Megérkeztünk a házukhoz.Kicsi otthonos legénylakás.David már várt minket.Még ki se nyitottam az ajtót,már ott is állt és a magasba emelt.
-David!Szia!Hiányoztál!-átöleltem így letett.
-Diana!Te is.-mosolygott és ellépett.-Gyertek,mert kész a kaja.-bementünk egyenesen az ebédlő-konyhába.Isteni illata volt a szerintem makaróninak.
-Szóval mikor mehetek el az egyik edzésedre?-néztem Davidre miközben kitette az asztalra a sajtos makarónit.
-Öhm...soha.
-Te szégyellsz?
-Nem!Csak féltelek.
-Meg tudom védeni magam!Szóval?-Daniel közben rajtunk nevetett.
-Gyere ma!Délután lesz úgy is!-ránézett az órájára.-2 óra múlva.-elmosolyodtam,az afféle "látod hogy elérem amit akarok?" mosollyal.Közösen megebédeltünk,aztán hazaugrottam és átöltöztem,aztán mentem a foci pályához deszkával.-Nem gondolod,hogy ez kicsit sok?-nézett a deszkára és rám,mikor begurultam elé.
-Most miért?-néztem magamon végig.
-Inkább menjünk be!-a karját nyújtotta,de ellöktem és elé vágtam.Egy nagy füves pályára értünk.-Megvársz itt,míg átöltözök?
-Van más választásom?
-Nem igazán!
-Adj egy labdát!-kiabáltam utána,mielőtt bement.Odadobott egyet.Régen,míg kicsik voltunk Ty imádott focizni,bár még most is szeret,de már nem úgy.Sokat kellett vele játszanom.Felvettem a labdát és dekázgattam.Már amennyire sikerült.Mire kezdtem bele merülni sokan lettek körülöttem.David akkor jött ki,vagyis rohant.
-A csaj velem van!-kiabálta.
-Lehetnél velem is!
-Sőt akár velem is!-felnéztem a srácokra és odagurítottam a labdát.David átjött rajtuk és elém állt.
-Csak nem csaj hiányban szenvedtek?-szegeztem rájuk a tekintetem.-Ennyi felnyalt hajú,kigyúrt testű gomba fejnek?-David felém fordult.Én csak mosolyogtam.A fiúk felnevettek.
-Kemény vagy!Ez tetszik!-mondta a magas,gondolom a kapitány.David megfordult és megcsókolt.Nem toltam el,de nem is mozdultam.Hamar visszafordult a fiúkhoz.
-A lány az enyém!Velem van!-elléptem tőle,ellöktem az egyik srácot és kisétáltam a pályáról.Fütty szó kísérte az utam.Nem sok tartott vissza,hogy felemeljem a középső ujjam és visszamutassak.Felvettem a deszkám és hazagurultam.Még fél úton se járhattam,mikor David írt egy sms-t.
"Sajnálom ami történt.Értsd meg,hogy ők mások.Ők afféle izom agyak,csak tök hülyék.Szeretlek,mint egy testvért,fontos vagy és jelen pillanatban veled lennék inkább,de azt a többiek nem díjaznák.Bocsánat!"
"Hol van neked arra időd,hogy sms-t küldj a tesódnak? ;) "
Nem tudtam rá sokáig haragudni.Deszkára álltam és indultam.Egyszer csak egy kocsi állt meg előttem.Leszálltam,majd mellé sétáltam.
-Segíthetek?-kinyitották az ajtót,egy srác behúzott,valaki ment a deszkámért és az is betették,majd ismét indult az autó.Kapálóztam,forgolódtam és rugdalóztam.Kiabálni nem nagyon tudtam.Kb.negyed órát mehettünk,mikor megállt a kocsi.
-Csak ne sikíts!-suttogta valaki.Újra éreztem,hogy a lábamra tesznek és állok.Kinyitottam a szemem és a közös ház előtt voltunk.
-Hogy a francba gondoltátok ezt?-néztem az ikrekre,akikkel majd most fogok dolgozni.
-Hát nem tudtuk,hogy jönnél-e,ezért hoztunk!Ne aggódj,nem mindig vagyunk ennyire elszántak!
-Hahaha!-mondtam,majd felvettem a deszkát.-De mit is keresünk itt?
-Meg akartunk ismerni!
-Jobban!-mondta Charlie és Max.
-És mi van,ha én nem akarlak megismerni titeket?
-Itt a tesód is!Meg a többiek is.Csak útközben megláttunk és gondoltuk felveszünk.-Bementem az ajtón és tudtam merre induljak.A srácok jöttek utánam.-Jobban ismered a járást,mint mi!
-Nem egyszer voltam már itt.
-És mindenkit ismersz a csapatból?
-Nagyjából!Ti?
-Hát lassan téged,meg Danielt.Egyébként nagyon szép...
-Van barátom bocsi!
-Semmi gond.-felértünk az emeletre és bementünk.Tyler Dylannal az egyik kanapén ült.Daniel a fotelben a csajok sehol.Tyler egy széken a többiek is így ültek össze vissza.
-Mit is keresek én is itt,hiszen csak a srácok vannak itt.-suttogtam,de nem vártam meg a választ,hanem mosolyogva beültem Ty és Dylan ölébe.-Üdv srácok!
-Minden oké?-nézett rám Ty.-Te mit keresel itt?
-Nem tudom,a fiúk vettek fel!-suttogtam.Dylan a lábammal hülyéskedett,aztán beszélgetni kezdtünk.Rengeteg dologról beszélgettünk és egészen jól megismerkedtünk.Charlie nagyon kedves,sőt Max is.Későn mentünk haza.Másnap elmentünk a fotózásra és még aznap ismét találkoztam Daviddel.Zaynnel nagyon rég nem beszéltem.Mármint sms-ezgettünk,de szóban szinte soha.Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése