcát látsz.Menj rajta és a negyedik utcánál kanyarodj jobbra.Az a mi utcánk.Gondolom tudod melyik Zaynék háza.Látogasd meg őket és majd bemegyek érted valamikor jó?
-Persze.Köszi az útba igazítást.-letettem,aztán elindultam, az úton.Deszkával gyorsan oda is értem és csengettem.Trisha nyitott ajtót.
-Diana!Kincsem!-szorosan magához ölelt.-Hiányoztál!Hogy kerülsz ide?
-Szia Trisha!Te is hiányoztál!Egy barátomat látogatom meg,gondoltam benézek.
-Vannak itteni barátaid?-nézett rám mosolyogva.
-Igazából csak egy.A többiek itthon vannak? 
-Csak Whalia.Épp most szakítottak a barátjával.
-Felmehetek hozzá?
-Hiszen itthon vagy!Bármi kellene a konyhában leszek.-végigsimított a karomon majd bement a konyhába én meg fel.Bekopogtam.
-Nem kell semmi!-szipogta.Résnyire nyitottam az ajtót és bedugtam a fejem.
-Csak köszönni akartam.-odarohant hozzám és átölelt.Odahúztam az ágyhoz.-Melyik segg fejet kell elintéznem?-elmosolyodott,de még mindig sírt.
-Mit keresel itt?-szipogta.
-Egy barátomhoz jöttem.Este már megyek is.
-Nem várod meg Zaynt?
-Hazajön?Már kb. egy hete nem beszéltünk.
-Ma este.Maradj itt!Szeretnék tanácsot kérni!
-Szia Jay!Micsoda meglepetés!Zayn még nem jött meg!-hallottam lentről Trisha hangját.
-Jay engem keres,szóval megyek,de ígérem visszajövök.-lementem a lépcsőn és átöleltem Jayt.
-Ti ismeritek egymást?-nézett ránk Trisha.
-Ő a barátom akihez jöttem!-elmosolyodott.-Trisha!Visszajöhetnék még később?
-Ez már a te otthonod is.Akkor jössz amikor csak akarsz!-kimentünk aztán elindultunk sétálni.
-Hiányoztál!-mondtam neki és megfogtam a kezét.
-Te is!Láttam a képeket a stáb tagokkal,beilleszkedtél!
-Aha.Főleg az ikrek azok akikkel vagyok,meg ugye a srácok.Lányokkal sincs bajom,de ha más nem te tudod,hogy a fiúkkal nagyon jól kijövök.
-Persze hogy tudom!-már jó két-három órája beszélgethettünk,mikor olyat mondott amire nem akartam válaszolni.-Szeretlek!
-Tessék?
-Kimondtam,mert bennem még nem múlt el az érzés!
-De jól tudod,hogy én szeretem Zaynt az életemnél jobban is.Jay!Ha te nem csak barátként tekintesz rám akkor ez a barátság nem fog működni!
-Diana!-megfogta a kezem én meg bepánikoltam és felálltam.
-Nem akarok tőled már semmit!Hiba volt idejönnöm!-elkezdtem futni.Igen Zaynék házához mentem.Kint már kezdett sötétedni.Bementem és küszködtem a könnyeimmel.
-Diana!Jókor...Minden rendben van?-felnéztem rá.
-Persze minden oké!-elmosolyodtam.-Mihez jöttem jókor?
-Zayn perceken belül megérkezhet.-most már tényleg mosolyogtam.
-Felmegyek a szobájában!
-Jó rendben!Örülni fog neked!-felmentem.Odasétáltam az asztalhoz.Rajta volt a rajzos mappája.Kinyitottam és megtaláltam a rajzomat és az övét.A legutolsó rajzot Perriről készítette.Visszacsuktam és vártam.Hallottam az autó csapódását és leültem az ajtó mögé.Kb 5 percig ültem,majd hirtelen kinyílt az ajtó.Berepült egy táska,de Zayn nem jött be csak nyitva hagyta az ajtót.Bement Whaliához.Nyitva hagyta az ajtót ott is,így mindent hallottam.20 percig beszéltek Whalia fiújáról,majd Zayn kezdett érdekes dologról beszélni.
-Hiányzik Perrie!
-Hogy érted?Most nem vagytok együtt Dianával,vagy mi?
-De együtt vagyunk,de szinte sose tudunk összehozni egy találkozót!Legalább Perrievel hetente tudtam találkozni.Most is vele jöttem Londonig.
-Hogy-hogy?
-Eljött az utolsó koncertünkre,ott aludt és együtt jöttünk haza.
-Szereted még?
-Nem tudom!Mármint szeretni szeretem,de Dianát nem akarom megbántani.-felálltam és összeszedtem a cuccom.Kiléptem az ajtón Whalia ajtajához.-Diana!-Zayn felugrott és felém jött.
-Inkább ne!Nem kell megbántanod!Nem hozzád jöttem.Whalia,sajnálom,de fél óra múlva megy a vonatom.Jó lenne,ha valamikor tudnánk beszélni!
-Diana...-szólt hozzám Zayn.
-Nem tudom van-e értelme végig hallgatni téged!Félek,hogy minden szavad egy tűszúrás lenne a bőrömbe.Csak had menjek haza!-magához vont és én csak álltam.Whalia kiment és becsukta az ajtót.Nem tudtam mozdulni.-Nem akarok semmit se rád erőltetni,azt szeretném,ha boldog lennél!És ha ez nem velem vagy én elfogadom.Kicsit nehezen,de el!
-Szeretlek!Tényleg!Hiányzol az életemből és hogy minden nap melletted ébredjek!Annyira szeretném,ha vége lenne ennek az egész turné+forgatás mizériának.Egyszerűen csak hiányzol!
-De ennek még nem lesz egy darabig vége.Felkértek egy új sorozat főszereplőjének és el is fogadtam.Ezzel még több munka lesz és kevesebb szabadidő.Nem szeretném,ha úgy éreznéd,hogy csak nyűg vagyok és nem kapsz meg tőlem mindent.Ha Perrie többet tud adni elfogadom,de most megy a vonatom,szóval kérlek dönt és majd....-ajkát ajkaimra nyomta és felemelt.Kivitt a szobából egyenesen az övébe.Nagyon sokáig szeretkeztünk,aztán dél körül keltünk.Mármint csak én.Néztem ahogyan alszik.1 órán át csak néztem,aztán el kellett mennem mosdóba így felkeltem és mire visszaértem már félig fel is öltözött.
-Jó reggelt!-felkapott és megperdített.
-Szia!Neked is!-megpusziltam a nyakát.Letett a földre.-Hova készülsz?
-Hát már elkéstem,mert fél 11-re kellett volna mennem Londonba.
-Minek?
-Perriék stúdiózására.-felkaptam a párnát és hozzávágtam.Meg a következőt is.-Most mi bajod van?-húzta fel az ingét.
-Még megmered kérdezni?Azt hittem majd együtt töltjük a napot,mert úgyis keveset vagyunk együtt,de tudod mit?Menj!Nem érdekelsz!Szakítok veled!
-Fejezd be ezt a butaságot!
-Nem!Mi most szakítottunk!Nem akarlak többet látni!-felvettem a nadrágom és a pólómat.-Utállak!-ránéztem és hozzávágtam még 1 párnát.Átmászott az ágyon,de én kikerültem.Felnevetett.Az ajtóhoz álltam és megfogtam a kilincset,de zárva volt.-Mikor zártad be?
-Pont jókor!-nevetett.-Elrejtettem.Keresd meg és akkor kimehetsz!
-Zayn!Ne szórakozz!Add ide,ki akarok menni!-kényelmesen elfeküdt az ágyon.
-Kérlek!-nemet bólogatott.-Azt mondtad késésben vagy!
-Már mind1!-mosolygott.Az ingének a zsebéből láttam megcsillanni a kulcsot.Oda sétáltam és kihúztam,de jött vele egy doboz is.Tudtam mi van benne.Elejtettem és a falhoz szorultam.Felkapta a dobozt.Felállt és elém sétált.Fél térdre ment.
-Én...
-Nem,most én kérdezek!Hozzám jönnél feleségül?
-Én...-annyira bepánikoltam,hogy nem tudtam válaszolni.-Ö...-Csak néztem őt,ahogyan ott térdel előttem egy gyönyörű gyűrűvel és azzal a hanyag eleganciájával.-Hát...-Készen állok erre?Hogy elkötelezzem magam.Bevallom,nem tudom!

Part 84.Mars.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.

Otthon Londonban körbevezettem Hollandot és shoppingoltam vele.Vagyis inkább ő vett cuccokat nekem és magának.Annyira életvidám lány.Egyszerűen elképesztő.Mivel 1 hét szünetünk van úgy döntöttem,hogy jelzek Lukenak,hogy fussunk össze.Bele is egyezett.A koncert előtt valószínüleg vele leszünk.Már hiányzik.Igaz beszéltünk telefonon,többet is,mint Zaynnel,de mégis hiányzik.Jayt pedig meglátogatom a családjánál,mert elvileg pár hónapra hazaköltözött.Tehát ez a hét is gyorsan fog elmenni.Vásárlás után már nem nagyon csináltunk semmit.Betettünk egy filmet,aztán Holland csinált egy Twitcamot.Legtöbben a sorozatról kérdeztek minket,de persze nem sokat mondhattunk el róla.Majd mikor azzal is végeztünk hármasban aludtunk a kanapén,amit reggel meg is bántunk.Mindhármonknak fájt a háta.9-kor keltünk aztán 10-kor már kint voltunk a városban.Én deszkával Holland pedig gyalog.A deszkás parkban találkoztunk Lukkal.
-Sziasztok!-köszönt mikor meglátott minket.Mi is köszöntünk.-Luke vagyok nyújtott kezet Hollandnak,aki azonnal elpirult.
-Holland Roden.-kezet ráztak,mjad Holland visszalépett én pedig rávetettem magam Lukera.Hátra is esett.
-Hiányoztál!-nevettem a fülébe,mikor elestünk.
-Te is nekem!Azt hittem kerülsz!
-Zayn miatt?Nem békél a gondolattal,hogy mi barétok vagyunk.De nem érdekel.Nekem szükségem van rád,mint barátra és ha ezt nem fogadja el,akkor nincs értelme a kapcsolatunknak.
-Ti jártatok?-nézett le ránk a barátnőm.
-Nem,csak kavartunk!-vágtam rá.
-Értem,de én nem is zavarok,leülök,ti meg deszkázzatok.És tanítsatok majd valamit!-mosolygott és leült.Nem sokáig maradt egyedül,mert akik felismerték meg is rohamozták.Mi elkezdtünk gurulni,de mi se maradtunk egyedül.Egész délelőtt és délután kint voltunk.Hollandot megtanítottuk egy kicsit gurulni.4-kor hazamentünk és készülődtünk.Sokkal jobban megismertem őt,mint eddig.7-kor elindultunk a koncertre.Fergeteges volt.Sorban álltunk az autogrammokért,mikor mi kerültünk sorra.
-Milyen névre...Ó csak nem Diana Posey?
-Ismersz?-mondott valamit a testőröknek,majd mindkettőnket félreállítottak.Fél óra múlva,mikor kiürült a terem Bruno felállt és felénk jött.Kezet nyújtott.
-Bruno Mars!-megráztam a kezét.
-Diana Posey!
-Van kedvetek feljönni velem a lakosztályomra?-Holland rám nézett én meg vissza rá.Ő aprót bólintott.-Semmi olyanra nem gondolok,csak szeretnélek jobban megismerni téged,már sokat hallottam rólad.
-Rólam?-ezen most jobban meglepődtem,mint vártam.Nem sokáig maradtunk az arénában,hanem felmentünk vele.Gyönyörű szép lakosztály egy London belvárosában lévő hotelből.A kilátás egyszerűen gyö-nyö-rű!-Bakker de bunkó vagyok.Bruno ő itt Holland Roden.-mutattam a mellettem álló vörös szépségre.
-Én meg modortalan,hogy nem kérdeztem!-kezet fogtak,majd Bruno hozzott mindannyiónknak egy italt és leültünk.
-Szóval megkérdezhetem,hogy a kedvenc énekesem honnan hallott rólam ennyit?
-Én vagyok a kedvenc?Azt hittem a One Direction viszi a pálmát.
-Mint banda,de mint énekes úgy te.De ne terelj!
-Harry sokat mesélt rólad.-hogy mi van?Harry?
-Tényleg?
-Nagyon szeret téged tudod?
-Mint egy barátot.Tudom,hiszen én is szeretem őt!
-Nem is gondoltál még rá,hogy ő nem csak barátként szeret?
-Ezt miből veszed?
-Ahogyan mesélt rólad!Mint aki el van varázsolva.
-De ugye azt tudod,hogy én Zaynnel vagyok.
-Nem szakítottatok?
-De azóta ismét összejöttünk.És én tényleg szeretem őt!De Harry előttem nem csinált semmi olyat,ami feltünt volna.Mikor mesélt ilyenekről?Mondhatta volna,hogy ismer.Ingyen jöttünk volna!-felnevetett.
-Ezentúl bármikor ingyen jöttök.-még tovább nevetett.-Akkor mesélt erről,mikor elköltöztél Amerikába.-szóval azért haragudott rám annyira.-Nagyon össze tört.El volt keseredve,hogy soha többé nem lát.Lehet,hogy ezt számodra nem mutatja,de így érez.-Még beszélgettünk kb.1 órát erről az ügyről és közben Holland elaludt.-Ne keltsd fel!Mindjárt hívok egy Taxit és leviszem.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a beszélgetést.És a remek koncertet.És az italt és a barátnőm lecipelését.
-Igazán nincs mit!-segített lehozni Hollandot és betette a Taxiba.Megadta a számát,majd én is beültem és felhívtam Tyt.Mikor megjöttünk kijött és bevitte Hollandot és behívott magához.
-Mi történt?.kérdezte.
-Semmi!-vágtam rá.
-Jobban ismerlek,mint a tenyeremet!Ne hazudj!Feldúlt vagy!Mi miatt?
-Harry szerelmes belém.
-Ezt honnan veszed?
-Maga Bruno Mars mondta.Neki meg Harry.
-Azta!És te mit érzel?
-Barátságot!Tudod,hogy Zaynt szeretem!Harry...őt is szeretem,de mint egy barátot,mondjuk ő már majdnem testvér.Mint Dylan.Semmi több!-folyni kezdtek az arcomon a könnyek.Ty a mellkasára húzott.-Nem akarom,hogy elromoljon a barátságunk.Zayn annyira féltékeny és ha ez kiderül.Annyira félek!
-Nem kell!Ha Harry nem mutatja ki ezt előtted,akkor ne is vedd figyelembe!

Part 83.A kocsi.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

-Találkozni?Tudom.-kinéztem az ablakon,majd visszamosolyogtam.

Megérkeztünk a házukhoz.Kicsi otthonos legénylakás.David már várt minket.Még ki se nyitottam az ajtót,már ott is állt és a magasba emelt.
-David!Szia!Hiányoztál!-átöleltem így letett.
-Diana!Te is.-mosolygott és ellépett.-Gyertek,mert kész a kaja.-bementünk egyenesen az ebédlő-konyhába.Isteni illata volt a szerintem makaróninak.
-Szóval mikor mehetek el az egyik edzésedre?-néztem Davidre miközben kitette az asztalra a sajtos makarónit.
-Öhm...soha.
-Te szégyellsz?
-Nem!Csak féltelek.
-Meg tudom védeni magam!Szóval?-Daniel közben rajtunk nevetett.
-Gyere ma!Délután lesz úgy is!-ránézett az órájára.-2 óra múlva.-elmosolyodtam,az afféle "látod hogy elérem amit akarok?" mosollyal.Közösen megebédeltünk,aztán hazaugrottam és átöltöztem,aztán mentem a foci pályához deszkával.-Nem gondolod,hogy ez kicsit sok?-nézett a deszkára és rám,mikor begurultam elé.
-Most miért?-néztem magamon végig.
-Inkább menjünk be!-a karját nyújtotta,de ellöktem és elé vágtam.Egy nagy füves pályára értünk.-Megvársz itt,míg átöltözök?
-Van más választásom?
-Nem igazán!
-Adj egy labdát!-kiabáltam utána,mielőtt bement.Odadobott egyet.Régen,míg kicsik voltunk Ty imádott focizni,bár még most is szeret,de már nem úgy.Sokat kellett vele játszanom.Felvettem a labdát és dekázgattam.Már amennyire sikerült.Mire kezdtem bele merülni sokan lettek körülöttem.David akkor jött ki,vagyis rohant.
-A csaj velem van!-kiabálta.
-Lehetnél velem is!
-Sőt akár velem is!-felnéztem a srácokra és odagurítottam a labdát.David átjött rajtuk és elém állt.
-Csak nem csaj hiányban szenvedtek?-szegeztem rájuk a tekintetem.-Ennyi felnyalt hajú,kigyúrt testű gomba fejnek?-David felém fordult.Én csak mosolyogtam.A fiúk felnevettek.
-Kemény vagy!Ez tetszik!-mondta a magas,gondolom a kapitány.David megfordult és megcsókolt.Nem toltam el,de nem is mozdultam.Hamar visszafordult a fiúkhoz.
-A lány az enyém!Velem van!-elléptem tőle,ellöktem az egyik srácot és kisétáltam a pályáról.Fütty szó kísérte az utam.Nem sok tartott vissza,hogy felemeljem a középső ujjam és visszamutassak.Felvettem a deszkám és hazagurultam.Még fél úton se járhattam,mikor David írt egy sms-t.
"Sajnálom ami történt.Értsd meg,hogy ők mások.Ők afféle izom agyak,csak tök hülyék.Szeretlek,mint egy testvért,fontos vagy és jelen pillanatban veled lennék inkább,de azt a többiek nem díjaznák.Bocsánat!"
"Hol van neked arra időd,hogy sms-t küldj a tesódnak? ;) "
Nem tudtam rá sokáig haragudni.Deszkára álltam és indultam.Egyszer csak egy kocsi állt meg előttem.Leszálltam,majd mellé sétáltam.
-Segíthetek?-kinyitották az ajtót,egy srác behúzott,valaki ment a deszkámért és az is betették,majd ismét indult az autó.Kapálóztam,forgolódtam és rugdalóztam.Kiabálni nem nagyon tudtam.Kb.negyed órát mehettünk,mikor megállt a kocsi.
-Csak ne sikíts!-suttogta valaki.Újra éreztem,hogy a lábamra tesznek és állok.Kinyitottam a szemem és a közös ház előtt voltunk.
-Hogy a francba gondoltátok ezt?-néztem az ikrekre,akikkel majd most fogok dolgozni.
-Hát nem tudtuk,hogy jönnél-e,ezért hoztunk!Ne aggódj,nem mindig vagyunk ennyire elszántak!
-Hahaha!-mondtam,majd felvettem a deszkát.-De mit is keresünk itt?
-Meg akartunk ismerni!
-Jobban!-mondta Charlie és Max.
-És mi van,ha én nem akarlak megismerni titeket?
-Itt a tesód is!Meg a többiek is.Csak útközben megláttunk és gondoltuk felveszünk.-Bementem az ajtón és tudtam merre induljak.A srácok jöttek utánam.-Jobban ismered a járást,mint mi!
-Nem egyszer voltam már itt.
-És mindenkit ismersz a csapatból?
-Nagyjából!Ti?
-Hát lassan téged,meg Danielt.Egyébként nagyon szép...
-Van barátom bocsi!
-Semmi gond.-felértünk az emeletre és bementünk.Tyler Dylannal az egyik kanapén ült.Daniel a fotelben a csajok sehol.Tyler egy széken a többiek is így ültek össze vissza.
-Mit is keresek én is itt,hiszen csak a srácok vannak itt.-suttogtam,de nem vártam meg a választ,hanem mosolyogva beültem Ty és Dylan ölébe.-Üdv srácok!
-Minden oké?-nézett rám Ty.-Te mit keresel itt?
-Nem tudom,a fiúk vettek fel!-suttogtam.Dylan a lábammal hülyéskedett,aztán beszélgetni kezdtünk.Rengeteg dologról beszélgettünk és egészen jól megismerkedtünk.Charlie nagyon kedves,sőt Max is.Későn mentünk haza.Másnap elmentünk a fotózásra és még aznap ismét találkoztam Daviddel.Zaynnel nagyon rég nem beszéltem.Mármint sms-ezgettünk,de szóban szinte soha.Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.

Part 82.Szóval kapok egy húgot.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Rendben hercegnő!-hallottam,hogy elindult és gondoltam vissza is rakta.Kimentem és az ajtónál álltak üres kézzel.Kimentünk és megkerestük Zaynt.

