2014. július 15., kedd

Part 89.Bárcsak én feküdnék.


...-Mit csinálsz?
-Elmegyek?
-Nézzünk együtt a napfelkeltét.Ezen már nem tudsz változtatni.

-Nem akarom!
-Miért?-néztem rá értetlenül.Felállt és a kezét nyújtotta.Nem akartam felállni,de felöltöztem.
-Hiba volt,amit tettünk,amint elmúlik ennek az egésznek a hatása akkor annyira bánni fogod!Hogy feküdhettél le mindkettőnkkel?
-Honnan veszed hogy Lukeal lefeküdtem?
-Éreztem.Annyira szerelmes lettem beléd az első pillanattól fogva,de tiszteletben tartottam hogy van barátod.
-Hát úgy látszik mégse,akkor nem tetted volna ezt meg.Csinálj úgy mintha meg se történt volna.
-Most mondtam el hogy szerelmes vagyok beléd!Szerinted nekem ez menne?
-Szerintem lefekszek az öcséddel is.-megfogta a karom.
-Nem teszed meg!Az öcsémet nem fogod magadba bolondítani!Ezt verd ki a fejedből.-kirántottam a karomat a szorításából és hangos nevetéssel elindultam haza.Bekapcsoltam a telefonomat,amire kb 50 üzenet érkezett.Nem nyitottam meg csak egyet.Dylan írta.
"Nagyon aggódok érted,Tylert meg is ütöttem miattad,légyszíves legalább írj vissza."
"Mindjárt otthon vagyok,nem akarom látni Tylert.El tudod intézni?"
"El,lent megvárlak!" :)
Amint odaértem tárt karokkal várt és megölelt.
-Merre voltál?
-Erre-arra.Köszönöm,hogy most itt vagy.
-Bármikor,már úgy érzem lassan a húgom vagy,bár ha más szerepet töltenél be az életemben,akkor azt jobban kedvelném.-mosolygott,majd szorosabban megölelt.
-Megütötted Tylert?
-Igen,egy jobb egyenessel illettem őt,ne haragudj.
-Nem haragszom.
-Tudom,hogy összevesztetek és azt is hogy min.Nem ítéllek el.-Daniel megjelent az ajtóban.Szúrós tekintettel nézett rám.Elkezdett csörögni a telefonom,Zayn volt az.
-Szia Zayn!
-Szia Kedvesem!Hiányzol!Mit csinálsz?
-Hajnali 6 van drágám,szerinted?
-Tyler felhívott.
-Mit akart?
-Elmondta hogy összevesztetek,aggódott érted,azt hitte eljöttél hozzám.Ezerszer hívtalak már.Merre voltál.
-Erre-arra,kikapcsoltam a telefonom,nem akartam senkivel se lenni.
-Nem csináltál semmi hülyeséget ugye?
-Nem.-eszembe ötlött hirtelen néhány dolog.-Zayn,szerintem most megyek,majd később beszélünk.
-Diana!Ne csinálj semmi butaságot!Ma este ott leszek melletted,sietek!-Dylanre néztem,aki értetlenül nézett vissza,miközben Daniellel beszélgetett.Daniel nagyon magyarázott,Dylannel megtartottuk a szem kontaktust,elszomorodott az arca.-Szeretlek!
-Akkor majd találkozunk,én is!Szia!-eltettem a telefont.Elindultam Dylan felé,Daniel pedig elment.
-Ne mondj semmit,ez szánalmas dolog volt,ugye tudod?Csalódtam benned!-karjáért nyúltam.-Ne érj hozzám,ezt most szeretném feldolgozni!-elfordult és elindult.Utána nyúltam,de lábam összecsuklott és összeestem.Dylan visszanézett,de nem jött oda.Felálltam,majd a fejembe éles fájdalom szúrt és a testrészeimbe is.Lábam elengedett és hátraestem,fejem a padló lapon csattant és padló lap összetört.Szemem nem csukódott be,és éreztem hogy folyik a vér az orromból,a fülemből és a fejemből.Nem tudtam mozdulni.-Diana!-Dylan suttogva térdelt mellém.-Segítség!-elkezdett sírni,de nem tudtam felé fordulni.Nem tudtam megszólalni.-Diana,miért vérzik az ujjad?Miért nem válaszolsz?Mi történt?Diana!-felhívta a mentőket és utána segítségért szólt.10 perc alatt megérkezett a mentő.Beszéltek hozzám,de hiába mert elvesztettem az eszméletemet.

...A kórházban már nem rémlett semmi.Csend volt.Rosszul éreztem magam.Fájt.Tudtam mi történik.A szívem megállt.Minden üres volt.Egyedül maradtam.Másképp képzeltem el a halált.
-Mi történik?Miért nem mondanak semmit?-hallottam amint Tyler sírva kiabál.
-Nem jön vissza,nem tudjuk megmenteni!-mondta az orvos.Tyler betört és megfogta a kezem.Éreztem.
-Ne hagyj itt!Megígérted!-sírt,nagyon sírt.-Megígérted,hogy soha nem hagysz itt!-a szívem ismét megdobbant.Érte dobbant meg.
-Visszajött!-kiabálta az asszisztens.
-Diana!Itt vagyok,nem hagylak itt ígérem,többé már nem!-pont őt nem akartam itt tudni,de belegondolva,hogy mennyire szeretem és hogy ő az egyetlen rokonom,igaz nem látom most,de érzem hogy aggódik,remeg a keze.Én is pont így viselkednék a helyében,ha nem rosszabbul.Ha érte kellene az életemet adnom,megtenném,érte bármikor!Megszorította a kezem.-Szeretlek!Nagyon szeretlek!Rettentően sajnálok mindent!Feldúlt voltam,tudom ez nem magyarázat,mert mindig mindent megbeszélünk,de elborult az agyam.Te vagy az életem egyetlen kishúgom!Bár én feküdnék most itt helyetted!

2014. június 25., szerda

Part 88.Még fiatal vagyok.


...-Mire hazaérsz én mindent megszervezek,a srácok,Eleanor meg anyáék mindenben segítenek és minden tökéletes lesz.Mindenről tájékoztatlak,mindent megmutatok oké?
-Jól van!-mosolyogtam,bár legbelül rettegtem az egésztől.


Nem tudom meddig beszélgettünk,de elaludtam.
-Ébresztő!-suttogta valaki.Elfordultam és leestem a kanapéról.Felültem,és lassan nyitottam ki pilláim.Daniel ült előttem egy pohár teával.
-Jó reggelt!Elaludtam?-kérdeztem egy ásítás közben.
-Nem!Időben vagy!Itt a teád,2 cukor van benne és erdei gyümölcsös.
-Köszönöm!-láttam hogy a hegeket nézte a lábamon,ezért gyorsan lejjebb húztam a pólót.
-Nem fájtak?
-Nem bántam meg,hogy megtettem.Nem tudok mit csinálni,már ott maradnak,csak emlékek.
-Sokan kérdezik?
-Igen,de nem bánom hogy el kell mesélnem.-lenéztem,majd kezével felhúzta a pólót.Nézte a hegeket és végigsimított rajtuk.Belenéztem a szemébe.Közelebb csúszott.Végig tartotta a szem kontaktust.Keze felfele csúszott és arca közeledett.
-Mi a Szent szar?Ti mi a francot csináltok?-Daniel hátravágódott,én pedig felálltam.-Ez mi volt?
-Ty!Ez nem az volt,mint aminek látszik!
-Daniel kifelé!-ahogy kimondta,már ott sem volt.-Te normális vagy?
-Nem az ő hibája volt,csak megnézte a hegeket.
-Majdnem a bugyidban volt a keze,te meg fa pofával nézted és hagytad.Ennyit számít Zayn?
-Nem történt volna semmi!Ne mondj neki semmit!Nem akarom,hogy bárkinek bármi baja legyen ebből,főleg nem Danielnek.
-Mióta vagytok ti ennyire jóban?
-Tyler!Kezdünk,ne kiabálj a hugóddal!-Crystal lépett be.
-Ne parancsolgass,megyek már!-mondta gúnnyal,majd rám nézet.-Még számolunk.-kilépett Crystal mellett.
-Jól vagy?-Crystal bejött.
-Persze,csak nem tudom mi történt!Mindjárt felöltözök és megyek,ígérem sietek.
-Neked még nem kell,nyugodtan reggelizz,utána öltözz fel,majd menj be a sminkeshez.Ott kezdesz.
-Oké,köszönöm,hogy szóltál.
-Nincs mit!-kisétált,majd rájöttem,hogy egyedül vagyok.Kikapcsolt gépemet bevittem a szobába.Kiléptem a szobából.Daniel ott állt előttem.Mélyen nézett a szemembe.Gyorsan megindult felém,én meg visszaléptem az ajtóhoz.Daniel vadul nekem esett,én pedig hagytam.Nem tudom miért.Az agyam leblokkolt.Felkapott a derekára,majd bevitt a szobába.Letett az ágyra és levette a felsőm.Meztelen melleimre nézett,majd visszatért a számhoz.Levette a saját felsőjét és a nadrágját kigombolta.Keze megtalálta a bugyimat,majd elkezdte lehúzni,de megállítottam.
-Mi az?-kérdezte zihálva.-Valamit rosszul csináltam?
-Menyasszony vagyok!Nem tehetem ezt meg vele,én szeretem őt.
-Ez egy kicsit most meglepett,nem ezt vártam.-kifújta a levegőt.-Ez kínos.-pólómért nyúltam,majd felvettem.-Sajnálom.Gondolhattam volna erre.-felvette a felsőjét,bekapcsolta a gombját.-Mennem kell!Szia!
-Daniel!Beszéljük meg!-kiáltottam utána.Visszanézett.
-Mit?Ezt te se gondolod komolyan.-visszalépett.-Egy gyerek vagy,nem több!Feleslegesen kötelezed el magad!
-Hogy mondhatsz ilyet?
-Milyet?Fiatal vagy,kíváncsi,a hormonjaid dolgoznak.Gyönyörű vagy,és nem azt akarom mondani,hogy legyél ribanc,de próbáld meg nélküle.Próbáld ki magad több ember mellett.
-Te nem értesz engem!
-Mert te sem érted magadat!-mondta és elsétált.Visszafordultam és méregből becsaptam az ajtót.Az a baj,hogy igaza van.Annyi mindent szeretnék kipróbálni,de szeretem Zaynt és nem akarom,hogy csalódjon bennem.Felöltöztem,de nem reggeliztem és beültem a sminkeshez.A nap gyorsan eltelt.Kerültem Ty-t,Daniel pedig engem. Este viszont Ty elkapott.
-Kerültél egész nap.-szólt a nappaliból.
-Nem akartam mindenki előtt veszekedni,mert ebből úgyis az lesz.
-Hát ha nem helyeselsz akkor valószínű.
-Nem tudom miről beszélsz.
-Meg akartad csalni Zaynt?
-Nem!-erőteljesebben jött ki mint gondoltam.Odaléptem elé.-Te nem tudsz semmit!
-Semmit?Szóval történt valami?Nem engedem,hogy szajha légy!-mondta és felállt.
-Miért akkor mi lesz?-kérdeztem vissza fennhangon,mire egy tenyér érződött az arcomon,és viszketett a helye.Odakaptam és Tylerre néztem.-Nem te döntöd el,hogy megengedem-e,hogy minden jött-ment a farkára húzzon vagy sem!Megütöttél!Mostantól nem vagy a bátyám!-erre jött a másik pofon.-Utállak!Többé nem akarlak látni,nem akarom,hogy a bátyám legyél!
-Megérdemelted!Soha nem ütöttelek meg,de lehet meg kellett volna.-kirontottam a lakásból,fellökve útközben Danielt.Szembembe nyúltam,amibe pénzt találtam.Telefonomért nyúltam és Luke számát tárcsáztam.
-Tessék?
-Diana vagyok,Amerikában vagy?
-Hol vagy?-lediktáltam a címet.
-Fél órás út,fogok egy Taxit.Baj van?
-Meggondolatlanul akarok cselekedni.Veszek füvet és a nagy parkban találkozunk.Hozz nekem valami pulcsit kérlek!-belenevetett a telefonba.Kerestem egy sikátort,egy ismert füves helyet.
-Hello srácok!-mosolyogtam.
-Mit adhatunk?Szándékkal jöttél.
-Van nálam 50 dollár.Mennyit adtok érte?
-50 gramm.
-Papírt is adtok?
-Azt nem.
-Akkor legyen 40 gramm és 20 papír.
-10!
-Akkor keresek máshol.-eltettem a pénzt és megfordultam.Elindultam,de utánam szóltak.
-Legyen!-cseréltünk,majd elsétáltam a parkba.Ty közben vagy 100-szor hívott.Kikapcsoltam a telefonom.Leültem a parkban egy padra.A sötétben nem sokat láttam,de reménykedtem,hogy megtalál.
-Már hiányoztál!-rám terítette a pulcsit,de fel is álltam és átöleltem.
-Te is nekem!Itt az anyag.40 gramm és 20 hüvely.
-Te mire készülsz ennyire?
-Ahogy mondtam,meggondoltalanul akarok cselekedni,és azt csak veled tudok.-odaadtam neki,hogy tekerje be.
-Mind elakarod szívni?
-Igen,miért?
-Ez tiszta fű,2 kiüt majd.
-Na és?Itt az egész éjszaka,remélem itt maradsz!
-Itt!-mivel a nyári esték nem számítottak hidegnek,ezért nem volt szükségem a pulcsira.Elszívtunk 2-2 szálat,és egyre jobb kedvünk lett,egyre jobban éreztünk magunkat és egymást.Túl sokat beszéltünk.Luke csak mondta és mondta.
-Fogd már be!-szájára tettem a kezem és nevettem.Közelebb húzott,magára és összegabalyodtunk.Megtörtént egyszer kétszer és még többször,vigyáztunk,nem akartam másra figyelni,csak rá.Hajnali 2-kor egymás mellett ültünk és néztünk ki a fejünkből.Egy srác jelent meg előttünk.Kezemben a cigit egyre többször szívtam meg mire hozzánk ért.-Daniel?
-Diana?Mit keresel itt?A bátyád aggódik.-felé nyújtottam a cigit.Elvette,megszagolta és visszaadta.-Mióta füvezel és ki ez a gyerek?-annyira elkezdtünk nevetni,hogy nem bírtuk abbahagyni.
-Szerintem én megyek Diana.Egy józan pillanatomban,majd felhívlak.-beleszívott a cigijébe,eldobta a csikket és az arcomba fújta a füstöt.Átöleltem,majd elsétált.
-Ez ki volt?És tedd már le azt a szart.-nyúlt a kezemért,de felugrottam.
-Ha kell vedd el!-nevettem.Felállt,majd annyira közel jött,hogy hozzámért.Eldobtam a már nem égő csikket.-Kívánlak!-végig simítottam mellkasán.-Most,itt!
-Ezt a fű mondatja,nem lesz itt...-szájára tapasztottam ajkaimat,amiket nem tolt el.Meztelenkedésig jutottunk.
-Nincs nálam gumi.-néztem rá.
-Lehet nálam sincs.-elnyúlt a nadrágjáért,majd kihúzott egyet.Elnevettem magam.Szeretkeztünk.Igen vele is.4-kor mindketten a fűben feküdtünk.Az utolsó szál cigit szívtam el.-Hiba volt tudod.
-Nem tudom miről beszélsz.-mondtam és kifújtam a füstöt.
-Ez az egész,hogy tehettem ezt.-felkelt és elkezdett öltözködni.
-Mit csinálsz?
-Elmegyek?
-Nézzünk együtt a napfelkeltét.Ezen már nem tudsz változtatni.

2014. május 12., hétfő

Part 87.Új sorozat.


...-Ezt muszáj volt megtennem.Most már elveheted a húgomat.-elmosolyodott és kezet nyújtott.Zayn megfogta és visszamosolygott.

Ty visszanézett rám és elengedte Zayn kezét.
-Készen állsz erre?Egy férjre,egy "új" családra?-kérdezte.
-Tudod,hogy sok mindenre képes vagyok."Új" családra?Nem tudom.De azt viszont igen,hogy őt-Zaynre mutattam.-kimondhatatlanul szeretem!El tudod fogadni?
-Csak nem akarlak elveszíteni!
-Nem fogsz!-odamentem és átöleltem.
-Este indulunk!
-Mikor?
-7.Pontos legyél!A táskád már utazása készen áll.
-Köszönöm!Jobb testvért nem is kívánhattam volna.-elengedtem és visszamentem Zaynhez.Végigsimítottam arcán és lágy csókot nyomtam ajkaira.
-Lehetett volna rosszabb is.-mosolygott.
-De nem lett!-én is elmosolyodtam,majd befelé húztam.
-Nem mehetek,mert még sok dolgot kell elintéznem.Sajnálom!És azt is,hogy ilyen egyszerű volt ez az egész,meg minden.
-Ez így volt jó!Szeretlek!-még egy csókot adott,majd elment,én meg be.
-Mész valahova?-Ty szedte össze a maradék cuccokat.
-Nem tudom.Lehet.-csengő telefonomért nyúltam.-Halló!
-Hiányzol!-kinyomta.Visszanéztem,de ismeretlen számot jelzett.Levettem telefonomról a hátlapot és a közöset néztem.Boldog vagyok.Gyűrűmre néztem és megint elmosolyodtam.Kimentem a konyhába és csináltam teát.Mire visszamentem megint csengett a telefonom.
-Tessék Diana Posey vagyok,bárki is az,szóljon bele!
-Jó napot!Az M3 tv csatornától keresem.
-Elnézést az előzőért!Miben segíthetek?
-Szeretném felkérni egy szerepre,mint főszereplő.
-Semmi meghallgatás,semmi,csak így?
-Figyeltelek míg Amerikában voltál és szerintem meg lennének az adottságaid,csak annyi probléma volna,hogy egybelógna a forgatásoddal.
-Akkor nem hinném hogy menni fog.
-Mi feltétlenül szeretnénk Önnel dolgozni.Adok egy telefonszámot,amin elérhet,ha mégis igent mondana.Éjjel-nappal várni fogom a hívását.
-Köszönöm!-megadta a számot,majd letettem.-Tyler!-kiabáltam,majd kezembe vettem a teát.Lejött és elvette a teámat.-Naa!
-Köszönöm!-beleszürcsölt,majd visszaadta.-Mit szeretnél?
-Most hívtak fel,hogy szeretnének velem dolgozni.
-Kik?
-Az M3 Tv csatorna.
-És mit mondtál?Milyen szerepre?
-Azt hogy nem hiszem,mert egybe esik a Teen Wolfos forgatással.Egyébként főszerep.
-Te hülye vagy?Kaptál számot?El kell vállalnod,az M3 a második legjobb csatorna Amerikában.El kell vállalnod!
-És a TW?
-Majd Jeff átírja kicsit a forgató könyvet és akkor fél évadnál ki tudsz lépni.Diana,hívd vissza.-tétováztam,majd tárcsáztam a számot.
-Diana?
-Mindenkinek így szólna bele a kagylóba?
-Ha elvállalod,akkor nem.-elnevettem magam.
-Akkor névre szóló széket kérek!
-El sem hiszem!Megmentettél minket!Kérhetek egy E-mail címet?
-Persze.-lediktáltam.
-Elküldök mindent,meg ha gondolod Skypon is felkereshetsz,bármely kérdésedre válaszolok.-elköszöntem,majd letettem a telefont.Felmentem még összerendeztem a szobámat,majd ismét lementem,de már indultunk is.Mikor kiértünk a reptérre az emberek körbevettek valakiket.Na  vajon kik lehetnek azok?A srácok észrevettek én meg odaszaladtam hozzájuk és egy nagy ölelést adtunk egymásnak.Megnézték a gyűrűm,majd mindenki gratulált.
-Emberek!Egy kis figyelmet szeretnék!
-Zayn mit csinálsz?-kérdeztem tőle,ahogyan hangosan elkiáltotta magát és mindenki ránk figyelt.
-Szeretném,ha mindenki tudná,hogy ez a gyönyörű lány itt a menyasszonyom!-rám mutatott,és közel húzott magához.Néhány lány sírva futott el,de többségük sikított és velünk együtt örült.Tyler siettetett,mert a gép már indult is.Zaynel gyors könnyes búcsút váltottunk és a többiekkel is.Felszálltunk.Az út számomra gyorsan telt,mivel aludtam.Este értünk ugye oda és ott is aludtam.Reggel Zayn telefonjára keltem.-Jó reggelt kedvesem!
-Zayn még csak 5 óra.-nyökögtem az órára néztem.
-Hopsz,elfelejtettem az idő eltolódást.-nevetett.-Már most hiányzol!
-Te is nekem édesem,már csak 3 hónap és 19 nap.
-Mikor legyen a nagy nap?
-Nem tudom,most szeretnéd megbeszélni?-felültem az ágyban és egy nagyot ásítottam.
-Csak ha nem zavarlak.Skype?
-5-kor?Senki sincs fent,de kimegyek a nappaliba.-kisétáltam a gépemmel és a köntösömben elfeküdtem a kanapén.
