Part 80.Payzer már csak Peazer és Payn.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Haza kellene mennem kipakolni!
-Minek?Hiszen itthon vagy!

-Nem akarom,hogy haragudj rám,de nem maradok itt!Ne aggódj,hagyok itt cuccokat,de haza megyek!
-Miért?
-Mert már megszoktam,hogy Tylerre figyelek,lehet,hogy majd később idejövök,de nem garantálom.De tudd,hogy mindennél jobban szeretlek!
-Azért még ma visszajössz?
-Szerintem igen!-megcsókoltam,aztán hívtam egy taxit.Levittük a cuccom,majd indultam is.Tyler otthon volt.Bementem,ledobtam a cuccom,majd felrohantam Ty szobájába.Az ágyon aludt.Odabújtam mellé és én is elaludtam.délután keltem fel.Ty ott feküdt még mellettem.
-Jól aludtál?
-Ühüm!-bólogattam és átöleltem.-Köszönök mindent!Annyira imádlak!
-Tudom!-megpuszilta a fejem búbját és a hátamat simogatta.
-Délelőtt Jeff hívott.
-Jeff?
-A rendező!2 hét múlva kezdődik a 3. évad forgatása.
-Már megint elmész?
-Öhm...hogy is mondjam.Igazából téged keresett.
-Engem?
-Látta a Dylannal közös képünket,amin rajta vagy és úgy gondolta,hogy remek lennél az egyik szerepre!
-Én?
-Aha!Szóval...visszajössz velem?Most lesz az új emberekkel való ismerkedés,meg minden.Csak pár nap.
-Te szeretnéd?-néztem rá.
-Ahogyan te szeretnéd!-elmosolyodtam és felkeltem.-Ott alszol ma?
-Szerintem igen és elmondom neki a jó hírt,de előtte kipakolok és beteszek egy mosást.-megöleltem.-Még egyszer köszönök mindent!És tudod mi a legcsodálatosabb?-felvonta a szemöldökét.-Hogy vagy nekem!-megpusziltam és átmentem és kipakoltam.Betettem egy mosást is.Elővettem a deszkám és a táskámba raktam néhány cuccot.-Ne felejts el kivenni a mosógépből a ruhákat!-kiabáltam és kimentem az ajtón.Deszkával mentem a srácok lakására.Már sötét volt mikor oda értem.Csengettem és Niall nyitott ajtót.Átöleltem és együtt mentünk be.Mindenki a nappaliba ült kivéve Liam.-Sziasztok!
-Szia!
-Liam merre van?
-Fent van,de most nem hiszem,hogy bárkivel is akar beszélni.-Louis.
-Miért?
-Szakítottak Daniellével!-ledobtam a táskám és felmentem.Nem is kopogtam bementen és átöleltem.Sírt,de nem küldött ki.
-Liam!Minden rendben lesz!Megtudjátok beszélni ne aggódj!
-Nem Diana!Ő megmondta,hogy bármennyire is szeret nem tudja elviselni az utálkozó leveleket.Ő egy olyan lány,akinek számít,hogy mit gondolnak az emberek róla és mióta híresek lettünk sok utálkozó levelet kapott és nem tudja tovább elviselni.Én annyira szeretem őt!Diana!-egyre jobban sírt és nekem is elkezdtek folyni a könnyeim.Hogy így érjen véget egy kapcsolat az rettentő.Tudom,hogy semmit nem tehetek és ez fáj.Még jobban ölel magához és sír.Nem tudom meddig ültünk így,de éreztem,hogy a sírása abba maradt és elaludt.Letettem a fejét,betakartam és kimentem.Megtöröltem az arcom és besétáltam Zaynhez.Az ágyon feküdt és olvasott valamit.
-Elaludt?-bólogattam,kibújtam a cipőmből,odasétáltam hozzá és leültem.Átölelt.
-Miért nem lehetek csak egy hétig boldog?-zokogom a vállába és magamhoz szorítom.Szaggatottan veszem a levegőt és érzem,hogy hátamat simogatja.-Tudom,hogy nem így képzelted a ma estét!
-Semmi baj!-csitítgat.-Liam túl fogja tenni magát ne aggódj!
-Úgy mint te?Hogy szenvedni fog?Jézusom!-elhúzódtam tőle.-Beszélnem kell Daniellével!Most azonnal!Kérlek!
-Fél 2 van!Majd reggel kicsim!-fogja a kezem és szorosan tart.
-Engedj el!-sírom.
-Nem!-odahúz magához és én is a sírásban alszok el!Reggel fájós szemekkel ébredtem.Zayn a hajammal játszott.-Jó reggelt!
-Neked is!-megcsókolom,aztán a plafont bámulom.Egy póló van rajtam meg a bugyim.Átölelt.
-Min gondolkozol?
-Hogy mit mondok Daniellének!
-Diana!Nem tudom,hogy tudod-e,de két hét múlva megkezdődik a túrnénk!
-Mi van?
-És én szeretném,ha velünk jönnél!
-Ahh...
-Nem akarod?
-Nem tudok!Kaptam egy állás ajánlatot!Két hét múlva kell mennem.
-Hol?
-Jeff Davis tett nekem egy ajánlatot,hogy színészkedhetek.Szerinte remek lennék az egyik szerepre!
-És elvállaltad?
-Még nem tudom!
-És nem szeretnél inkább velem jönni?
-Én szeretnék csinálni valamit és ez egy jó kezdés lenne!
-Ahogy gondolod!-elfordult és tudtam,hogy csalódott.
-Zayn kérlek!Nem akartalak megbántani!Sajnálom!-puszilgattam a hátát.Visszafordult.
-Nem tudok rád haragudni ne aggódj!-szenvedélyesen megcsókolt,aztán elkértem a telefonját,hogy felhívhassam Danit.