Part 86. Hol van?

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Én...-annyira bepánikoltam,hogy nem tudtam válaszolni.-Ö...-Csak néztem őt,ahogyan ott térdel előttem egy gyönyörű gyűrűvel és azzal a hanyag eleganciájával.-Hát...-Készen állok erre?Hogy elkötelezzem magam.Bevallom,nem tudom!

-Zayn!Én...azt hiszem igen!-felugrott átölelt és forgatott.-Tegyél le!-suttogtam neki.-letett és végigmért,szorosan magához vont és megcsókolt.Ismét éreztem őt!Éreztem,hogy van nekem és tényleg csak engem szeret.

-Tényleg igent mondtál?

-Én...én...azt hiszem!-ismét átölelt.Kivette a gyűrűt és megfogta a kezem.

-Szabad?-mélyen a szemembe nézett.Aprót bólintottam és a gyönyörűség már az ujjamon is volt.Megcsodáltam,majd átöleltem.Telefonom csörgése zavart meg minket.Hallottam,de nem találtuk.

-Hallo?-szóltam bele,de letette.Tyler hívott,azonnal vissza is hívtam.-Szia!Bocsi,csak nem találtam meg a telefont.

-Hol vagy?Itt aggódok érted,hogy merre vagy,vagy ezerszer hívtalak!Holland veled van?

-Bradfordban vagyok!Ne kiabálj már!Nem veled van?Akkor Lukkal.Kb 1 óra és indul egy vonat,majd megyek!

-Hívd fel!Vissza kellene mennünk!Igyekezz,este már szeretnék menni!

-Hova sietsz ennyire?Akkor menj,mi majd megyünk reggel!-lecsaptam a telefont.Zayn az ágyon ült és mosolygott.

-Mrs.Malik ugye tudja,hogy a vőlegénye épp most szeretne Londonba menni?

-Uram maga nem tudja,hogy mire vállalkozott velem!-beleültem az ölébe és szenvedélyesen megcsókoltam. 20 perc múlva,már menetre készen álltunk lent.-Wali!Anya!

-A többiek?

-Apa dolgozik,Safaa majd csak este jön haza a barátnőjétől.Doniya pedig fogalmam sincs.-Trisha és Whalia jöttek ki a konyhából.-Anya elviszem a menyasszonyomat Londonba.-eltátott szájjal fordultak felém.

-Jujj!-Whalia szorosan megölelt.-Mindig is vártam,hogy ez a hülye találjon egy normális csajt!Üdv a családban,mármint már így is benne vagy,de így már hivatalos lesz!-rólam Zaynhez ment.Trish csak nézett és elkezdett könnyezni.Átöleltem.

-Most nem azért sírok,mert elvesz,hanem azért,mert az egyetlen fiam megnősül!El sem hiszem!-szorosabban ölelt,közben Whalia a gyűrűt nézegette.Trish is elengedett és a kezemhez fordult,majd Zaynhez.-Büszke vagyok rád!-átölelte és zokogni kezdett.

-Köszönöm anya!-egyik kezével Trisha hátát simogatta,másikkal megfogta a kezem.-Estére itthon leszek!Nagyon szeretlek!-elengedte,majd kocsiba ültünk.Zenét hallgattunk,de nem beszélgettünk út közben.Megállt a házunk előtt és rám nézett.-Bemenjek veled?

-Nem fog megenni!-ahogyan kimondtam,Ty viharzott ki az ajtón.-Vagy mégis?-kinyitottam az ajtót és kiszálltam.

-Mi az,hogy lecsapod a telefont?Normális vagy?Holland hol van?

-Még nem hívtam fel!-előkaptam a telefonom és előkerestem a számát.Hívtam,majd 2 csörgés után fel is vette.

-Végre,hogy vagy szíves visszahívni!Olvastad az üzit amit küldtem?-szipogott.

-Bocsi,hol vagy?Mi a baj?

-Tehát nem olvastad!-zokogni kezdett.-Apukámat kórházba szállították tegnap délután és hazajöttem anyához!

-És hogy van?

-Intenzíven.Autó balesete volt!Diana,ha meghal én összeroppanok!-egyre hangosabban sírt.Én is könnyezni kezdtem,de visszafojtottam.

-Ne aggódj!Fel fog épülni!-mondtam,de nem tudtam biztosra.

-Nem megyek vissza most,kérlek mondjátok meg Jeffnek!

-Ez természetes!Nagyon sajnálom,amint lehet odamegyek!Vigyázz magadra!

-Ti is!Szia!

-Szia!-letettem.-Az apukájának autó balesete volt...intenzíven van!

-Mióta?

-Tegnap délután!-odamentem és átöleltem.-Sajnálom!

-Én is!-levette a kezem és megfogta.Felemelte és meglátta a gyűrűt.-Ez mi?-elmosolyodtam.

-Ez egy újdonság számomra is!-megvizsgálta,majd Zaynre nézett.Leengedte a kezem,odasétált elé és behúzott neki.Odaugrottam és eltoltam.-Mi a fészkes fenét csinálsz?-Zayn arcához értem,amin semmi nyoma nem volt az ütésnek.

-Ezt muszáj volt megtennem.Most már elveheted a húgomat.-elmosolyodott és kezet nyújtott.Zayn megfogta és visszamosolygott.

Part 85.Nem múlt el az érzés!

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Ha előtted nem mutatja,akkor ne is foglalkozz vele.

Elaludtam Ty ölében és a nap sugaraira ébredtem.Kikeltem az ágyból és bementem Hollandhoz.Még ö is aludt,bár az óra majdnem delet mutatott.A mai terveim között Bradford a cél.Felkeltettem vöröskét.
-Eljössz ma velem Bradfordba?
-kérdeztem töle.
-Van más választásom?
-Itthon lehetsz Tylerrel,vagy bemész a városba,vagy kimész Lukekal deszkázni?-erre elmosolyodott.Láttam rajta tegnap,hogy tetszett neki Luke és Lukenak is ö,így mondtam Lukenak,hogy lehet hogy kimegy vele deszkázni.-Vagy csak itthon alszol tovább.
-Megadod a számát?-örömmel adtam meg neki,aztán kimentem.Gyorsan megnéztem a menetrendet és fé óra múlva indul egy vonat.Gyorsan reggeliztem és elpakoltam a táskámba.Deszkára pattantam,aztán lementem az állomásra.Épp hogy megvettem a jegyet jött is a vonat.Felszálltam,majd 2 óra múlva le.Igazából nem is tudtam merre induljak,mert még nem jártam az állomáson,így felhívtam Jayt.
-Szia csajszi!Mizu veled?
-Szia!Épp a Bradfordi vonat állomáson vagyok.Nincs kedved kijönni elém,mert nem tudom merre induljak.
-Fél óra múlva érek Bradfordba,mert most nem vagyok otthon.De ha kimész az állomás elé,ott egy hosszú egyenes utcát látsz.Menj rajta és a negyedik utcánál kanyarodj jobbra.Az a mi utcánk.Gondolom tudod melyik Zaynék háza.Látogasd meg őket és majd bemegyek érted valamikor jó?
-Persze.Köszi az útba igazítást.-letettem,aztán elindultam, az úton.Deszkával gyorsan oda is értem és csengettem.Trisha nyitott ajtót.
-Diana!Kincsem!-szorosan magához ölelt.-Hiányoztál!Hogy kerülsz ide?
-Szia Trisha!Te is hiányoztál!Egy barátomat látogatom meg,gondoltam benézek.
-Vannak itteni barátaid?-nézett rám mosolyogva.
-Igazából csak egy.A többiek itthon vannak? 
-Csak Whalia.Épp most szakítottak a barátjával.
-Felmehetek hozzá?
-Hiszen itthon vagy!Bármi kellene a konyhában leszek.-végigsimított a karomon majd bement a konyhába én meg fel.Bekopogtam.
-Nem kell semmi!-szipogta.Résnyire nyitottam az ajtót és bedugtam a fejem.
-Csak köszönni akartam.-odarohant hozzám és átölelt.Odahúztam az ágyhoz.-Melyik segg fejet kell elintéznem?-elmosolyodott,de még mindig sírt.
-Mit keresel itt?-szipogta.
-Egy barátomhoz jöttem.Este már megyek is.
-Nem várod meg Zaynt?
-Hazajön?Már kb. egy hete nem beszéltünk.
-Ma este.Maradj itt!Szeretnék tanácsot kérni!
-Szia Jay!Micsoda meglepetés!Zayn még nem jött meg!-hallottam lentről Trisha hangját.
-Jay engem keres,szóval megyek,de ígérem visszajövök.-lementem a lépcsőn és átöleltem Jayt.
-Ti ismeritek egymást?-nézett ránk Trisha.
-Ő a barátom akihez jöttem!-elmosolyodott.-Trisha!Visszajöhetnék még később?
-Ez már a te otthonod is.Akkor jössz amikor csak akarsz!-kimentünk aztán elindultunk sétálni.
-Hiányoztál!-mondtam neki és megfogtam a kezét.
-Te is!Láttam a képeket a stáb tagokkal,beilleszkedtél!
-Aha.Főleg az ikrek azok akikkel vagyok,meg ugye a srácok.Lányokkal sincs bajom,de ha más nem te tudod,hogy a fiúkkal nagyon jól kijövök.
-Persze hogy tudom!-már jó két-három órája beszélgethettünk,mikor olyat mondott amire nem akartam válaszolni.-Szeretlek!
-Tessék?
-Kimondtam,mert bennem még nem múlt el az érzés!
-De jól tudod,hogy én szeretem Zaynt az életemnél jobban is.Jay!Ha te nem csak barátként tekintesz rám akkor ez a barátság nem fog működni!
-Diana!-megfogta a kezem én meg bepánikoltam és felálltam.
-Nem akarok tőled már semmit!Hiba volt idejönnöm!-elkezdtem futni.Igen Zaynék házához mentem.Kint már kezdett sötétedni.Bementem és küszködtem a könnyeimmel.
-Diana!Jókor...Minden rendben van?-felnéztem rá.
-Persze minden oké!-elmosolyodtam.-Mihez jöttem jókor?
-Zayn perceken belül megérkezhet.-most már tényleg mosolyogtam.
-Felmegyek a szobájában!
-Jó rendben!Örülni fog neked!-felmentem.Odasétáltam az asztalhoz.Rajta volt a rajzos mappája.Kinyitottam és megtaláltam a rajzomat és az övét.A legutolsó rajzot Perriről készítette.Visszacsuktam és vártam.Hallottam az autó csapódását és leültem az ajtó mögé.Kb 5 percig ültem,majd hirtelen kinyílt az ajtó.Berepült egy táska,de Zayn nem jött be csak nyitva hagyta az ajtót.Bement Whaliához.Nyitva hagyta az ajtót ott is,így mindent hallottam.20 percig beszéltek Whalia fiújáról,majd Zayn kezdett érdekes dologról beszélni.
-Hiányzik Perrie!
-Hogy érted?Most nem vagytok együtt Dianával,vagy mi?
-De együtt vagyunk,de szinte sose tudunk összehozni egy találkozót!Legalább Perrievel hetente tudtam találkozni.Most is vele jöttem Londonig.
-Hogy-hogy?
-Eljött az utolsó koncertünkre,ott aludt és együtt jöttünk haza.
-Szereted még?
-Nem tudom!Mármint szeretni szeretem,de Dianát nem akarom megbántani.-felálltam és összeszedtem a cuccom.Kiléptem az ajtón Whalia ajtajához.-Diana!-Zayn felugrott és felém jött.
-Inkább ne!Nem kell megbántanod!Nem hozzád jöttem.Whalia,sajnálom,de fél óra múlva megy a vonatom.Jó lenne,ha valamikor tudnánk beszélni!
-Diana...-szólt hozzám Zayn.
-Nem tudom van-e értelme végig hallgatni téged!Félek,hogy minden szavad egy tűszúrás lenne a bőrömbe.Csak had menjek haza!-magához vont és én csak álltam.Whalia kiment és becsukta az ajtót.Nem tudtam mozdulni.-Nem akarok semmit se rád erőltetni,azt szeretném,ha boldog lennél!És ha ez nem velem vagy én elfogadom.Kicsit nehezen,de el!
-Szeretlek!Tényleg!Hiányzol az életemből és hogy minden nap melletted ébredjek!Annyira szeretném,ha vége lenne ennek az egész turné+forgatás mizériának.Egyszerűen csak hiányzol!
-De ennek még nem lesz egy darabig vége.Felkértek egy új sorozat főszereplőjének és el is fogadtam.Ezzel még több munka lesz és kevesebb szabadidő.Nem szeretném,ha úgy éreznéd,hogy csak nyűg vagyok és nem kapsz meg tőlem mindent.Ha Perrie többet tud adni elfogadom,de most megy a vonatom,szóval kérlek dönt és majd....-ajkát ajkaimra nyomta és felemelt.Kivitt a szobából egyenesen az övébe.Nagyon sokáig szeretkeztünk,aztán dél körül keltünk.Mármint csak én.Néztem ahogyan alszik.1 órán át csak néztem,aztán el kellett mennem mosdóba így felkeltem és mire visszaértem már félig fel is öltözött.
-Jó reggelt!-felkapott és megperdített.
-Szia!Neked is!-megpusziltam a nyakát.Letett a földre.-Hova készülsz?
-Hát már elkéstem,mert fél 11-re kellett volna mennem Londonba.
-Minek?
-Perriék stúdiózására.-felkaptam a párnát és hozzávágtam.Meg a következőt is.-Most mi bajod van?-húzta fel az ingét.
-Még megmered kérdezni?Azt hittem majd együtt töltjük a napot,mert úgyis keveset vagyunk együtt,de tudod mit?Menj!Nem érdekelsz!Szakítok veled!
-Fejezd be ezt a butaságot!
-Nem!Mi most szakítottunk!Nem akarlak többet látni!-felvettem a nadrágom és a pólómat.-Utállak!-ránéztem és hozzávágtam még 1 párnát.Átmászott az ágyon,de én kikerültem.Felnevetett.Az ajtóhoz álltam és megfogtam a kilincset,de zárva volt.-Mikor zártad be?
-Pont jókor!-nevetett.-Elrejtettem.Keresd meg és akkor kimehetsz!
-Zayn!Ne szórakozz!Add ide,ki akarok menni!-kényelmesen elfeküdt az ágyon.
-Kérlek!-nemet bólogatott.-Azt mondtad késésben vagy!
-Már mind1!-mosolygott.Az ingének a zsebéből láttam megcsillanni a kulcsot.Oda sétáltam és kihúztam,de jött vele egy doboz is.Tudtam mi van benne.Elejtettem és a falhoz szorultam.Felkapta a dobozt.Felállt és elém sétált.Fél térdre ment.
-Én...
-Nem,most én kérdezek!Hozzám jönnél feleségül?
-Én...-annyira bepánikoltam,hogy nem tudtam válaszolni.-Ö...-Csak néztem őt,ahogyan ott térdel előttem egy gyönyörű gyűrűvel és azzal a hanyag eleganciájával.-Hát...-Készen állok erre?Hogy elkötelezzem magam.Bevallom,nem tudom!