-Mi lenne ha augusztusban lenne?Miután hazajöttetek van 20 napod?Mit szólsz?
-Te sokkal jobban várod,mint én.Nekem megfelel.
-Mire hazaérsz én mindent megszervezek,a srácok,Eleanor meg anyáék mindenben segítenek és minden tökéletes lesz.Mindenről tájékoztatlak,mindent megmutatok oké?
-Jól van!-mosolyogtam,bár legbelül rettegtem az egésztől.

2014. január 9., csütörtök

Part 86. Hol van?



...-Én...-annyira bepánikoltam,hogy nem tudtam válaszolni.-Ö...-Csak néztem őt,ahogyan ott térdel előttem egy gyönyörű gyűrűvel és azzal a hanyag eleganciájával.-Hát...-Készen állok erre?Hogy elkötelezzem magam.Bevallom,nem tudom!


-Zayn!Én...azt hiszem igen!-felugrott átölelt és forgatott.-Tegyél le!-suttogtam neki.-letett és végigmért,szorosan magához vont és megcsókolt.Ismét éreztem őt!Éreztem,hogy van nekem és tényleg csak engem szeret.
-Tényleg igent mondtál?
-Én...én...azt hiszem!-ismét átölelt.Kivette a gyűrűt és megfogta a kezem.
-Szabad?-mélyen a szemembe nézett.Aprót bólintottam és a gyönyörűség már az ujjamon is volt.Megcsodáltam,majd átöleltem.Telefonom csörgése zavart meg minket.Hallottam,de nem találtuk.
-Hallo?-szóltam bele,de letette.Tyler hívott,azonnal vissza is hívtam.-Szia!Bocsi,csak nem találtam meg a telefont.
-Hol vagy?Itt aggódok érted,hogy merre vagy,vagy ezerszer hívtalak!Holland veled van?
-Bradfordban vagyok!Ne kiabálj már!Nem veled van?Akkor Lukkal.Kb 1 óra és indul egy vonat,majd megyek!
-Hívd fel!Vissza kellene mennünk!Igyekezz,este már szeretnék menni!
-Hova sietsz ennyire?Akkor menj,mi majd megyünk reggel!-lecsaptam a telefont.Zayn az ágyon ült és mosolygott.
-Mrs.Malik ugye tudja,hogy a vőlegénye épp most szeretne Londonba menni?
-Uram maga nem tudja,hogy mire vállalkozott velem!-beleültem az ölébe és szenvedélyesen megcsókoltam. 20 perc múlva,már menetre készen álltunk lent.-Wali!Anya!
-A többiek?
-Apa dolgozik,Safaa majd csak este jön haza a barátnőjétől.Doniya pedig fogalmam sincs.-Trisha és Whalia jöttek ki a konyhából.-Anya elviszem a menyasszonyomat Londonba.-eltátott szájjal fordultak felém.
-Jujj!-Whalia szorosan megölelt.-Mindig is vártam,hogy ez a hülye találjon egy normális csajt!Üdv a családban,mármint már így is benne vagy,de így már hivatalos lesz!-rólam Zaynhez ment.Trish csak nézett és elkezdett könnyezni.Átöleltem.
-Most nem azért sírok,mert elvesz,hanem azért,mert az egyetlen fiam megnősül!El sem hiszem!-szorosabban ölelt,közben Whalia a gyűrűt nézegette.Trish is elengedett és a kezemhez fordult,majd Zaynhez.-Büszke vagyok rád!-átölelte és zokogni kezdett.
-Köszönöm anya!-egyik kezével Trisha hátát simogatta,másikkal megfogta a kezem.-Estére itthon leszek!Nagyon szeretlek!-elengedte,majd kocsiba ültünk.Zenét hallgattunk,de nem beszélgettünk út közben.Megállt a házunk előtt és rám nézett.-Bemenjek veled?
-Nem fog megenni!-ahogyan kimondtam,Ty viharzott ki az ajtón.-Vagy mégis?-kinyitottam az ajtót és kiszálltam.
-Mi az,hogy lecsapod a telefont?Normális vagy?Holland hol van?
-Még nem hívtam fel!-előkaptam a telefonom és előkerestem a számát.Hívtam,majd 2 csörgés után fel is vette.
-Végre,hogy vagy szíves visszahívni!Olvastad az üzit amit küldtem?-szipogott.
-Bocsi,hol vagy?Mi a baj?
-Tehát nem olvastad!-zokogni kezdett.-Apukámat kórházba szállították tegnap délután és hazajöttem anyához!
-És hogy van?
-Intenzíven.Autó balesete volt!Diana,ha meghal én összeroppanok!-egyre hangosabban sírt.Én is könnyezni kezdtem,de visszafojtottam.
-Ne aggódj!Fel fog épülni!-mondtam,de nem tudtam biztosra.
-Nem megyek vissza most,kérlek mondjátok meg Jeffnek!
-Ez természetes!Nagyon sajnálom,amint lehet odamegyek!Vigyázz magadra!
-Ti is!Szia!
-Szia!-letettem.-Az apukájának autó balesete volt...intenzíven van!
-Mióta?
-Tegnap délután!-odamentem és átöleltem.-Sajnálom!
-Én is!-levette a kezem és megfogta.Felemelte és meglátta a gyűrűt.-Ez mi?-elmosolyodtam.
-Ez egy újdonság számomra is!-megvizsgálta,majd Zaynre nézett.Leengedte a kezem,odasétált elé és behúzott neki.Odaugrottam és eltoltam.-Mi a fészkes fenét csinálsz?-Zayn arcához értem,amin semmi nyoma nem volt az ütésnek.
-Ezt muszáj volt megtennem.Most már elveheted a húgomat.-elmosolyodott és kezet nyújtott.Zayn megfogta és visszamosolygott.