A fiúk egész csendesen jöttek visszafelé,ami elég furcsa volt.
-Mit terveztek?-néztem kettőjükre.
-Semmit,kellene?
-Nagyon csendesek vagytok!Ez furcsa.-vállat rántottak és mentünk tovább.Persze a rajongók ismét megrohamoztak és páran még tőlem is kérdeztek és kértek autogramot,meg közös képet.A srácoknál felhívtam Tylert és mondtam neki,hogy maradok ma is,aztán felhívtam Skypeon Davidet.
-Szia!-köszöntem mikor megláttam.
-Szia!Mizu?
-Semmi,hiányzol!2 hét múlva megyünk vissza Tylerrel,összefutunk majd?
-Hallottam Danieltől,persze,ezt kérdezned se kell!
-Kivel beszélsz?-jött oda Louis.-Zayn tud róla?
-Sok minden van amiről nem tud,de ő David,az egyik legjobb barátom!David ő Louis.-Lou intett,majd elment.
-Minden oké?
-Az igazat akarod?Én boldog vagyok,de a környezetemben minden tönkre megy!Minden olyan furcsa és olyan gyorsan történik.
-Ha majd jössz kiöntheted a szíved!Hiányzol,pedig még csak most mentél el.
-Köszi.Te is,és milyen a nyári foci tábor?
-Egész jó,de fárasztó.Már indulnom is kell edzésre.Majd még beszélünk.
-Szia!-kiléptem és láttam,hogy Zayn is fent van.Felhívtam.-Szia!
-Mit szeretnél?
-Gyere le!
-Gyere fel!
-Nem akarok!
-Én se!Szóval mindenki marad a helyén!
-Most mi bajod?
-Nekem?Talán kérdezd meg Davidet!-kikapcsoltam a videó hívást és lecsuktam a gépet.Ez a féltékenykedés az idegeimre megy!-Elmegyek Lukehoz!-kiabáltam fel.Ajtócsapodás és roham léptekkel jött le Zayn.
-Na hozzá biztos,hogy nem!
-Miért is?Tudod ő a barátom!És fontos nekem!
-Igaz,tényleg annyira fontos lehet,hogy lefeküdtél vele!-lendült s kezem és egy hatalmas pofont kevertem le.
-Nincs jogod megvádolni,hogy mit tettem a múltamban kivel és mikor!Akkor nem voltunk együtt és ki miatt?Miattad!Igen,akkor miattad szakítottunk!-a düh játszott a szemében és az arcát simogatta.
-Annyira utállak!
-Én is!-hátat fordított és elindult felfelé,én meg az ajtón ki.Kifújtam a levegőt és végig gondoltam ezt a beszélgetést.Visszafordultam és bementem.Zayn az ajtó túl oldalán állt.
-Sajnálom!Én nem utállak,kérlek bocsáss meg!-átöleltem a nyakát.
-Én is sajnálom!Szeretlek!-felkapott és felvitt az emeletre.Sok minden történt ott fent.
*2 héttel később*
Ez a két hét gyorsan telt otthon.Zaynel jó a kapcsolatunk,de féltem őt elengedni egy világ körüli turnéra.Nekünk még ma megy a gépünk Amerikába.Mikor megérkeztünk egyenesen a megbeszélt helyre mentünk.
-Biztos hogy akarom én ezt?
-Most döntsd el,ne később,mert az senkinek sem lesz jó!-megsimogatta a karom,majd tovább az útra meredt.Mikor megérkeztünk Dylan már kint állt.
-Szia hello szépségem!-megöleltem,majd mellé álltam.
-Erről soha nem fogsz leszokni?-mosolygok.
-Nem hinném!-nevetett,majd belekaroltam és elindultunk be.
-Elmegyek mosdóba!-kijelentettem és ők mentek tovább.Megigazítottam a sminkem és a hajam,majd mikor kiléptem megbotlottam egy srácban.-Jobban is vigyázhatnál!-szóltam rá.
-Bocs!-rám se nézett,hanem ment tovább.A folyosó két irányába néztem.Sehol nem láttam ismerős arcot.Jobbra indultam és bekanyarodtam a folyosón,ami egy üveges tárgyaló teremhez vezetett,ahol a többiek voltak.
-Hello!-köszöntem ahogy beléptem.Mindenki rám nézett és Daniel állt fel először átölelt és maga mellé ültetett.
-Mint látom megérkezett mindenki!Akkor szeretném először is megköszönni,hogy itt vagytok és az új színészeknek,hogy eljöttek.Dianán kívül már mindenkinek volt szerepe,ezért kérlek titeket,hogy segítsétek őt.-felém mutatott én meg körbemosolyogtam a tömegen.Kiosztotta a forgató könyvet.Kaptunk egy névsort is,hogy ki melyik szerepet fogja játszani.
-Szóval kapok egy húgot?-Tyler Hoechlin hirtelen felnézett a könyvből rám,majd Tyra és Jeffre.
-Pontosan!-belenéztem én is és az én nevemet véltem felfedezni,mint Cora Hale.Felmosolyogtam rá.-Holnap lesz a promo fotózás kérlek titeket,hogy 10-re mindenki legyen itt.-Daniel felém fordult.
-Velünk ebédelsz?
-Velünk?
-David hiányol!
-Aha.-átöleltem.-Én is őt,meg téged is hiányoltalak!-Ty Dylannel ment én meg Daniellel.-És mizu veled?
-Minden oké és veled?Vagy úgy kérdezem veletek?
-Velem is.Zayn?Ő is jó van,jól megvagyunk,bár most ez így nagyon húzós,mert ők meg turnézni mentek.
-Azta.Hát akkor nem sokat fogtok majd...
-Találkozni?Tudom.-kinéztem az ablakon,majd visszamosolyogtam.

Part 81.Ma este.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Nem tudok rád haragudni ne aggódj!-szenvedélyesen megcsókolt,aztán elkértem a telefonját,hogy felhívhassam Danit.

-Zayn?Mit akarsz kora reggel?
-Szia Danielle!Diana vagyok!
-Diana!Jó hallani a hangod!Ismét Zaynnel vagy?
-Igen,de tudnánk találkozni?
-Nem nagyon érek rá!
-Fontos lenne!
-Nem tudom!Én tudom miről akarsz beszélni és mi ezt már Liammel megbeszéltük!Nekem nincs szükségem papolásra,mert tudom mit veszítettem,de több mindent nyertem.
-Danielle!Tegnap este az ölemben sírva aludt el!Kérlek!Ő nagyon összetört!
-Te mit tettél Zaynnel?!Arra nem gondoltál?
-Az én esetem más volt,mint a tiéd!Nagyon szépen kérlek,sőt könyörgök,hogy tudjunk találkozni!
-Fél órát kapsz!A Starbucksban találkozunk!10 perc és indulok!-azzal letette a telefont.Felkeltem és a táskámból kivettem egy rövidnadrágot és egy pólót.Ló farokba kötöttem a hajam és indultam is.Deszkával 10 perc alatt oda is értem.Danielle az egyik asztalnál ült napszemüvegben.Leültem vele szembe.
-Szia!Köszönöm,hogy itt vagy!Ez nagyon sokat jelent nekem!
-Szia!
-Tudom mit érzel,hogy el vagy keseredve és hogy mindennél jobban szereted őt!
-Szeretem őt igen,de nem tudom tovább elviselni a leveleket!-megfogtam a kezét.
-Ne törődj velük!Te vagy a példaképem!Pontosabban TI vagytok a példaképeim!Danielle!-könnyeim maguktól jöttek.-Én tudom,hogy szánalmas vagyok és gyerekes,de csak arra akarlak kérni,hogy próbáld meg!
-Nem tudom!-szipogta.-Én annyiszor megpróbáltam!Mindig ugyan oda jutottam.-levette a napszemüveget és láttam a vörsen kisírt szemét!-Nem tudom elviseli ezt tovább!És tudod tényleg nagyon szeretem őt és ezért tudom elengedni!
-Ha igazán szeretnéd nem engednéd el!-felálltam és elgurultam.Nagyon haragszom rá ezért,de egy részben meg  megértem.A srácokhoz gurultam.
-Na hogy ment?-Hazza egyből letámadott.
-Sehogy!Nem tudtam meggyőzni,hogy jöjjön vissza,de nagyon a szívére beszéltem.
-Remélem minden oké lesz köztük!
-Én is!Itthon van?
-Nem!Niall elvitte enni.
-És Zayn?-felmutatott én meg felmentem.Kopogtam és benyitottam.Egy törölköző volt a derekára tekerve.Haja még vizes volt és annyira,de annyira istenien néz ki,hogy elpirulok,ahogyan ránézek.
-Ö...te most tényleg bámulsz?-néz rám.
-Csak egy kicsit!-elmosolyodtam és becsuktam az ajtót.
-Szeretnék kérni valamit!Szabad?
-Persze!
-Ma szeretném,ha valami izgit csinálnánk este!És ezért el kellene jönnöd velünk vásárolni!
-Oké.-felöltözött,majd lementünk és összeszedtük a két fiút.
-Gyere ide!-Louis magához húzott és egy női butik felé irányított.-Diana!-odafordultam és egy csipkés tangát tartott a kezében.-Mi is a méreted?
-Hol van Zayn?És miért is vagyunk itt,nekem vannak bugyijaim!-elvettem tőle és visszatettem.
-Zayn vásárol és neked is kellene ma estére!-fogott meg egy másik darabot.-Hazza szerinted jól néz ki?
-Dianán jobban állna!-a kezembe nyomta és egy próba fülke felé lökött.
-Nem veszem fel!
-De felveszed és az egyébként szerinted pont a méreted,mert Elnek is akkora kell!-2 percig ültem ott bent,majd felpróbáltam.Meglehetősen hülyén állt.Levettem,majd kiadtam,hogy tegyék vissza.-Rendben herceg nő!-hallottam,hogy elindult és gondoltam vissza is rakta.Kimentem és az ajtónál álltak üres kézzel.Kimentünk és megkerestük Zaynt.

Part 80.Payzer már csak Peazer és Payn.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Haza kellene mennem kipakolni!
-Minek?Hiszen itthon vagy!