Part 84.Mars.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.

Otthon Londonban körbevezettem Hollandot és shoppingoltam vele.Vagyis inkább ő vett cuccokat nekem és magának.Annyira életvidám lány.Egyszerűen elképesztő.Mivel 1 hét szünetünk van úgy döntöttem,hogy jelzek Lukenak,hogy fussunk össze.Bele is egyezett.A koncert előtt valószínüleg vele leszünk.Már hiányzik.Igaz beszéltünk telefonon,többet is,mint Zaynnel,de mégis hiányzik.Jayt pedig meglátogatom a családjánál,mert elvileg pár hónapra hazaköltözött.Tehát ez a hét is gyorsan fog elmenni.Vásárlás után már nem nagyon csináltunk semmit.Betettünk egy filmet,aztán Holland csinált egy Twitcamot.Legtöbben a sorozatról kérdeztek minket,de persze nem sokat mondhattunk el róla.Majd mikor azzal is végeztünk hármasban aludtunk a kanapén,amit reggel meg is bántunk.Mindhármonknak fájt a háta.9-kor keltünk aztán 10-kor már kint voltunk a városban.Én deszkával Holland pedig gyalog.A deszkás parkban találkoztunk Lukkal.
-Sziasztok!-köszönt mikor meglátott minket.Mi is köszöntünk.-Luke vagyok nyújtott kezet Hollandnak,aki azonnal elpirult.
-Holland Roden.-kezet ráztak,mjad Holland visszalépett én pedig rávetettem magam Lukera.Hátra is esett.
-Hiányoztál!-nevettem a fülébe,mikor elestünk.
-Te is nekem!Azt hittem kerülsz!
-Zayn miatt?Nem békél a gondolattal,hogy mi barétok vagyunk.De nem érdekel.Nekem szükségem van rád,mint barátra és ha ezt nem fogadja el,akkor nincs értelme a kapcsolatunknak.
-Ti jártatok?-nézett le ránk a barátnőm.
-Nem,csak kavartunk!-vágtam rá.
-Értem,de én nem is zavarok,leülök,ti meg deszkázzatok.És tanítsatok majd valamit!-mosolygott és leült.Nem sokáig maradt egyedül,mert akik felismerték meg is rohamozták.Mi elkezdtünk gurulni,de mi se maradtunk egyedül.Egész délelőtt és délután kint voltunk.Hollandot megtanítottuk egy kicsit gurulni.4-kor hazamentünk és készülődtünk.Sokkal jobban megismertem őt,mint eddig.7-kor elindultunk a koncertre.Fergeteges volt.Sorban álltunk az autogrammokért,mikor mi kerültünk sorra.
-Milyen névre...Ó csak nem Diana Posey?
-Ismersz?-mondott valamit a testőröknek,majd mindkettőnket félreállítottak.Fél óra múlva,mikor kiürült a terem Bruno felállt és felénk jött.Kezet nyújtott.
-Bruno Mars!-megráztam a kezét.
-Diana Posey!
-Van kedvetek feljönni velem a lakosztályomra?-Holland rám nézett én meg vissza rá.Ő aprót bólintott.-Semmi olyanra nem gondolok,csak szeretnélek jobban megismerni téged,már sokat hallottam rólad.
-Rólam?-ezen most jobban meglepődtem,mint vártam.Nem sokáig maradtunk az arénában,hanem felmentünk vele.Gyönyörű szép lakosztály egy London belvárosában lévő hotelből.A kilátás egyszerűen gyö-nyö-rű!-Bakker de bunkó vagyok.Bruno ő itt Holland Roden.-mutattam a mellettem álló vörös szépségre.
-Én meg modortalan,hogy nem kérdeztem!-kezet fogtak,majd Bruno hozzott mindannyiónknak egy italt és leültünk.
-Szóval megkérdezhetem,hogy a kedvenc énekesem honnan hallott rólam ennyit?
-Én vagyok a kedvenc?Azt hittem a One Direction viszi a pálmát.
-Mint banda,de mint énekes úgy te.De ne terelj!
-Harry sokat mesélt rólad.-hogy mi van?Harry?
-Tényleg?
-Nagyon szeret téged tudod?
-Mint egy barátot.Tudom,hiszen én is szeretem őt!
-Nem is gondoltál még rá,hogy ő nem csak barátként szeret?
-Ezt miből veszed?
-Ahogyan mesélt rólad!Mint aki el van varázsolva.
-De ugye azt tudod,hogy én Zaynnel vagyok.
-Nem szakítottatok?
-De azóta ismét összejöttünk.És én tényleg szeretem őt!De Harry előttem nem csinált semmi olyat,ami feltünt volna.Mikor mesélt ilyenekről?Mondhatta volna,hogy ismer.Ingyen jöttünk volna!-felnevetett.
-Ezentúl bármikor ingyen jöttök.-még tovább nevetett.-Akkor mesélt erről,mikor elköltöztél Amerikába.-szóval azért haragudott rám annyira.-Nagyon össze tört.El volt keseredve,hogy soha többé nem lát.Lehet,hogy ezt számodra nem mutatja,de így érez.-Még beszélgettünk kb.1 órát erről az ügyről és közben Holland elaludt.-Ne keltsd fel!Mindjárt hívok egy Taxit és leviszem.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a beszélgetést.És a remek koncertet.És az italt és a barátnőm lecipelését.
-Igazán nincs mit!-segített lehozni Hollandot és betette a Taxiba.Megadta a számát,majd én is beültem és felhívtam Tyt.Mikor megjöttünk kijött és bevitte Hollandot és behívott magához.
-Mi történt?.kérdezte.
-Semmi!-vágtam rá.
-Jobban ismerlek,mint a tenyeremet!Ne hazudj!Feldúlt vagy!Mi miatt?
-Harry szerelmes belém.
-Ezt honnan veszed?
-Maga Bruno Mars mondta.Neki meg Harry.
-Azta!És te mit érzel?
-Barátságot!Tudod,hogy Zaynt szeretem!Harry...őt is szeretem,de mint egy barátot,mondjuk ő már majdnem testvér.Mint Dylan.Semmi több!-folyni kezdtek az arcomon a könnyek.Ty a mellkasára húzott.-Nem akarom,hogy elromoljon a barátságunk.Zayn annyira féltékeny és ha ez kiderül.Annyira félek!
-Nem kell!Ha Harry nem mutatja ki ezt előtted,akkor ne is vedd figyelembe!