2013. október 7., hétfő

Part 85.Nem múlt el az érzés!


...-Ha előtted nem mutatja,akkor ne is foglalkozz vele.

Elaludtam Ty ölében és a nap sugaraira ébredtem.Kikeltem az ágyból és bementem Hollandhoz.Még ö is aludt,bár az óra majdnem delet mutatott.A mai terveim között Bradford a cél.Felkeltettem vöröskét.
-Eljössz ma velem Bradfordba?
-kérdeztem töle.
-Van más választásom?
-Itthon lehetsz Tylerrel,vagy bemész a városba,vagy kimész Lukekal deszkázni?-erre elmosolyodott.Láttam rajta tegnap,hogy tetszett neki Luke és Lukenak is ö,így mondtam Lukenak,hogy lehet hogy kimegy vele deszkázni.-Vagy csak itthon alszol tovább.
-Megadod a számát?-örömmel adtam meg neki,aztán kimentem.Gyorsan megnéztem a menetrendet és fé óra múlva indul egy vonat.Gyorsan reggeliztem és elpakoltam a táskámba.Deszkára pattantam,aztán lementem az állomásra.Épp hogy megvettem a jegyet jött is a vonat.Felszálltam,majd 2 óra múlva le.Igazából nem is tudtam merre induljak,mert még nem jártam az állomáson,így felhívtam Jayt.
-Szia csajszi!Mizu veled?
-Szia!Épp a Bradfordi vonat állomáson vagyok.Nincs kedved kijönni elém,mert nem tudom merre induljak.
-Fél óra múlva érek Bradfordba,mert most nem vagyok otthon.De ha kimész az állomás elé,ott egy hosszú egyenes utcát látsz.Menj rajta és a negyedik utcánál kanyarodj jobbra.Az a mi utcánk.Gondolom tudod melyik Zaynék háza.Látogasd meg őket és majd bemegyek érted valamikor jó?
-Persze.Köszi az útba igazítást.-letettem,aztán elindultam, az úton.Deszkával gyorsan oda is értem és csengettem.Trisha nyitott ajtót.
-Diana!Kincsem!-szorosan magához ölelt.-Hiányoztál!Hogy kerülsz ide?
-Szia Trisha!Te is hiányoztál!Egy barátomat látogatom meg,gondoltam benézek.
-Vannak itteni barátaid?-nézett rám mosolyogva.
-Igazából csak egy.A többiek itthon vannak? 
-Csak Whalia.Épp most szakítottak a barátjával.
-Felmehetek hozzá?
-Hiszen itthon vagy!Bármi kellene a konyhában leszek.-végigsimított a karomon majd bement a konyhába én meg fel.Bekopogtam.
-Nem kell semmi!-szipogta.Résnyire nyitottam az ajtót és bedugtam a fejem.
-Csak köszönni akartam.-odarohant hozzám és átölelt.Odahúztam az ágyhoz.-Melyik segg fejet kell elintéznem?-elmosolyodott,de még mindig sírt.
-Mit keresel itt?-szipogta.
-Egy barátomhoz jöttem.Este már megyek is.
-Nem várod meg Zaynt?
-Hazajön?Már kb. egy hete nem beszéltünk.
-Ma este.Maradj itt!Szeretnék tanácsot kérni!
-Szia Jay!Micsoda meglepetés!Zayn még nem jött meg!-hallottam lentről Trisha hangját.
-Jay engem keres,szóval megyek,de ígérem visszajövök.-lementem a lépcsőn és átöleltem Jayt.
-Ti ismeritek egymást?-nézett ránk Trisha.
-Ő a barátom akihez jöttem!-elmosolyodott.-Trisha!Visszajöhetnék még később?
-Ez már a te otthonod is.Akkor jössz amikor csak akarsz!-kimentünk aztán elindultunk sétálni.
-Hiányoztál!-mondtam neki és megfogtam a kezét.
-Te is!Láttam a képeket a stáb tagokkal,beilleszkedtél!
-Aha.Főleg az ikrek azok akikkel vagyok,meg ugye a srácok.Lányokkal sincs bajom,de ha más nem te tudod,hogy a fiúkkal nagyon jól kijövök.
-Persze hogy tudom!-már jó két-három órája beszélgethettünk,mikor olyat mondott amire nem akartam válaszolni.-Szeretlek!
-Tessék?
-Kimondtam,mert bennem még nem múlt el az érzés!
-De jól tudod,hogy én szeretem Zaynt az életemnél jobban is.Jay!Ha te nem csak barátként tekintesz rám akkor ez a barátság nem fog működni!
-Diana!-megfogta a kezem én meg bepánikoltam és felálltam.
-Nem akarok tőled már semmit!Hiba volt idejönnöm!-elkezdtem futni.Igen Zaynék házához mentem.Kint már kezdett sötétedni.Bementem és küszködtem a könnyeimmel.
-Diana!Jókor...Minden rendben van?-felnéztem rá.
-Persze minden oké!-elmosolyodtam.-Mihez jöttem jókor?
-Zayn perceken belül megérkezhet.-most már tényleg mosolyogtam.
-Felmegyek a szobájában!