-Nem akarom,hogy haragudj rám,de nem maradok itt!Ne aggódj,hagyok itt cuccokat,de haza megyek!
-Miért?
-Mert már megszoktam,hogy Tylerre figyelek,lehet,hogy majd később idejövök,de nem garantálom.De tudd,hogy mindennél jobban szeretlek!
-Azért még ma visszajössz?
-Szerintem igen!-megcsókoltam,aztán hívtam egy taxit.Levittük a cuccom,majd indultam is.Tyler otthon volt.Bementem,ledobtam a cuccom,majd felrohantam Ty szobájába.Az ágyon aludt.Odabújtam mellé és én is elaludtam.délután keltem fel.Ty ott feküdt még mellettem.
-Jól aludtál?
-Ühüm!-bólogattam és átöleltem.-Köszönök mindent!Annyira imádlak!
-Tudom!-megpuszilta a fejem búbját és a hátamat simogatta.
-Délelőtt Jeff hívott.
-Jeff?
-A rendező!2 hét múlva kezdődik a 3. évad forgatása.
-Már megint elmész?
-Öhm...hogy is mondjam.Igazából téged keresett.
-Engem?
-Látta a Dylannal közös képünket,amin rajta vagy és úgy gondolta,hogy remek lennél az egyik szerepre!
-Én?
-Aha!Szóval...visszajössz velem?Most lesz az új emberekkel való ismerkedés,meg minden.Csak pár nap.
-Te szeretnéd?-néztem rá.
-Ahogyan te szeretnéd!-elmosolyodtam és felkeltem.-Ott alszol ma?
-Szerintem igen és elmondom neki a jó hírt,de előtte kipakolok és beteszek egy mosást.-megöleltem.-Még egyszer köszönök mindent!És tudod mi a legcsodálatosabb?-felvonta a szemöldökét.-Hogy vagy nekem!-megpusziltam és átmentem és kipakoltam.Betettem egy mosást is.Elővettem a deszkám és a táskámba raktam néhány cuccot.-Ne felejts el kivenni a mosógépből a ruhákat!-kiabáltam és kimentem az ajtón.Deszkával mentem a srácok lakására.Már sötét volt mikor oda értem.Csengettem és Niall nyitott ajtót.Átöleltem és együtt mentünk be.Mindenki a nappaliba ült kivéve Liam.-Sziasztok!
-Szia!
-Liam merre van?
-Fent van,de most nem hiszem,hogy bárkivel is akar beszélni.-Louis.
-Miért?
-Szakítottak Daniellével!-ledobtam a táskám és felmentem.Nem is kopogtam bementen és átöleltem.Sírt,de nem küldött ki.
-Liam!Minden rendben lesz!Megtudjátok beszélni ne aggódj!
-Nem Diana!Ő megmondta,hogy bármennyire is szeret nem tudja elviselni az utálkozó leveleket.Ő egy olyan lány,akinek számít,hogy mit gondolnak az emberek róla és mióta híresek lettünk sok utálkozó levelet kapott és nem tudja tovább elviselni.Én annyira szeretem őt!Diana!-egyre jobban sírt és nekem is elkezdtek folyni a könnyeim.Hogy így érjen véget egy kapcsolat az rettentő.Tudom,hogy semmit nem tehetek és ez fáj.Még jobban ölel magához és sír.Nem tudom meddig ültünk így,de éreztem,hogy a sírása abba maradt és elaludt.Letettem a fejét,betakartam és kimentem.Megtöröltem az arcom és besétáltam Zaynhez.Az ágyon feküdt és olvasott valamit.
-Elaludt?-bólogattam,kibújtam a cipőmből,odasétáltam hozzá és leültem.Átölelt.
-Miért nem lehetek csak egy hétig boldog?-zokogom a vállába és magamhoz szorítom.Szaggatottan veszem a levegőt és érzem,hogy hátamat simogatja.-Tudom,hogy nem így képzelted a ma estét!
-Semmi baj!-csitítgat.-Liam túl fogja tenni magát ne aggódj!
-Úgy mint te?Hogy szenvedni fog?Jézusom!-elhúzódtam tőle.-Beszélnem kell Daniellével!Most azonnal!Kérlek!
-Fél 2 van!Majd reggel kicsim!-fogja a kezem és szorosan tart.
-Engedj el!-sírom.
-Nem!-odahúz magához és én is a sírásban alszok el!Reggel fájós szemekkel ébredtem.Zayn a hajammal játszott.-Jó reggelt!
-Neked is!-megcsókolom,aztán a plafont bámulom.Egy póló van rajtam meg a bugyim.Átölelt.
-Min gondolkozol?
-Hogy mit mondok Daniellének!
-Diana!Nem tudom,hogy tudod-e,de két hét múlva megkezdődik a túrnénk!
-Mi van?
-És én szeretném,ha velünk jönnél!
-Ahh...
-Nem akarod?
-Nem tudok!Kaptam egy állás ajánlatot!Két hét múlva kell mennem.
-Hol?
-Jeff Davis tett nekem egy ajánlatot,hogy színészkedhetek.Szerinte remek lennék az egyik szerepre!
-És elvállaltad?
-Még nem tudom!
-És nem szeretnél inkább velem jönni?
-Én szeretnék csinálni valamit és ez egy jó kezdés lenne!
-Ahogy gondolod!-elfordult és tudtam,hogy csalódott.
-Zayn kérlek!Nem akartalak megbántani!Sajnálom!-puszilgattam a hátát.Visszafordult.
-Nem tudok rád haragudni ne aggódj!-szenvedélyesen megcsókolt,aztán elkértem a telefonját,hogy felhívhassam Danit.

Part 79.Bocsánat!

...-Ha folyton velünk lesz én kilépek a bandából!És ezt halál komolyan mondom!

-Harry!Te miről beszélsz?-nézett rá Zayn.

-Arról,hogy én nem akarok vele 1 légtérbe lenni!

-Azt hittem örülsz majd,ha majd visszakapod az egyik legjobb barátodat!

-Én már megírtam neki,hogy ha nem jön vissza,én nem veszem ember számba!-nagyot nyeltem.

-Oké,nem kell találkoznunk,majd találkozok máshogy Zaynnel.És Harry!Szeretném,ha tudnád,hogy nekem sokkal nehezebb volt!

-De ön akaratodból mentél el!

-Nem volt könnyű!

-Elköszönhettél volna!-kiabált és mindenki minket nézett.

-Tudtam,hogy nem engednétek el!-kiabáltam vissza és elsírtam magam.-Minden nehéz volt.1 ember állt ki mellettem.Ti itt voltatok egymásnak,én viszont szinte egyedül voltam a bátyámmal,meg Daviddel.-Zayn értetlenül nézett rám.

-Senki nem kényszerített!-odafutottam,kicsit nehézkesen,de odaértem és átöleltem.

-Harry kérlek!Ne bocsáss meg,de ne viselkedj így!Ez jobban fáj,mint bármi!Kérlek!

-Gyerekes vagy!

-Nem érdekel!Harry!-visszaölelt.

-Ha 1 rossz szó is elhagyja velem kapcsolatban a szádat,akkor örihar!-elmosolyodtam és az elfolyt sminkemet törölgettem.-Ott a fürdő,ott lemoshatod!-bementem és most már csak az öröm könnyeim folytak,de azokat is letöröltem és lemostam a sminket.Miután végeztem levettem a magas sarkút és mezítláb mentem ki.Megálltam Zayn mellett,de a többiekre néztem.

-És milyen érzés,hogy leérettségiztél?-Liam.

-Hát olyan felnőttes!

-És mihez fogsz kezdeni?-Louis.

-Szeretnék színészkedni!Vagy még nem tudom.De most nagyon haragudnátok rám,ha ellopnám Zaynt?

-Vidd csak,de az ágy egyben maradjon ám!

-Ígérem nem fog!-kacsintottam,közben Zayn elindult összeszedni a cuccait,aztán taxival mentünk hozzám.

-Ez kisebb,mint a másik házatok ugye?-kérdezte,ahogy beléptünk.

-Igen!Szeretnél körbenézni?-néztem rá,de nemet intett.Letette a cuccát és megfogta a kezem.Odahúzott ,megcsókolt és felemelt,úgy ahogy a friss házasok szokták.

-Melyik a szobád?

-A második!-bevitt a szobába és lefektetett.Levette a cipőm.-Kérhetek valamit?

-Persze,bármit!

-Szeretném,ha nem gyerekként bánnál velem!Nem olyan óvatosan,nem olyan félénken.-nevetett.

-Hát most ezt végig kell gondolnom!Ez teljesíthetetlen!És honnan veszed,hogy nekem most van kedvem hozzá?

-Látom a szemedben!-a lábamat piszkálta,majd egy erőteljes mozdulattal lehúzott magához.

-És te szeretnéd?

-Szerinted elmondtam volna,ha nem akarnám?-belemásztam az ölébe.-Örülök,hogy visszakaptalak!-átöleltem.

-Nagyon szeretlek!-megpuszilta az arcom,aztán a nyakam.Hátradöntöttem a fejem,ő meg lefektetett az ágyra.Egész éjjel szeretkeztünk és minden percét élveztük.Mikor Zayn kidőlt elmentem lezuhanyozni,majd összepakoltam néhány cuccom és visszafeküdtem.9-ig aludtunk,aztán megreggeliztünk és áramtalanítottuk a házat.A reptéren már vártak a srácok.Amint felszálltunk én el is aludtam.Akkor ébredtem fel,mielőtt leszálltunk.Boldog voltam.Taxival mentünk.Én is a fiúknál szálltam ki.Felvittem a cuccaimat a régi szobámba.

-Miért gondolom,hogy ez a szoba nem volt mindig ennyire rendben?

-Mert feltúrtam és látod a horpadást?-odamentem és megnéztem.-3 ujjam repedt meg!

-Miért csináltad?-odamentem és megfogtam a kezét.

-Mert baszottul fájt,hogy elmentél!-megpusziltam az ujjait.

-Annyira sajnálom!

-Tudom!-megpuszilta a homlokom és elővette a régi ajándékaimat.-Csak az albumot vitted magaddal?

-Aha!-vettem a kezembe a széttört deszkám.

-Naponta egyszer bejöttem ide és csak ültem.Annyira hiányoztál,aztán jött Perrie.Szerelmes lett belém,én meg megszoktam,hogy mindig a közelembe van és beleszerettem.De a szívemben csak is neked volt igazán hely.-valaki már 3-szor csöngetett közben.-Mindjárt jövök,megnézem ki az.

Zayn szemszöge

-Valaki igazán kinyithatta volna!-kiabáltam.

-Elmentek!-jött Harrytől a válasz.Kinyitottam az ajtót.

-Szia!Bejöhetek?

-Perrie!Szia,persze!-bejött és leült a kanapéra.

-Gondoltam megbeszélhetnénk a dolgokat,mert szerdán csak úgy elküldtelek.Zayn!Biztosan tudunk valamit tenni,én érzem!Ennek nem lehet így vége!Kérlek!Legalább próbáljuk meg!Ő meg kicsoda?-mutatott a lépcső felé.

-Szia!Diana vagyok!-kedvesen mosolyogott és megállt a lépcsőnél.

-Kérlek,most hagyj magunkra minket,mert fontos dolgokról beszélünk.

-Perrie!Ő a barátnőm!-néztem rá.

-Zayn ő egy senki!

Diana szemszöge

-Tudod mindenki magából indul ki!-felállt a kanapéról.

-Ha nem jöttél volna vissza,most boldog lehetnék!

-Miután megtudtam,hogy Zayn még mindig szeret,tudtam,hogy a sors is egymásnak teremtett bennünket!Köszönöm,hogy mellette voltál,de most már itt vagyok!-Harry közben lejött és megállt mögöttem a lépcsőn.

-Egy kis ribanc vagy!-közelebb jött.-Egy undorító kis féreg!

-Akkor is engem szeret!Rám gondolt akkor is mikor veled volt!-Perrie felém nyúlt,de Zayn elhúzta.Harry meg felfelé húzott engem.

-Ezt most muszáj volt?-kérdezte.

-Ő kezdte!Én nem akartam volna.

-Zayn szerette és törődött vele,ezért még kapni fogsz!-átmentem Zayn szobájába és megálltam a szekrény előtt.Kinyitottam és beszippantottam azt a bizonyos illat.Zayn mérgesen jött be!

-Ez most mire is volt jó?

-Nem akartam!

-Haragszom rád!Tényleg szerettem!Nem akartam,hogy így tudja meg!