Part 83.A kocsi.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

-Találkozni?Tudom.-kinéztem az ablakon,majd visszamosolyogtam.

Megérkeztünk a házukhoz.Kicsi otthonos legénylakás.David már várt minket.Még ki se nyitottam az ajtót,már ott is állt és a magasba emelt.
-David!Szia!Hiányoztál!-átöleltem így letett.
-Diana!Te is.-mosolygott és ellépett.-Gyertek,mert kész a kaja.-bementünk egyenesen az ebédlő-konyhába.Isteni illata volt a szerintem makaróninak.
-Szóval mikor mehetek el az egyik edzésedre?-néztem Davidre miközben kitette az asztalra a sajtos makarónit.
-Öhm...soha.
-Te szégyellsz?
-Nem!Csak féltelek.
-Meg tudom védeni magam!Szóval?-Daniel közben rajtunk nevetett.
-Gyere ma!Délután lesz úgy is!-ránézett az órájára.-2 óra múlva.-elmosolyodtam,az afféle "látod hogy elérem amit akarok?" mosollyal.Közösen megebédeltünk,aztán hazaugrottam és átöltöztem,aztán mentem a foci pályához deszkával.-Nem gondolod,hogy ez kicsit sok?-nézett a deszkára és rám,mikor begurultam elé.
-Most miért?-néztem magamon végig.
-Inkább menjünk be!-a karját nyújtotta,de ellöktem és elé vágtam.Egy nagy füves pályára értünk.-Megvársz itt,míg átöltözök?
-Van más választásom?
-Nem igazán!
-Adj egy labdát!-kiabáltam utána,mielőtt bement.Odadobott egyet.Régen,míg kicsik voltunk Ty imádott focizni,bár még most is szeret,de már nem úgy.Sokat kellett vele játszanom.Felvettem a labdát és dekázgattam.Már amennyire sikerült.Mire kezdtem bele merülni sokan lettek körülöttem.David akkor jött ki,vagyis rohant.
-A csaj velem van!-kiabálta.
-Lehetnél velem is!
-Sőt akár velem is!-felnéztem a srácokra és odagurítottam a labdát.David átjött rajtuk és elém állt.
-Csak nem csaj hiányban szenvedtek?-szegeztem rájuk a tekintetem.-Ennyi felnyalt hajú,kigyúrt testű gomba fejnek?-David felém fordult.Én csak mosolyogtam.A fiúk felnevettek.
-Kemény vagy!Ez tetszik!-mondta a magas,gondolom a kapitány.David megfordult és megcsókolt.Nem toltam el,de nem is mozdultam.Hamar visszafordult a fiúkhoz.
-A lány az enyém!Velem van!-elléptem tőle,ellöktem az egyik srácot és kisétáltam a pályáról.Fütty szó kísérte az utam.Nem sok tartott vissza,hogy felemeljem a középső ujjam és visszamutassak.Felvettem a deszkám és hazagurultam.Még fél úton se járhattam,mikor David írt egy sms-t.
"Sajnálom ami történt.Értsd meg,hogy ők mások.Ők afféle izom agyak,csak tök hülyék.Szeretlek,mint egy testvért,fontos vagy és jelen pillanatban veled lennék inkább,de azt a többiek nem díjaznák.Bocsánat!"
"Hol van neked arra időd,hogy sms-t küldj a tesódnak? ;) "
Nem tudtam rá sokáig haragudni.Deszkára álltam és indultam.Egyszer csak egy kocsi állt meg előttem.Leszálltam,majd mellé sétáltam.
-Segíthetek?-kinyitották az ajtót,egy srác behúzott,valaki ment a deszkámért és az is betették,majd ismét indult az autó.Kapálóztam,forgolódtam és rugdalóztam.Kiabálni nem nagyon tudtam.Kb.negyed órát mehettünk,mikor megállt a kocsi.
-Csak ne sikíts!-suttogta valaki.Újra éreztem,hogy a lábamra tesznek és állok.Kinyitottam a szemem és a közös ház előtt voltunk.
-Hogy a francba gondoltátok ezt?-néztem az ikrekre,akikkel majd most fogok dolgozni.
-Hát nem tudtuk,hogy jönnél-e,ezért hoztunk!Ne aggódj,nem mindig vagyunk ennyire elszántak!
-Hahaha!-mondtam,majd felvettem a deszkát.-De mit is keresünk itt?
-Meg akartunk ismerni!
-Jobban!-mondta Charlie és Max.
-És mi van,ha én nem akarlak megismerni titeket?
-Itt a tesód is!Meg a többiek is.Csak útközben megláttunk és gondoltuk felveszünk.-Bementem az ajtón és tudtam merre induljak.A srácok jöttek utánam.-Jobban ismered a járást,mint mi!
-Nem egyszer voltam már itt.
-És mindenkit ismersz a csapatból?
-Nagyjából!Ti?
-Hát lassan téged,meg Danielt.Egyébként nagyon szép...
-Van barátom bocsi!
-Semmi gond.-felértünk az emeletre és bementünk.Tyler Dylannal az egyik kanapén ült.Daniel a fotelben a csajok sehol.Tyler egy széken a többiek is így ültek össze vissza.
-Mit is keresek én is itt,hiszen csak a srácok vannak itt.-suttogtam,de nem vártam meg a választ,hanem mosolyogva beültem Ty és Dylan ölébe.-Üdv srácok!
-Minden oké?-nézett rám Ty.-Te mit keresel itt?
-Nem tudom,a fiúk vettek fel!-suttogtam.Dylan a lábammal hülyéskedett,aztán beszélgetni kezdtünk.Rengeteg dologról beszélgettünk és egészen jól megismerkedtünk.Charlie nagyon kedves,sőt Max is.Későn mentünk haza.Másnap elmentünk a fotózásra és még aznap ismét találkoztam Daviddel.Zaynnel nagyon rég nem beszéltem.Mármint sms-ezgettünk,de szóban szinte soha.Már lassan 1 hónapja forgatunk.Holnap hazamegyünk Londonba,mert kaptunk egy hét szünetet.Holland nálunk lesz,mert eljön velem majd egy Bruno Mars koncertre.Zayn elviekben nem lesz otthon,de azért reménykedek benne.