-Jó rendben!Örülni fog neked!-felmentem.Odasétáltam az asztalhoz.Rajta volt a rajzos mappája.Kinyitottam és megtaláltam a rajzomat és az övét.A legutolsó rajzot Perriről készítette.Visszacsuktam és vártam.Hallottam az autó csapódását és leültem az ajtó mögé.Kb 5 percig ültem,majd hirtelen kinyílt az ajtó.Berepült egy táska,de Zayn nem jött be csak nyitva hagyta az ajtót.Bement Whaliához.Nyitva hagyta az ajtót ott is,így mindent hallottam.20 percig beszéltek Whalia fiújáról,majd Zayn kezdett érdekes dologról beszélni.
-Hiányzik Perrie!
-Hogy érted?Most nem vagytok együtt Dianával,vagy mi?
-De együtt vagyunk,de szinte sose tudunk összehozni egy találkozót!Legalább Perrievel hetente tudtam találkozni.Most is vele jöttem Londonig.
-Hogy-hogy?
-Eljött az utolsó koncertünkre,ott aludt és együtt jöttünk haza.
-Szereted még?
-Nem tudom!Mármint szeretni szeretem,de Dianát nem akarom megbántani.-felálltam és összeszedtem a cuccom.Kiléptem az ajtón Whalia ajtajához.-Diana!-Zayn felugrott és felém jött.
-Inkább ne!Nem kell megbántanod!Nem hozzád jöttem.Whalia,sajnálom,de fél óra múlva megy a vonatom.Jó lenne,ha valamikor tudnánk beszélni!
-Diana...-szólt hozzám Zayn.
-Nem tudom van-e értelme végig hallgatni téged!Félek,hogy minden szavad egy tűszúrás lenne a bőrömbe.Csak had menjek haza!-magához vont és én csak álltam.Whalia kiment és becsukta az ajtót.Nem tudtam mozdulni.-Nem akarok semmit se rád erőltetni,azt szeretném,ha boldog lennél!És ha ez nem velem vagy én elfogadom.Kicsit nehezen,de el!
-Szeretlek!Tényleg!Hiányzol az életemből és hogy minden nap melletted ébredjek!Annyira szeretném,ha vége lenne ennek az egész turné+forgatás mizériának.Egyszerűen csak hiányzol!
-De ennek még nem lesz egy darabig vége.Felkértek egy új sorozat főszereplőjének és el is fogadtam.Ezzel még több munka lesz és kevesebb szabadidő.Nem szeretném,ha úgy éreznéd,hogy csak nyűg vagyok és nem kapsz meg tőlem mindent.Ha Perrie többet tud adni elfogadom,de most megy a vonatom,szóval kérlek dönt és majd....-ajkát ajkaimra nyomta és felemelt.Kivitt a szobából egyenesen az övébe.Nagyon sokáig szeretkeztünk,aztán dél körül keltünk.Mármint csak én.Néztem ahogyan alszik.1 órán át csak néztem,aztán el kellett mennem mosdóba így felkeltem és mire visszaértem már félig fel is öltözött.
-Jó reggelt!-felkapott és megperdített.
-Szia!Neked is!-megpusziltam a nyakát.Letett a földre.-Hova készülsz?
-Hát már elkéstem,mert fél 11-re kellett volna mennem Londonba.
-Minek?
-Perriék stúdiózására.-felkaptam a párnát és hozzávágtam.Meg a következőt is.-Most mi bajod van?-húzta fel az ingét.
-Még megmered kérdezni?Azt hittem majd együtt töltjük a napot,mert úgyis keveset vagyunk együtt,de tudod mit?Menj!Nem érdekelsz!Szakítok veled!
-Fejezd be ezt a butaságot!
-Nem!Mi most szakítottunk!Nem akarlak többet látni!-felvettem a nadrágom és a pólómat.-Utállak!-ránéztem és hozzávágtam még 1 párnát.Átmászott az ágyon,de én kikerültem.Felnevetett.Az ajtóhoz álltam és megfogtam a kilincset,de zárva volt.-Mikor zártad be?
-Pont jókor!-nevetett.-Elrejtettem.Keresd meg és akkor kimehetsz!
-Zayn!Ne szórakozz!Add ide,ki akarok menni!-kényelmesen elfeküdt az ágyon.
-Kérlek!-nemet bólogatott.-Azt mondtad késésben vagy!
-Már mind1!-mosolygott.Az ingének a zsebéből láttam megcsillanni a kulcsot.Oda sétáltam és kihúztam,de jött vele egy doboz is.Tudtam mi van benne.Elejtettem és a falhoz szorultam.Felkapta a dobozt.Felállt és elém sétált.Fél térdre ment.
-Én...
-Nem,most én kérdezek!Hozzám jönnél feleségül?
-Én...-annyira bepánikoltam,hogy nem tudtam válaszolni.-Ö...-Csak néztem őt,ahogyan ott térdel előttem egy gyönyörű gyűrűvel és azzal a hanyag eleganciájával.-Hát...-Készen állok erre?Hogy elkötelezzem magam.Bevallom,nem tudom!