-Ha tényleg szeretted miért én vagyok itt és nem ő?-becsukta előttem a szekrényt.

-Ha nem szeretnélek nála jobban,szerinted itt lennél?De amit most csináltál az nem te voltál!Te csak akkor féltékenykedtél,ha okod volt rá!

-Ez nem volt elég ok?Bocsánat,hogy felnőttem!Bocsánat,mert ilyen lettem!Bocsánat,hogy itt vagyok!Bocs...-megcsókolt.

-Nem akarom,hogy bocsánatot kérj!Hiszen örülök,hogy itt vagy,csak legközelebb hagyd,hogy én intézzem a dolgaimat!-megpusziltam és átöleltem.

-Haza kellene mennem kipakolni!

-Minek?Hiszen itthon vagy!

Part 78.Örökké.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...6-kor a diákok már a keringőhöz készen álltak.Nem mutatkoztunk,mert mi voltunk a meglepetés,de ő egyszerűen gyönyörű volt.

Diana szemszöge

-David szerinted ki lesznek azok a meglepetés izék?-kérdeztem a kocsiban.
-Nem tudom!Te kire tippelsz?
-Fogalmam sincs,neked?
-Nekem sincs!-hamar odaértünk a sulihoz,majd egyből mentünk is átöltözni.Tyler egy csomó képet csinált rólunk.6-kor már felálltunk a keringőhöz és 10 per alatt le is táncoltuk.Utána így kaptuk meg a szalagokat.
-Megkérek minden ifjú férfit,hogy fáradjon le a tánc térről!-mondta az igazgató.-Hölgyeim!5 szerencsés lány táncolhat 5 szerencsés fiúval.Megkérem a többi lányt,hogy majd fáradjon le!Hölgyeim kérem csukják be a szemüket!-becsuktam és vártam,hogy lesétálhassak.Ehelyett egy kéz takarta el a szemem és megfordított.Hallottam a szoknyák susogását,ahogyan a lányok sétáltak le.Lekapcsolták a villanyt.Kinyitottam a szemem és egy álarcos fiú állt előttem.A zene megszólalt és felkért táncolni.A kezemet nyújtottam és elkezdtünk keringőzni.
-Ki vagy?Mond el!-nemet bólogatott és ellépett.A mikrofonokhoz sétáltak és megszólalt az ismerős dallam.Párom lehúzta a maszkját és félredobta.Folyamatosan tartottuk a szem kontaktust és közben David melléé sétáltam.
-Ő az?A fekete hajú?Ő Zayn?
-Igen,de én nem tudom őt nézni,elmegyek átöltözni!-Tyler visszahúzott.
-Miattad van itt!
-Nem!Azért van itt,mert ők a meglepetés és ha nem bánod én most megyek átöltözni.-elmentem az öltözőbe és levettem a szép ruhát és kicseréltem egy fehér koktél ruhára.Visszamentem és rájöttem,hogy a többiek még csak most öltöznek,mert a fiúk végeztek.Mondjuk a legtöbb lány csak tette-vette magát ott körülöttük.
-Tudod,hogy te voltál a legszebb?-szólalt meg mögöttem Zayn.
-A barátnőd tudja,hogy nekem bókolgatsz?-nevetett.
-Tetszik a cipőd!Illik hozzád!-lenéztem a halálfejes magas sarkúmra és elmosolyodtam.
-Azért vettem meg!-elindultam a folyosón a lányok mellett.Zayn követett.
-Diana!Zayn ott áll mögötted!Beszélj vele!-állt elém az egyik lány.Kikerültem.
-Ide is szeretnél bejönni?-néztem rá és megfogtam az öltöző kilincsét.Megállt,de tétovázott,hogy mondjon valamit.Leültem a padra a táskám mellé.
-Zayn Malik folyamatosan megy utánad!Beszélj vele!Szerintem tetszel neki!
-Hogy ő?-szólt közbe az egyik lány.
-Igen folyton megy utána!
-Ez csak vicc!Ott van neki Perrie!Szerinted kellene ő neki?
-Tudod ki volt az exe?
-Egy színész húga.
-Csak hogy tudd,a bátyám színész!
-Diana Posey!Tényleg,olvastam valahol!Ez tök jó,de miért szakítottatok?
-Nem is voltak együtt,be ne vedd már!
-Nem?Akkor ezt figyeld!-elővettem a telefonom és levettem a fekete hátlapot és megmutattam.
-Photoshop!Mutass jobbat!Mondjuk csókold meg!
-Nem tehetem,de nem is érdekel a véleményed.-ránéztem a másik lányra.-Hosszú történet.-felvettem a táskám és kimentem.Zayn még indig ott állt.
-Már éppen be akartam menni!
-Menj el!Senki nem hívott meg,még meghívód sincs!-közben beértünk a nagyterembe.
-Akkor ez vajon honnan van?-nyújtott át egy meghívót,amit én írtam és bedugtam a füzeteim közé.
-Ez honnan van?
-A kismadarak hozták!Gyere táncolni!-elvette a táskám és letette egy jól látható székre és az üres tánc parkettre húzott.
-Nem akarok!-de a lábaim akaratlanul is mentek vele.A parkett közepén megállt.-Ez gáz!
-Sztár vagyok!Nekem semmi se gáz!-hiányzott ez az egoizmus.Elmosolyodtam.
-"Felhívtalak,tudtam,hogy nem kellene,de megtettem!""Szeretnék minden emléket kitörölni rólad és Jayyel lenni,de minden szál hozzád fut vissza!"
-Ezek mik?
-Nem ismerős?
-De,azért kérdezem.
-"Mindig szeretni foglak,míg világ a világ,ha tudod,ha nem."Szakítottam Perrivel,mikor ezt megtudtam.
-Hogyan?-átölelt.
-Tyler!Elküldte a füzeteket.Diana bármikor megkereshettél volna.Én még mindig szeretlek!Halálomig,sőt még azután is!Örökké!-felnéztem rá.
-Örökké?
-Örökké!-elkezdett felém hajolni és megcsókolt.Ismét az enyém volt!Éreztem őt és már semmi más nem hiányzott.-Szóval...hazajössz?
-Még meggondolom!-megcsókoltam én is.-Mindenki furcsán néz ránk,menjünk haza!
-Oké,de előtte a srácokkal is beszélned kell!
-Harry utál,sőt rajtad és Liamen kívül a többiek is!
-Nem érdekel,de ez egyébként sincs így!-elköszöntem Davidtől,összeszedtem a ruhám és a táskám,majd a szállodába mentünk.A szálloda közel volt,és közben Tyler is írt.

~Ha már nincs senki akire számíthatnék,tudom,hogy te vagy nekem,de szeretném,ha neked ő lenne az első!A cuccaid egy részét hazaviszem Londonba.Holnap gyere a srácokkal.Örökké szeretni foglak! :)

Ahogyan mentünk fel,egyre gyorsabban vert a szívem.Teljesen más volt,mint amikor először találkoztunk.
-Sziasztok!-Zayn már bent is volt a ruhámmal,amit letett az első székre.
-Szia Zayn!-köszönt Harry!
-Sziasztok!-köszöntek a többiek és én,majd Liam felállt és átölelt.
-Minden oké!-suttogta és visszament.
-Öhm..nagyon sajnálom!Nincs rá okom,hogy miért mentem el,de nem kellett volna.
-A bocsánatot nem könnyű kiérdemelni,de te azzal,hogy itt vagy kiérdemelted!-mondta Niall.
-Én nem kérem a bocsánatotokat,hiszen már semmi se lesz olyan mint régen!
-Nem is azt akarom!A lényeg,hogy itt vagy!És velünk is maradsz!-felállt és átölelt.
-Egy barátommal nagyon összevesztem,mikor elmentél.Rosszabbul érezte magát,mint bárki.Egy barátot barátot vesztett el,ahogy mindannyian,de itt vagy és mi is itt vagyunk és mindenki érdemel második esélyt!-mondta Louis és átölelt ő is.
-Ha folyton velünk lesz én kilépek a bandából!És ezt halál komolyan mondom!

Part 77.Szabadon.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Nem.-mosolygott és eltűrt egy tincset a hajamból és óvatosan megcsókolt.-Ez a búcsú csók,de ha kérsz még én nem bánom!-nevetett és felállt.-Maradj nyugodtan,kitalálok.

Az ajtó amint becsukódott a szabadság érzet keresztül cikázott rajtam.Csörgött a telóm,amiért bementem.
-Szia David!Mizujs?
-Szia!Semmi.Veled?
-Boldog vagyok és fáradt,de legfőképpen szabad!
-Szabad?
-Szakítottunk Jayyel.
-És ennek ennyire örülsz?
-Igen!Mármint nem,de mégis.
-Hát jó!Te tudod!Annyit akartam,hogy holnap is lesz próba,meg vasárnap is és véglegesen összeállítjuk a táncot,tehát hozz magassarkút!
-David...
-Nem Diana!Itt most én döntök!Hozd a cipőt!
-Oké!-fogtam és letettem.Tyler ma dolgozik,így egyedül mentem be a vásroba.Az első cipős boltban találtam egy fehér magassarkút,amin szegecsek voltak.Nem tétováztam,egyből megvettem.Otthon kivettem a dobozból és megpróbáltam.Állni és sétálni egész jól tudtam benne,de féltem,hogy a táncolás már nem fog ilyen könnyen menni.Másnap délelőtt tanultam,délután meg próbán voltam.Vasárnap is így volt.Hétfőn írásbeli,szerdán szóbeli érettségi volt.Szombatra került a szalag avató Tylerrel közösen mentünk el ruhát nézni és mit ne mondjak,de kedvemre valót találtunk.Pénteken már izgultam,pedig nem is vártam ezt az egészet.Szombaton csajos napot tartott velem az egyik deszkás csaj.Szép lettem.David 5-re jött értem.Tyler külön jött.

Zayn szemszöge
Hétfőn reggel kopogásra ébredtem.Liam jött be egy dobozzal.
-Ez mi?-böktem rá.
-Nem tudom!Neked jött!-letette az ágy szélére és kiment.Lelöktem a dobozt és tovább aludtam.2 körül a telefonom ébresztett.
-Hm?!
-Szia Zayn,csak nem én keltettelek?Ez esetben bocsi!Szerdán este nincs kedved eljönni a koncertünkre?
-Pezz!Igen most keltem,szívesen megyek,majd ott találkozunk szia!-letettem a telefont és felkeltem.Lent Paul ült a srácokkal és nagyon beszélgettek.-Reggelt!
-Szia Zayn!Szombaton lenne egy fellépés,az unoka húgom lányának az iskolájában.Te bele egyezel?
-Mikor?Hol?
-Szombaton!6-kor kezdődik a szalag avató és utána kellene pár számot elénekelnetek?A címet majd elküldöm.A többiek igent mondtak.
-Akkor ok!-ettem egy tál müzlit,aztán felmentem.Aznap már csak aludtam.Kedden koncertünk volt.Későn lett vége.Fent a szobámban a dobozért nyúltam.Kinyitottam és egy csomó füzet volt benne.Meg voltak számozva.Előkerestem az elsőt és kinyitottam.Ismerős kézírás fogadott.Előkerestem Diana levelét és mellé tettem.Megyeggyezett,ami azt jelenti,hogy ő írta ezeket.Kinyitottam a többit és mindbe ugyan az a kézírás volt.Olvasni kezdtem.Hajnali 6-kor fejeztem be az utolsó füzetet.A végén még volt egy boríték.
Zayn!

Sajnálok mindent,amit ellened és ellenetek tettem.Most már tudom,hogy Diana nélküled boldogtalan.Szóval mivel tudom,hogy te is nélküle és hogy még mindig szereted,ezért kérlek,hogy szakíts a barátnőddel és gyere el Dianahoz szombaton.Nagyon fontos lenne neki és neked is!Gondolom olvastad a füzeteket,amiket neked írt és tudod,hogy mennyire nem akart eljönni tőled és mennyire hiányzol neki!Az utolsó füzetet nemsokára befejezi!Nem szeretném ha többet írna,kérlek gyere el!
U.I.:Hozd a füzeteket is!

Tyler

Kihúztam egy meghívót is.

Kedves Zayn Malik!

Ezúton értesítelek,hogy leérettségiztem

és szallag avatómat június 12.-én tartjuk.

Ezzel a meghívóval léphetsz be!

Te az én vendégem vagy!

Diana

A kézírás az övé volt,de az aláírás nem.Félretettem a meghívót és átmentem Liamhez.
-Te végig tudtad!Végig tudtad,hogy Diana szeret!Hát mit ne mondjak,jó kis barát vagy!Ja és szombaton mégse érek rá bocs!-kifelé indultam.
-Mi a franc bajod van így korán reggel?És miért nem jössz?Zayn ez már meg lett beszélve,kérlek ne csináld ezt!
-Azért,mert Diana szalag avatójára kell mennem!
-Elárulok valamit.Diana is a végzősök között lesz!Szóval majd találkozhatsz vele,de mikor hívott meg?-átrángattam a szobámba és megmutattam a füzeteket.-Ezek mik?-felvett egy füzetet és belelapozott.-"Mintha hiányozna valami!TE hiányzol!Hiányzik a hangod,az érintésed!"-elővett egy másikat.-"Felhívtalak!Tudtam,hogy nem kellene,de megetettem."Ezeket ő írta?Mindet?-nézett le.Bólogattam és átnyújtottam a levelet és a meghívót.-Soha nem említetted meg,hogy még szereted.Most mit gondolsz?
-Azt,hogy ma szakítok Perrivel.Ha eddig is tudtam volna,szerinted nem nem kerestem volna?
-És most Pezz boldogságát teszed tönkre?
-Én nem érdemlek boldogságot?
-Eddig is boldog voltál!
-Halálom pillanatáig,sőt még utána is szeretni fogom őt!Bárki bármit tesz!
-Az a baj,hogy tudom,hogy így van!
-Hát akkor meg?Liam 2 év telt el lassan.Félig meddig boldog voltam.Most az én időm jön el!
-Ahogy akarod!-megverte a vállamat és kiment.Elővettem a telefonom.
-Szia Perrie!
-Jó reggelt!De korai valaki!
-Beszélnem kell veled!
-Ilyen korán?
-Minél előbb!Most tudunk találkozni?
-Persze,de mi a baj?
-Átmegyek hozzátok és mindent elmondok!
-Oké!-10 perc múlva már ott is voltam.Perrie behívott.A csajok még aludtak,így nem nagyon volt gond.-Miről szeretnél beszélni?
-Arról,hogy előtted volt egy lány,akit nagyon szerettem.
-És most szakítasz velem,mert rájöttél,hogy még mindig szereted és vele akarsz lenni!Csak az az egy kérdésem van,hogy miért nem volt melletted?Miért nem szeretett?Miért?
-Ő szeretett,de megvolt az oka,hogy miért nem tudott velem lenni.
-És addig szükséged volt valakire?Egy pótlékra?Csak annyit mondj meg,hogy szerettél legalább?
-Perrie én most is szeretlek,de őt másképpen!Ő a nagy ő!Ő az életem!
-Zayn!Én szeretném elhinni,amit mondasz,csak nem tudom!És most menj el!
-Perrie én nagyon sajnálom!Tényleg!Én nem szeretnék így elmenni!-Perrie könnyei lassan jöttek elő.-Kérlek beszéljük meg!Én nagyon-nagyon sajnálom!
-Perrie gond van?-Jade ott állt a lépcsőn.-Zayn szerintem jobb lenne,ha mennél!
-Jade!
-Zayn!-meg akartam simítani a karját,de elhúzta,majd kimentem.Így búcsúztam el tőle,de szabad voltam.Szombat délelőtt repülőre ültünk.Vittem magammal a dobozt.Délután titokban próbáltunk,de se én,se Liam nem szólt Dianának.6-kor a diákok már a keringőhöz készen álltak.Nem mutatkoztunk,mert mi voltunk a meglepetés,de ő egyszerűen gyönyörű volt.

Part 76.Vége.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Mond a szemembe,hogy nem szeretsz és esküszöm,hogy soha többé nem kereslek!-a szám megremegett.
-Én...

-Nem tudom megtenni!-elléptem tőle és kijött egy könnycsepp.-Mert nem lenne igaz!-közelebb húzott és megcsókolt.Soha nem éreztem őt így.Ennyire éhesnek,fáradtnak és intenzívnek.Soha!Mintha megállt volna az idő arra az egy percre,míg csókolóztunk.Amint elváltak ajkain kezemmel odakaptam és elfutottam.Nem haza,mert tudtam,hogy követni fog,hanem a temetőbe.Lerogytam a sír mellé és sírtam.Megtettem amitől féltem,hogy ismét szembe kell vele néznem és nem fogok tudni ellenállni.És ez lett a vége,de legalább tudom,hogy még érez irántam valamit.Valaki megfogta a vállam,én meg félreugrottam és megfordultam.Tyler volt az.Felálltam és átöleltem.
-Baj van?
-Szeret még!-mosolyogtam.
-Beszéltél vele?-elléptem.
-Csak egy keveset,mert Liamet vártam,de ő jött.
-És mit mondott.
-Nem tudom,elfelejtettem,de megcsókolt és éreztem,hogy még mindig szeret.
-És mi lesz Jay-el?-és ekkor tört össze minden darabokra.-És a barátnőjével?
-Ami most történt ez csak arra ad biztosítékot,hogy mindig szeret,de ő is kapcsolatban van és én is,mi már úgyse itt lakunk,tehát nem lesz gond.
-Szakíts Jay-el!Ne bolondítsd tovább!
-De szeretem őt is!És nem akarom megbántani.
-Ehhez már késő!Nekem kellett volna előbb rájönnöm,hogy még mindig szereted és nem engedni,hogy hibát hibára halmozz!
-Nem tudom megbántani!Nem akarom megbántani!
-De meg kell,hogy boldog lehess!Meg fogja érteni!Zaynel meg beszélni fogok!
-Tyler neki barátnője van!
-De szeret téged,vagyis ő is csak azért van vele,hogy elfelejtsen!
-Ty hagyjuk az egészet és új év után menjünk haza!Nem akarok tudni arról,hogy szeret!-telefonom képernyőjén Liam képe villant és csörögni kezdett.
-Diana!Sajnálom!Zayn hozta fel a telefonom és meglátta.Nem akartam esküszöm!
-Liam!Legalább megtudtam,hogy mindig szeret,de nem leszek vele együtt!
-De ti egymásnak vagytok teremtve!
-Neki is van barátnője,meg nekem is barátom,ez így van megírva!Liam ne könyörögj!Tudatában vagyok,hogy szeret és ez elég!-nem sokat beszéltünk,aztán letettem és Tylerrel egy kicsit megrendeztük a  sírt.Ty hozott ki virágot is.Otthon filmet néztünk.Szinte ez ment minden nap.Meg persze elmentünk sétálni és és ebédelni,meg a városba,de szinte semmit.Csak úgy voltunk.Január 4.-én visszamentünk.Kicsit jobb érzés volt,hogy tudtam az igazat,de így mégis rosszabb volt.Ez  az utolsó évem a suliban a szalag avatóra már tanulunk a táncot és hát ki más lenne a párom,mint David.Idén már nem hozzánk jár,de visszajött a szalag avató miatt.Minden olyan gyorsan megy.A szalag avatónkat idén kivételesen nyár elején fogjuk tartani érettségi és év záró után,mert valami meglepetés készül.Engem végül is nem izgat,de a keringő nehezebb,mint gondoltam.És magassarkúban kell táncolnunk.Én még menni se tudok,nem hogy táncolni.Még mondjuk van időm megtanulni.Nem gondoltam,hogy az utolsó évem ilyen gyorsan elmegy.Az érettségire kell tanulnom és aztán megyek Tyler után a színészkedés irányába.Ki tudja,még talán a Teen Wolfban is feltűnhetek.Áhh nem,azt meghagyom a bátyámnak.Phonak is összejöttek a dolgok,hiszen a The Vampire Diaries sorozat szereplője lett.Nagyon büszke vagyok rá,csak kár,hogy ő ezt nem tudja.Tyler jobb bátyj,mint bárki és ezt senki se tántoríthatja meg.És én,itt fekszek az ágyon a könyvek fölött és mindenre gondolok,csak érettségire nem.Ám a csengő még ebben is megzavar.-Megyek!-kiabáltam ki.Jay állt az ajtóban.Most minden nehezebb vele,mert tudom,hogy Zayn szeret és csak ő rá gondolok,ha vele vagyok,tehát nem maradt más,mint a szakítás.
-Szia!-kinyitottam,de semmi csók,vagy hasonló.-Bejöhetek?
-Szia!Persze!-beengedtem és leült a kanapéra.
-Tudom,hogy nem most kellene,de már nem bírom tovább.
-Miről van szó?
-Arról,hogy tudom,hogy nem én vagyok az akire minden percben gondolsz és nem rólam álmodsz esténként,hogy még soha nem mondtad ki a szeretlek szót!
-Jay...én...meg tudom magyarázni!
-Nem kell!-megfogta a kezem.-Mert még mindig őt szereted!Zaynt!Ne magyarázkodj,Tyler mondta!És ne aggódj,nem haragszom rád és boldogan mondom ki,hogy szakítok veled!Szeretném,ha barátok maradnánk és ne gondold azt,hogy nem szerettelek,mert nagyon is,de a viszonzatlan szerelem a legrosszabb.És mivel most már tudod,hogy szeret téged,ezért engedem,hogy egymásé legyetek,ne rajtam múljon már,mert az tök gáz lenne.-mosolygott.-Szóval szabad vagy!-megöleletem.
-Szeretlek!És nagyon köszönöm,amit most tettél,de felesleges,mert nem megyek vissza hozzá,mármint nem hiszem.De azért nagyon hálás vagyok!-elhajoltam.-Tényleg nem haragszol?
-Nem.-mosolygott és eltűrt egy tincset a hajamból és óvatosan megcsókolt.-Ez a búcsú csók,de ha kérsz még én nem bánom!-nevetett és felállt.-Maradj nyugodtan,kitalálok.