Part 82.Szóval kapok egy húgot.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Rendben hercegnő!-hallottam,hogy elindult és gondoltam vissza is rakta.Kimentem és az ajtónál álltak üres kézzel.Kimentünk és megkerestük Zaynt.

A fiúk egész csendesen jöttek visszafelé,ami elég furcsa volt.
-Mit terveztek?-néztem kettőjükre.
-Semmit,kellene?
-Nagyon csendesek vagytok!Ez furcsa.-vállat rántottak és mentünk tovább.Persze a rajongók ismét megrohamoztak és páran még tőlem is kérdeztek és kértek autogramot,meg közös képet.A srácoknál felhívtam Tylert és mondtam neki,hogy maradok ma is,aztán felhívtam Skypeon Davidet.
-Szia!-köszöntem mikor megláttam.
-Szia!Mizu?
-Semmi,hiányzol!2 hét múlva megyünk vissza Tylerrel,összefutunk majd?
-Hallottam Danieltől,persze,ezt kérdezned se kell!
-Kivel beszélsz?-jött oda Louis.-Zayn tud róla?
-Sok minden van amiről nem tud,de ő David,az egyik legjobb barátom!David ő Louis.-Lou intett,majd elment.
-Minden oké?
-Az igazat akarod?Én boldog vagyok,de a környezetemben minden tönkre megy!Minden olyan furcsa és olyan gyorsan történik.
-Ha majd jössz kiöntheted a szíved!Hiányzol,pedig még csak most mentél el.
-Köszi.Te is,és milyen a nyári foci tábor?
-Egész jó,de fárasztó.Már indulnom is kell edzésre.Majd még beszélünk.
-Szia!-kiléptem és láttam,hogy Zayn is fent van.Felhívtam.-Szia!
-Mit szeretnél?
-Gyere le!
-Gyere fel!
-Nem akarok!
-Én se!Szóval mindenki marad a helyén!
-Most mi bajod?
-Nekem?Talán kérdezd meg Davidet!-kikapcsoltam a videó hívást és lecsuktam a gépet.Ez a féltékenykedés az idegeimre megy!-Elmegyek Lukehoz!-kiabáltam fel.Ajtócsapodás és roham léptekkel jött le Zayn.
-Na hozzá biztos,hogy nem!
-Miért is?Tudod ő a barátom!És fontos nekem!
-Igaz,tényleg annyira fontos lehet,hogy lefeküdtél vele!-lendült s kezem és egy hatalmas pofont kevertem le.
-Nincs jogod megvádolni,hogy mit tettem a múltamban kivel és mikor!Akkor nem voltunk együtt és ki miatt?Miattad!Igen,akkor miattad szakítottunk!-a düh játszott a szemében és az arcát simogatta.
-Annyira utállak!
-Én is!-hátat fordított és elindult felfelé,én meg az ajtón ki.Kifújtam a levegőt és végig gondoltam ezt a beszélgetést.Visszafordultam és bementem.Zayn az ajtó túl oldalán állt.
-Sajnálom!Én nem utállak,kérlek bocsáss meg!-átöleltem a nyakát.
-Én is sajnálom!Szeretlek!-felkapott és felvitt az emeletre.Sok minden történt ott fent.
*2 héttel később*
Ez a két hét gyorsan telt otthon.Zaynel jó a kapcsolatunk,de féltem őt elengedni egy világ körüli turnéra.Nekünk még ma megy a gépünk Amerikába.Mikor megérkeztünk egyenesen a megbeszélt helyre mentünk.
-Biztos hogy akarom én ezt?
-Most döntsd el,ne később,mert az senkinek sem lesz jó!-megsimogatta a karom,majd tovább az útra meredt.Mikor megérkeztünk Dylan már kint állt.
-Szia hello szépségem!-megöleltem,majd mellé álltam.
-Erről soha nem fogsz leszokni?-mosolygok.
-Nem hinném!-nevetett,majd belekaroltam és elindultunk be.
-Elmegyek mosdóba!-kijelentettem és ők mentek tovább.Megigazítottam a sminkem és a hajam,majd mikor kiléptem megbotlottam egy srácban.-Jobban is vigyázhatnál!-szóltam rá.
-Bocs!-rám se nézett,hanem ment tovább.A folyosó két irányába néztem.Sehol nem láttam ismerős arcot.Jobbra indultam és bekanyarodtam a folyosón,ami egy üveges tárgyaló teremhez vezetett,ahol a többiek voltak.
-Hello!-köszöntem ahogy beléptem.Mindenki rám nézett és Daniel állt fel először átölelt és maga mellé ültetett.
-Mint látom megérkezett mindenki!Akkor szeretném először is megköszönni,hogy itt vagytok és az új színészeknek,hogy eljöttek.Dianán kívül már mindenkinek volt szerepe,ezért kérlek titeket,hogy segítsétek őt.-felém mutatott én meg körbemosolyogtam a tömegen.Kiosztotta a forgató könyvet.Kaptunk egy névsort is,hogy ki melyik szerepet fogja játszani.
-Szóval kapok egy húgot?-Tyler Hoechlin hirtelen felnézett a könyvből rám,majd Tyra és Jeffre.
-Pontosan!-belenéztem én is és az én nevemet véltem felfedezni,mint Cora Hale.Felmosolyogtam rá.-Holnap lesz a promo fotózás kérlek titeket,hogy 10-re mindenki legyen itt.-Daniel felém fordult.
-Velünk ebédelsz?
-Velünk?
-David hiányol!
-Aha.-átöleltem.-Én is őt,meg téged is hiányoltalak!-Ty Dylannel ment én meg Daniellel.-És mizu veled?
-Minden oké és veled?Vagy úgy kérdezem veletek?
-Velem is.Zayn?Ő is jó van,jól megvagyunk,bár most ez így nagyon húzós,mert ők meg turnézni mentek.
-Azta.Hát akkor nem sokat fogtok majd...
-Találkozni?Tudom.-kinéztem az ablakon,majd visszamosolyogtam.

Part 81.Ma este.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Nem tudok rád haragudni ne aggódj!-szenvedélyesen megcsókolt,aztán elkértem a telefonját,hogy felhívhassam Danit.