2013. szeptember 16., hétfő

Part 84.Mars.


...Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.

Otthon Londonban körbevezettem Hollandot és shoppingoltam vele.Vagyis inkább ő vett cuccokat nekem és magának.Annyira életvidám lány.Egyszerűen elképesztő.Mivel 1 hét szünetünk van úgy döntöttem,hogy jelzek Lukenak,hogy fussunk össze.Bele is egyezett.A koncert előtt valószínüleg vele leszünk.Már hiányzik.Igaz beszéltünk telefonon,többet is,mint Zaynnel,de mégis hiányzik.Jayt pedig meglátogatom a családjánál,mert elvileg pár hónapra hazaköltözött.Tehát ez a hét is gyorsan fog elmenni.Vásárlás után már nem nagyon csináltunk semmit.Betettünk egy filmet,aztán Holland csinált egy Twitcamot.Legtöbben a sorozatról kérdeztek minket,de persze nem sokat mondhattunk el róla.Majd mikor azzal is végeztünk hármasban aludtunk a kanapén,amit reggel meg is bántunk.Mindhármonknak fájt a háta.9-kor keltünk aztán 10-kor már kint voltunk a városban.Én deszkával Holland pedig gyalog.A deszkás parkban találkoztunk Lukkal.
-Sziasztok!-köszönt mikor meglátott minket.Mi is köszöntünk.-Luke vagyok nyújtott kezet Hollandnak,aki azonnal elpirult.
-Holland Roden.-kezet ráztak,mjad Holland visszalépett én pedig rávetettem magam Lukera.Hátra is esett.
-Hiányoztál!-nevettem a fülébe,mikor elestünk.
-Te is nekem!Azt hittem kerülsz!
-Zayn miatt?Nem békél a gondolattal,hogy mi barétok vagyunk.De nem érdekel.Nekem szükségem van rád,mint barátra és ha ezt nem fogadja el,akkor nincs értelme a kapcsolatunknak.
-Ti jártatok?-nézett le ránk a barátnőm.
-Nem,csak kavartunk!-vágtam rá.
-Értem,de én nem is zavarok,leülök,ti meg deszkázzatok.És tanítsatok majd valamit!-mosolygott és leült.Nem sokáig maradt egyedül,mert akik felismerték meg is rohamozták.Mi elkezdtünk gurulni,de mi se maradtunk egyedül.Egész délelőtt és délután kint voltunk.Hollandot megtanítottuk egy kicsit gurulni.4-kor hazamentünk és készülődtünk.Sokkal jobban megismertem őt,mint eddig.7-kor elindultunk a koncertre.Fergeteges volt.Sorban álltunk az autogrammokért,mikor mi kerültünk sorra.
-Milyen névre...Ó csak nem Diana Posey?
-Ismersz?-mondott valamit a testőröknek,majd mindkettőnket félreállítottak.Fél óra múlva,mikor kiürült a terem Bruno felállt és felénk jött.Kezet nyújtott.
-Bruno Mars!-megráztam a kezét.
-Diana Posey!
-Van kedvetek feljönni velem a lakosztályomra?-Holland rám nézett én meg vissza rá.Ő aprót bólintott.-Semmi olyanra nem gondolok,csak szeretnélek jobban megismerni téged,már sokat hallottam rólad.
-Rólam?-ezen most jobban meglepődtem,mint vártam.Nem sokáig maradtunk az arénában,hanem felmentünk vele.Gyönyörű szép lakosztály egy London belvárosában lévő hotelből.A kilátás egyszerűen gyö-nyö-rű!-Bakker de bunkó vagyok.Bruno ő itt Holland Roden.-mutattam a mellettem álló vörös szépségre.
-Én meg modortalan,hogy nem kérdeztem!-kezet fogtak,majd Bruno hozzott mindannyiónknak egy italt és leültünk.
-Szóval megkérdezhetem,hogy a kedvenc énekesem honnan hallott rólam ennyit?
-Én vagyok a kedvenc?Azt hittem a One Direction viszi a pálmát.
-Mint banda,de mint énekes úgy te.De ne terelj!
-Harry sokat mesélt rólad.-hogy mi van?Harry?
-Tényleg?
-Nagyon szeret téged tudod?
-Mint egy barátot.Tudom,hiszen én is szeretem őt!
-Nem is gondoltál még rá,hogy ő nem csak barátként szeret?
-Ezt miből veszed?
-Ahogyan mesélt rólad!Mint aki el van varázsolva.
-De ugye azt tudod,hogy én Zaynnel vagyok.
-Nem szakítottatok?
-De azóta ismét összejöttünk.És én tényleg szeretem őt!De Harry előttem nem csinált semmi olyat,ami feltünt volna.Mikor mesélt ilyenekről?Mondhatta volna,hogy ismer.Ingyen jöttünk volna!-felnevetett.
-Ezentúl bármikor ingyen jöttök.-még tovább nevetett.-Akkor mesélt erről,mikor elköltöztél Amerikába.-szóval azért haragudott rám annyira.-Nagyon össze tört.El volt keseredve,hogy soha többé nem lát.Lehet,hogy ezt számodra nem mutatja,de így érez.-Még beszélgettünk kb.1 órát erről az ügyről és közben Holland elaludt.-Ne keltsd fel!Mindjárt hívok egy Taxit és leviszem.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a beszélgetést.És a remek koncertet.És az italt és a barátnőm lecipelését.
-Igazán nincs mit!-segített lehozni Hollandot és betette a Taxiba.Megadta a számát,majd én is beültem és felhívtam Tyt.Mikor megjöttünk kijött és bevitte Hollandot és behívott magához.
-Mi történt?.kérdezte.
-Semmi!-vágtam rá.
-Jobban ismerlek,mint a tenyeremet!Ne hazudj!Feldúlt vagy!Mi miatt?
-Harry szerelmes belém.
-Ezt honnan veszed?
-Maga Bruno Mars mondta.Neki meg Harry.
-Azta!És te mit érzel?
-Barátságot!Tudod,hogy Zaynt szeretem!Harry...őt is szeretem,de mint egy barátot,mondjuk ő már majdnem testvér.Mint Dylan.Semmi több!-folyni kezdtek az arcomon a könnyek.Ty a mellkasára húzott.-Nem akarom,hogy elromoljon a barátságunk.Zayn annyira féltékeny és ha ez kiderül.Annyira félek!
-Nem kell!Ha Harry nem mutatja ki ezt előtted,akkor ne is vedd figyelembe!