Part 75.Emlékek.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Oké!Szia!
-Szeretlek!Szia!-beültünk egy taxiba és hazamentünk.

Emlékek.
-De Tyler én már haza akarok menni!Mond meg a mamának!
-Nem!Ki kell bírnod még a holnapi napot!Diana kérlek!
-De én nem szeretek itt lenni,otthon akarok lenni a lányokkal és tornászni.-levágtam egy tökéletes spárgát.-Kérlek beszélj a mamával és anyáékkal,hogy holnap jöjjenek értünk!
-De nem akarok elmenni!-duzzogva felálltam és elmentem az istállóhoz.Ki hoztam a kis pónimat és felnyergeltem.Mivel sokszor jártunk itt megtanultam a nyergelést.Felültem a hátára és kimentem a mezőre.Nem akartam visszamenni.Haragudtam Tylerre,mert nem beszél a nagyival.Sokáig voltam kint,mert mikor visszaindultam már kezdett sötétedni.Még világosban visszaértem.A nagyi kint állt a kapuban és várt Tyler meg összeszedte a cuccainkat és anyáékkal az oldalán várt engem.
-Drága kincsem,elmondhattad volna,hogy nem akarsz itt lenni,én nem akarlak kényszeríteni semmire.Csak szerettem volna,hogyha eljöttök egy kicsit az otthoni környezetből.-apa segített leszállni a lóról és átölt.Tyler bevitte a lovat.
-Tyler szólt a maminak,hogy haza akarsz menni,a mami meg szólt nekünk,de kaphatunk magyarázatot,hogy miért?És hol voltál eddig?Már egy órája itt vagyunk.-a mamira néztem,majd a Tylerre,ahogyan jött vissza és anyuékra.
-Én sajnálom nagyi!Nagyon önző tudok lenni tudom és most is csak magamra gondoltam.Duzzogtam,mert Tyler nem akart szólni neked és ezért kimentem a mezőre.És azért akartam hazamenni,hogy a lányokkal lehessek,de ahogy kint voltam rájöttem,hogy én igazából boldog vagyok,hogy itt lehetek és nem is a lányok miatt akartam haza menni,csak hiányzik az otthoni ház.Hiányzik az ágyam és a szobám,de talán a rózsaszín plüss macim a legjobban.-anya átölelt.Miután elengedett odasétáltam a nagyihoz.-Nagyon haragudnál rám,ha most hazamennék?
-Nem,egyáltalán nem,de ígérd meg,hogy visszajössz még!
-Megígérem!-átöleltem és elköszöntem.Tyler már beült a kocsiba.Neki a kocsiban mondtam,hogy nagyon sajnálom és csak annyi volt a válasza,hogy mindig elérem amit akarok,de mosolygott és átölelt.Mikor hazaértünk csak úgy berontottam a házba és forogni kezdem és körbefutottam az egész házat és a végén az ágyamra vetettem magam és átöleltem a rózsaszín plüss macimat.A szüleim és Tyler végig röhögtek,de egyszerűen jó volt érezni ezt a házat.Hogy újra itthon vagyok,hogy hazatértem.
Végigfutottam most is a házon és a szobámba érkeztem.Tyler nevetve dőlt le mellém.
-Ezt 7 évesen csináltad,mikor a nagyitól hazajöttünk nem?
-De!Ez jutott először eszembe,ahogyan beléptem az ajtón.Neked?
-Nem tudom,talán a boldogság és a gyerek korunk.-odabújtam és átöleltem.
-Remélem tudod,hogy akármi történik,én mindig a te kis húgod leszek és ezt senki nem tudja megváltoztatni.-beszívta a levegőt,kifújta és felült.
-Én dolgot tettem,amit nem akartam és teljesen véletlen volt.
-Mit?
-Tudom,hogy még mindig szereted Zaynt,mert beleolvastam a füzetekbe.
-Miért?És mikor?És hogyan?Azok szerinted viccből voltak a szekrényem alján?
-Mert kerestem a kék pulcsim,mert láttam egy hasonlót,de nem tudtam,hogy az enyém milyen volt és ahogyan kihúztam kiestek.Aztán fogtam leültem és kinyitottam.1 füzetet végig olvastam,azt hiszem az elsőt.És én mindent annyira megbántam.Tönkretettem a boldogságod!És most rettentően érzem magam,már napok óta.El akartam mondani,de csak akkor mikor visszamentünk.
-Tudod igazából nem is számít,mert életem végéig szeretni fogom,csak ő már nem szeret és ez az ami fáj,hiszen továbblépett.És megértem,hogy talált egy lányt,mert én léptem le.És egy dolgot nem bánok!Azt,hogy nem engedtelek el,mert félek,akkor tényleg nem bocsátottál volna meg.És azt a füzetet tovább fogom írni és ennyi.-elfordultam,hogy letöröljem a könnyemet.-Nem bánod,ha most elmegyek sétálni.
-Anyáékhoz mész?
-Nem tudom,szerintem igen,majd visz valamerre a lábam.-amint kiléptem az ajtón felhívtam Liamet,hogy tudunk-e találkozni.Megbeszéltünk egy parkot.Leültem és vártam míg megérkezik.Szemeim könnyesek voltak.Ugyan az a park volt,ahol régebben Zaynnel sétáltunk.Vártam,de semmi.Leült mellém egy idegen,de nem akartam ránézni se,helyette átültem egy másik padra.A hosszú fekete kabátos alak akkor is odaült.
-Nem látod,hogy egyed...-amit felnézett a szemeim egyre jobban könnyeztek és a lábaim legyökereztek.
-Üdv újra itthon!-arca merev volt.Semmi mosoly,semmi.El akartam indulni,de visszahúzott maga mellé.-Nem kell elmenned!Liam nemsokára ideér.
-Én nem akarok veled beszélni!-megtöröltem az arcom és kifújtan az orrom.
-Én viszont igen.Sok kérdésem van,amit nem tudtam feltenni.-elcsúsztam a pad másik végére,mert tudtam ezt a beszélgetést előbb utóbb úgy is meg kell tenni.-Szeretsz még?
-Nem!-próbáltam határozottan mondani.-És te?
-Szerinted?Továbbléptem.-szóval ő tényleg végzett velem.-Egyébként jól áll a kék haj!És akkor miért mentél el?
-Azért,amit írtam a levélben!Már nem szeretlek és akkor sem szerettelek!Zayn már nem éreztem irántad semmit!És Luke,élveztem vele,minden percet!
-Hazudsz!
-Tégy próbára!
-Tudom,hogy hazudsz,nem kell hozzá semmi próba!Na mindegy!Legalább akkor a szemembe kellett volna mondanod,hogy elmész!
-Sajnálom!-hangom kemény lett.
-Honnan tudtad,hogy itt leszek?
-Onnan,hogy én vittem neki a telefont és megláttam a neved,tudtam,hogy itt leszel.
-Szánalmas vagy!
-Te is!Eldobtad a barátaidat és elmenekültél az igazság elöl.-felálltam.
-Hagyj békén,nem hallgatom ezt tovább!-elkapta a karom és magához rántott.Szinte összeért az ajkunk.
-Mond a szemembe,hogy nem szeretsz és esküszöm,hogy soha többé nem kereslek!-a szám megremegett.
-Én...

Part 74.Az idő múlása.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Szeretnék veletek egy képet,remélem nem bánod és mosolyogj kérlek!-közéjük álltam és mosolyogtam a kérésre.Gondolom,majd Twitterren viszont látom.

-Egyébként kész a vacsi is.-leültünk az asztalhoz és ettünk.

Hosszú idővel később.

Zayn szemszöge

Fájó fejjel keltem.A mellettem fekvő Perrire néztem és néztem ahogyan alszik.Hiába akartam azt hinni,hogy ha megdörzsölöm a szemem Diana lesz ott,mert még mindig hiányzik és Perrie nem érdemli meg,hogy megbántsam,de túl akarok lépni rajta.Kezembe vettem a telefonom és megnéztem a Twitterem,hátha tett ki valamit,vagy akármi.Még mindig csak az a régi képet találtam,amin Tylerrel és úgy emlékszem Dylannal volt.A kék haj nagyon jól áll neki és az is,hogy mosolyog,tehát ő már boldog nélkülem.Felkeltem és lementem.Perriék háza csendes volt.Bár elvileg a lányok is itthon vannak.Kinyitottam a hűtőt és néztem a tartalmát.Borostámat vakargattam és végül kivettem a tejet,meg a szekrényből egy bögrét.

-Nekem is tölts kérlek!-Jade jött le kómás,szinte csukott szemekkel.Kék haja gubancosan volt felkötve.Töltöttem neki is,gyorsan megitta és visszament.Telefonom fél hetet mutatott.Rám sem szokott a korán kelés vallani,de most akkor már haza is megyek.Felmentem felöltöztem,fogtam a cuccom,majd hazafelé indultam,de tettem egy kitérőt a temető felé.Megkérdeztem,hogy hol nyugszanak Diana szülei és odamentem.Még soha nem mesélt nekem róluk,hogy mennyire hiányoznak neki.Lesöpörtem a sírt és elolvastam a két nevet.

-Üdv!-ez lehet,hogy gáz,hogy egy sírhoz beszélek,de megtehetem,mert sztár vagyok.-Sajnálok mindent!Azt,ahogy Dianával bántam,hogy hagytam elmenni.De mit tehetnék?Hiányzik,de ő túllépett rajtam és nem könyöröghetek neki,hogy jöjjön vissza.És igazából az is gáz,hogy itt vagyok,mert nem is ismertem magukat.De a lányuk egy erős kitartó személy,akit nem tudom meddig,valószínüleg életem végéig szeretni fogok!-fogtam magam és elsétáltam.Otthon még senki nem volt ébren.Bementem a szobámba és lefeküdtem.Lementettem Dylan képét és nézegettem.4 hónapja csináltattam egy szivecske tetkót a medence csontomra.Valamivel őt is jelképezni akartam.Kíváncsi vagyok,ő csináltatott-e tetkót.

-Zayn!-jött be Louis.Gyorsan lezártam a telefont és felnéztem.

-Hm?

-Valaki jött hozzád!-felkeltem.

-Ő?

-Igen!-lefutottam a lépcsőn és megláttam az ajtóban Perrit.

-Szia!-odamentem és megcsókoltam.Louis ismét eltűnt.-Nem számítottam rád!

-Pedig lelkesen futottál le,azt hittem miattam van.

-Nem,mármint részben.-közelebb húztam.-Hogy-hogy itt vagy?