-Zayn?Mit akarsz kora reggel?
-Szia Danielle!Diana vagyok!
-Diana!Jó hallani a hangod!Ismét Zaynnel vagy?
-Igen,de tudnánk találkozni?
-Nem nagyon érek rá!
-Fontos lenne!
-Nem tudom!Én tudom miről akarsz beszélni és mi ezt már Liammel megbeszéltük!Nekem nincs szükségem papolásra,mert tudom mit veszítettem,de több mindent nyertem.
-Danielle!Tegnap este az ölemben sírva aludt el!Kérlek!Ő nagyon összetört!
-Te mit tettél Zaynnel?!Arra nem gondoltál?
-Az én esetem más volt,mint a tiéd!Nagyon szépen kérlek,sőt könyörgök,hogy tudjunk találkozni!
-Fél órát kapsz!A Starbucksban találkozunk!10 perc és indulok!-azzal letette a telefont.Felkeltem és a táskámból kivettem egy rövidnadrágot és egy pólót.Ló farokba kötöttem a hajam és indultam is.Deszkával 10 perc alatt oda is értem.Danielle az egyik asztalnál ült napszemüvegben.Leültem vele szembe.
-Szia!Köszönöm,hogy itt vagy!Ez nagyon sokat jelent nekem!
-Szia!
-Tudom mit érzel,hogy el vagy keseredve és hogy mindennél jobban szereted őt!
-Szeretem őt igen,de nem tudom tovább elviselni a leveleket!-megfogtam a kezét.
-Ne törődj velük!Te vagy a példaképem!Pontosabban TI vagytok a példaképeim!Danielle!-könnyeim maguktól jöttek.-Én tudom,hogy szánalmas vagyok és gyerekes,de csak arra akarlak kérni,hogy próbáld meg!
-Nem tudom!-szipogta.-Én annyiszor megpróbáltam!Mindig ugyan oda jutottam.-levette a napszemüveget és láttam a vörsen kisírt szemét!-Nem tudom elviseli ezt tovább!És tudod tényleg nagyon szeretem őt és ezért tudom elengedni!
-Ha igazán szeretnéd nem engednéd el!-felálltam és elgurultam.Nagyon haragszom rá ezért,de egy részben meg  megértem.A srácokhoz gurultam.
-Na hogy ment?-Hazza egyből letámadott.
-Sehogy!Nem tudtam meggyőzni,hogy jöjjön vissza,de nagyon a szívére beszéltem.
-Remélem minden oké lesz köztük!
-Én is!Itthon van?
-Nem!Niall elvitte enni.
-És Zayn?-felmutatott én meg felmentem.Kopogtam és benyitottam.Egy törölköző volt a derekára tekerve.Haja még vizes volt és annyira,de annyira istenien néz ki,hogy elpirulok,ahogyan ránézek.
-Ö...te most tényleg bámulsz?-néz rám.
-Csak egy kicsit!-elmosolyodtam és becsuktam az ajtót.
-Szeretnék kérni valamit!Szabad?
-Persze!
-Ma szeretném,ha valami izgit csinálnánk este!És ezért el kellene jönnöd velünk vásárolni!
-Oké.-felöltözött,majd lementünk és összeszedtük a két fiút.
-Gyere ide!-Louis magához húzott és egy női butik felé irányított.-Diana!-odafordultam és egy csipkés tangát tartott a kezében.-Mi is a méreted?