2013. szeptember 7., szombat

Part 83.A kocsi.


-Találkozni?Tudom.-kinéztem az ablakon,majd visszamosolyogtam.

Megérkeztünk a házukhoz.Kicsi otthonos legénylakás.David már várt minket.Még ki se nyitottam az ajtót,már ott is állt és a magasba emelt.
-David!Szia!Hiányoztál!-átöleltem így letett.
-Diana!Te is.-mosolygott és ellépett.-Gyertek,mert kész a kaja.-bementünk egyenesen az ebédlő-konyhába.Isteni illata volt a szerintem makaróninak.
-Szóval mikor mehetek el az egyik edzésedre?-néztem Davidre miközben kitette az asztalra a sajtos makarónit.
-Öhm...soha.
-Te szégyellsz?
-Nem!Csak féltelek.
-Meg tudom védeni magam!Szóval?-Daniel közben rajtunk nevetett.
-Gyere ma!Délután lesz úgy is!-ránézett az órájára.-2 óra múlva.-elmosolyodtam,az afféle "látod hogy elérem amit akarok?" mosollyal.Közösen megebédeltünk,aztán hazaugrottam és átöltöztem,aztán mentem a foci pályához deszkával.-Nem gondolod,hogy ez kicsit sok?-nézett a deszkára és rám,mikor begurultam elé.
-Most miért?-néztem magamon végig.
-Inkább menjünk be!-a karját nyújtotta,de ellöktem és elé vágtam.Egy nagy füves pályára értünk.-Megvársz itt,míg átöltözök?
-Van más választásom?
-Nem igazán!
-Adj egy labdát!-kiabáltam utána,mielőtt bement.Odadobott egyet.Régen,míg kicsik voltunk Ty imádott focizni,bár még most is szeret,de már nem úgy.Sokat kellett vele játszanom.Felvettem a labdát és dekázgattam.Már amennyire sikerült.Mire kezdtem bele merülni sokan lettek körülöttem.David akkor jött ki,vagyis rohant.
-A csaj velem van!-kiabálta.
-Lehetnél velem is!
-Sőt akár velem is!-felnéztem a srácokra és odagurítottam a labdát.David átjött rajtuk és elém állt.
-Csak nem csaj hiányban szenvedtek?-szegeztem rájuk a tekintetem.-Ennyi felnyalt hajú,kigyúrt testű gomba fejnek?-David felém fordult.Én csak mosolyogtam.A fiúk felnevettek.
-Kemény vagy!Ez tetszik!-mondta a magas,gondolom a kapitány.David megfordult és megcsókolt.Nem toltam el,de nem is mozdultam.Hamar visszafordult a fiúkhoz.
-A lány az enyém!Velem van!-elléptem tőle,ellöktem az egyik srácot és kisétáltam a pályáról.Fütty szó kísérte az utam.Nem sok tartott vissza,hogy felemeljem a középső ujjam és visszamutassak.Felvettem a deszkám és hazagurultam.Még fél úton se járhattam,mikor David írt egy sms-t.
"Sajnálom ami történt.Értsd meg,hogy ők mások.Ők afféle izom agyak,csak tök hülyék.Szeretlek,mint egy testvért,fontos vagy és jelen pillanatban veled lennék inkább,de azt a többiek nem díjaznák.Bocsánat!"
"Hol van neked arra időd,hogy sms-t küldj a tesódnak? ;) "
Nem tudtam rá sokáig haragudni.Deszkára álltam és indultam.Egyszer csak egy kocsi állt meg előttem.Leszálltam,majd mellé sétáltam.
-Segíthetek?-kinyitották az ajtót,egy srác behúzott,valaki ment a deszkámért és az is betették,majd ismét indult az autó.Kapálóztam,forgolódtam és rugdalóztam.Kiabálni nem nagyon tudtam.Kb.negyed órát mehettünk,mikor megállt a kocsi.
-Csak ne sikíts!-suttogta valaki.Újra éreztem,hogy a lábamra tesznek és állok.Kinyitottam a szemem és a közös ház előtt voltunk.
-Hogy a francba gondoltátok ezt?-néztem az ikrekre,akikkel majd most fogok dolgozni.
-Hát nem tudtuk,hogy jönnél-e,ezért hoztunk!Ne aggódj,nem mindig vagyunk ennyire elszántak!
-Hahaha!-mondtam,majd felvettem a deszkát.-De mit is keresünk itt?
-Meg akartunk ismerni!
-Jobban!-mondta Charlie és Max.
-És mi van,ha én nem akarlak megismerni titeket?
-Itt a tesód is!Meg a többiek is.Csak útközben megláttunk és gondoltuk felveszünk.-Bementem az ajtón és tudtam merre induljak.A srácok jöttek utánam.-Jobban ismered a járást,mint mi!
-Nem egyszer voltam már itt.
-És mindenkit ismersz a csapatból?
-Nagyjából!Ti?
-Hát lassan téged,meg Danielt.Egyébként nagyon szép...
-Van barátom bocsi!
-Semmi gond.-felértünk az emeletre és bementünk.Tyler Dylannal az egyik kanapén ült.Daniel a fotelben a csajok sehol.Tyler egy széken a többiek is így ültek össze vissza.
-Mit is keresek én is itt,hiszen csak a srácok vannak itt.-suttogtam,de nem vártam meg a választ,hanem mosolyogva beültem Ty és Dylan ölébe.-Üdv srácok!
-Minden oké?-nézett rám Ty.-Te mit keresel itt?
-Nem tudom,a fiúk vettek fel!-suttogtam.Dylan a lábammal hülyéskedett,aztán beszélgetni kezdtünk.Rengeteg dologról beszélgettünk és egészen jól megismerkedtünk.Charlie nagyon kedves,sőt Max is.Későn mentünk haza.Másnap elmentünk a fotózásra és még aznap ismét találkoztam Daviddel.Zaynnel nagyon rég nem beszéltem.Mármint sms-ezgettünk,de szóban szinte soha.Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.