-Nem tudom!Csak hozott a lábam,mármint a kocsim,igazából vásárolni indultam.És miért jöttél el reggel?-nézett rám a boci szemeivel.

-Nem tudom,már nem voltam álmos.

-Kezdem azt hinni,menekülsz előlem!

-Dehogy!-megcsókoltam.-De most menj,mert a lányok bosszúsak lesznek,ha nem kapnak enni.

-Jó,10 körül megyünk a stúdióba,ha van kedved nézz be!

-Oké!

-Szeretlek!-megcsókolt és kiment.Visszamentem a szobába és megnéztem a naptárt.2013.December 28.Ma van egy éve,hogy elment,hogy itt hagyott.

Diana szemszöge

Reggel álmosan ébredtem.Telefonom órájára pillantottam.Jay még édesen aludt.Nem is emlékszem mi történ tegnap,de a fejembe fájdalom nyilalt.Felöltöztem,fogtam a cuccaimat és hazamentem.Dylan asszem ma indult útnak.Fél 9 volt a telefonomon.Otthon elmentem tusolni és befeküdtem a saját ágyamba,de aludni már nem tudtam.Felemeltem a telefonom és megnéztem a twitterem.A dátum ismerős volt.2013.December 28.Ma volt,hogy ott hagytam a srácokat.Elővettem a füzetet.Ez már a sokadik füzet az idők óta,de mindegyiket ugyan oda teszem.

Zayn!

Az első év eltelt.Szerinted lehet még ennél nehezebb?Holnap haza kell utaznunk,mert otthon is meg akarom nézni a házat,meg minden.Annyira hiányoztok!Az érzéseim még mindig nem változtak,de már minden más azonkívül.4 tetkóval lettem gazdagabb.Egy a bal csuklómon a vágások fölött van "HELP!!" felirat,a másik a jobb kezem a gyűrűs ujjamon a "SORRY" felirat.Tylerrel közös tetkónk lett a színház jele,csak nekem nem az oldalamon van,hanem a lábfejemen.A negyedik egy szivecske amit a bal oldalra csináltattam a medence csontomon.Tudom neked is lett egy pár tetkód és tudom,hogy neked is van szivecskéd. :) .Remélem még azért találkozunk.Ez a nap emlékeztetni fog arra,amit tettem és hogy mennyire is szeretlek!

Visszatettem a füzetet.Kopogtak az ajtómon.Tyler bejött.

-Mikor jöttél meg?

-Nem rég!Jó estéd volt?

-Ö...fogjuk rá!-elnevette magát.-Nem felejtetted el,hogy akkor holnap megyünk haza ugye?

-Nem dehogy!Már várom,hiányzik az a ház.Az otthon illata.Szerintem el is kezdek pakolni.

-Akkor én is!Elvihetlek ebédelni?

-Majd inkább otthon.Majd csinálok valami gyorsat.-bólintott és kiment.Másfél óra alatt elpakoltam a bőröndöt és kimentem ebédet csinálni.Együtt ebédeltünk,majd délután kint voltam a parkban a többiekkel.Most már egész nagy a mi kis társaságunk.3 lány van még rajtam kívül és tök jól kijövünk.Este izgatottan bújtam ágyba,de mégis egész nap ott motoszkált a gondolat a fejemben,hogy eltelt egy év.Reggel ébresztőm ébresztett.Elmentem a fürdőbe és elvégeztem a dolgaimat és felöltöztem.9-kor kimentünk a reptérre és 10-kor felszálltunk a gépre.Hazáig zenét hallgattam és gondolkoztam.Londonban a reptéren olyan érzésem volt,mintha már ezer éve nem jártam volna itthon.Annyi mindent akartam,hogy hirtelen csak leültem.

-Minden oké?-nézett rám Tyler.

-Igen,csak annyi dolog lett hirtelen a fejembe,hogy csak leültem.

-Hívd fel Jayt,hogy megérkeztünk.Fogtam a telefont és felhívtam.

-Szia!Megérkeztünk!

-Szia!Örülök neki!Milyen érzés otthon lenni?

-Felbecsülhetetlen,de még csak a reptéren vagyunk.

-Hát akkor jó utat,de most le kell tennem,mert jött valaki.

-Oké!Szia!

-Szeretlek!Szia!-beültünk egy taxiba és hazamentünk.

Part 73.A tiéd leszek.

Mert zene nélkül olvasni unalmas :D

...-Persze!Akkor már szabad ezt?-felém hajolt és megcsókolt.
-Azt hiszem igen!-magamra húztam és átöleltem.


Kiküldtem a szobából,majd szépen lassan felöltöztem.Jay délig maradt,majd hazament.Délután kimentem a parkba és találkoztam a fiúkkal.Este tanultam és olvastam,hogy a fiúk Twitcamot tartanak.Nyitottam neki egy új oldalt és még el sem kezdődött,de folyamatosan nőtt a nézettség.
-Mit csinálsz?-jött Tyler.
-Tanultam,most meg várom a fiúk Twitcamját.
-Diana...
-Tudom!-megsimította a vállam és kiment.Megcsörrent a telefonom és Jay számát jelezte.
-Szia!-szóltam bele.
-Szia!Nem ébresztettelek fel?
-Nem,még nem alszok!-közben elkezdődött a Twitcam.
-Holnap mikor végzel a suliban?
-Ö...7 órám van,olyan fél 3 körül.Miért?
-Gondoltam megvárnálak és jöhetnénk együtt haza.
-Jó oké.Akkor holnap.Szia!
-Szia!-letettem,majd néztem a srácokat.Zayn mellett gondolom az újdonsült barátnője ült,mert fogták egymás kezét.Perrie tényleg szép.Köszöntötték az országokat,énekeltek és hülyéskedtek.Könnycseppet éreztem a szememben,ezért elkezdtem pislogni és előkerestem a kis füzetet.
Zayn!
Épp most nézem a Twitcamotokat,így kicsit felvidulok,mert láthatlak.Jó látni,hogy továbbléptél!Na jó,most nagyot hazudtam,csak azt nem tudom minek írom ezt le!Még mindig nagyon szeretlek és hiányzol,de én is próbálkozok a továbblépéssel.El sem hiszem,hogy a gyerek kori barátodnak tetszem.És miért az ő testvére Alexis?Ezt nem értem.Egyébként nagyon kedves és imádni való.És legalább belőled is van benne valami,mert ismered.Nem akarom őt megbántani,egyszer majd biztos beleszeretek!Bár úgy is szeretni foglak,míg világ a világ.
A Twitcam után elmentem tusolni,majd aludni.Reggel kipihentem ébredtem.A nap ragyogóan sütött.Tyler nem volt otthon,valószínüleg valami munkát keres,vagy valami.Mosolyogva mentem be a suliba,majd a termünkbe és leültem a helyemre.
-Mi ez a jó kedv?Mármint nem akarom elvenni,csak kiváncsi vagyok.
-Neked is jó reggelt!Nem tudom,így ébredtem,de kihasználom szerintem.-az órák ismét gyorsan elrepültek.-David!
-Igen?-elindultunk kifelé.
-Tudnál nekem segíteni egy kicsit fizikából?
-Persze,akár most,ha neked jó!
-Ö...-lassan mentünk le a lépcsőn.
-Valami baj van?
-Elvileg azzal a sráccal megyek haza,akit körbe vesznek a lányok!-elkezdtünk közelíteni és Jay kilépett a lányok köréből és elindult felénk.David jött mellettem,majd mikor elég közel ért megcsókolt.
-Sziasztok!-köszönt.
-Szia!-köszöntünk egyszerre.
-Diana a szerda megfelel?
-Köszönöm,akkor teljesen a tiéd leszek!-megsimítottam a karját,majd ő is elindult és mi is.Összefont kézzel mentünk.Sok irigykedő pillantás fogadott,ami ismét Zaynre emlékeztetett.Nem szabad rá gondolnom!A táskámba volt a deszka.
-Holnap mit csinálsz?-kérdezte.
-Még nem tudom,te?
-Dolgozok!
-Oh...neked van munkád?Nem is mondtad.
-Nem si kérdezted,egyébként modell vagyok.Holnap el kell utaznom New Yorkba,ott leszek pár napot,csak gondoltam szólok.
-Ö...oké.Tyler tegnap mondott valamit?
-Nem igazán,csak bemutatkozott,meg kérdezett néhány dolgot.
-Miket?
-Mióta ismerjük egymást,hol ismerkedtünk meg.
-És még?
-Lefeküdtünk-e már.
-És mit mondtál?
-Azt,hogy igen!-a fejemhez kaptam.-Valami rosszat mondtam?-megállt és felemelte a fejem.
-Nem,csak ő a tesóm és most valami cafkának fog nézni.
-Miért lennél az?
-Mert az vagyok!Mindenkivel úgy hozok össze egy kapcsolatot,hogy lefekszek vele!
-Miért eddig hány sráccal feküdtél le?
-Rajtad kívül kettővel.Te?
-Rajtad kívül 7-tel.-közben elindultunk.-Szóval ne érezd megad annak oké?
-Oké!-odahúzott és megcsókolt,majd tovább ment én meg be.Leültem a kanapéra,Tyler mellé,aki ott gépezett.
-Szia!-nézett fel a gépről.-Holnaptól ismét forgatunk,ez azt jelenti,hogy Dylan ma jön és övé a vendégszoba.Oké?
-Szia!Persze.Ty én el akarom mondani,hogy lefeküdtem Jayyel és hogy már már rég nem vagyok szűz,mert gondolom tudod,hogy Zaynnel is....
-Öhm ez neked is olyan gázos mint nekem?
-Igen az,de azt akartam,hogy tőlem tudd!Ja és van 2 tetkóm amiről nem tudsz!
-Ha a hangjegyekre gondolsz,már egy ideje tudom és az Eiffel torony meg elég feltünő,vagy van másik is?-felhúztam a pólom és megmutattam.-Diana!Mikor?-leengedtem a pólóm.
-Tavaly év elején.Tudom el kellett volna mondanom,de nem nagyon volt hozzá merszem.Sajnálom!-csengettek és én nyitottam ki.Dylan állt az ajtóban.2 nagy bőrönd volt mellette.
-Szia szépségem!-húzogatta a szemöldökét és ölelésre nyújtotta a karjait.
-Szia színészkém!-átöleltem,majd behívtam.
-Dylan mondtam már,hogy a húgom tiltott terület ugye?-jött oda Tyler.
-Öhm...ja!-körbevezettük a házban,megmutattunk mindent.Közben besurrantam a szobába és gépeztem.-Diana!-kimentem.
-Hm?
-Szeretnék veletek egy képet,remélem nem bánod és mosolyogj kérlek!-közéjük álltam és mosolyogtam a kérésre.Gondolom,majd Twitterren viszont látom.
-Egyébként kész a vacsi is.-leültünk az asztalhoz és ettünk.