-Hol van Zayn?És miért is vagyunk itt,nekem vannak bugyijaim!-elvettem tőle és visszatettem.
-Zayn vásárol és neked is kellene ma estére!-fogott meg egy másik darabot.-Hazza szerinted jól néz ki?
-Dianán jobban állna!-a kezembe nyomta és egy próba fülke felé lökött.
-Nem veszem fel!
-De felveszed és az egyébként szerinted pont a méreted,mert Elnek is akkora kell!-2 percig ültem ott bent,majd felpróbáltam.Meglehetősen hülyén állt.Levettem,majd kiadtam,hogy tegyék vissza.-Rendben herceg nő!-hallottam,hogy elindult és gondoltam vissza is rakta.Kimentem és az ajtónál álltak üres kézzel.Kimentünk és megkerestük Zaynt.

Part 80.Payzer már csak Peazer és Payn.

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...-Haza kellene mennem kipakolni!
-Minek?Hiszen itthon vagy!

-Nem akarom,hogy haragudj rám,de nem maradok itt!Ne aggódj,hagyok itt cuccokat,de haza megyek!
-Miért?
-Mert már megszoktam,hogy Tylerre figyelek,lehet,hogy majd később idejövök,de nem garantálom.De tudd,hogy mindennél jobban szeretlek!
-Azért még ma visszajössz?
-Szerintem igen!-megcsókoltam,aztán hívtam egy taxit.Levittük a cuccom,majd indultam is.Tyler otthon volt.Bementem,ledobtam a cuccom,majd felrohantam Ty szobájába.Az ágyon aludt.Odabújtam mellé és én is elaludtam.délután keltem fel.Ty ott feküdt még mellettem.
-Jól aludtál?
-Ühüm!-bólogattam és átöleltem.-Köszönök mindent!Annyira imádlak!
-Tudom!-megpuszilta a fejem búbját és a hátamat simogatta.
-Délelőtt Jeff hívott.
-Jeff?
-A rendező!2 hét múlva kezdődik a 3. évad forgatása.
-Már megint elmész?
-Öhm...hogy is mondjam.Igazából téged keresett.
-Engem?
-Látta a Dylannal közös képünket,amin rajta vagy és úgy gondolta,hogy remek lennél az egyik szerepre!
-Én?
-Aha!Szóval...visszajössz velem?Most lesz az új emberekkel való ismerkedés,meg minden.Csak pár nap.
-Te szeretnéd?-néztem rá.
-Ahogyan te szeretnéd!-elmosolyodtam és felkeltem.-Ott alszol ma?
-Szerintem igen és elmondom neki a jó hírt,de előtte kipakolok és beteszek egy mosást.-megöleltem.-Még egyszer köszönök mindent!És tudod mi a legcsodálatosabb?-felvonta a szemöldökét.-Hogy vagy nekem!-megpusziltam és átmentem és kipakoltam.Betettem egy mosást is.Elővettem a deszkám és a táskámba raktam néhány cuccot.-Ne felejts el kivenni a mosógépből a ruhákat!-kiabáltam és kimentem az ajtón.Deszkával mentem a srácok lakására.Már sötét volt mikor oda értem.Csengettem és Niall nyitott ajtót.Átöleltem és együtt mentünk be.Mindenki a nappaliba ült kivéve Liam.-Sziasztok!
-Szia!
-Liam merre van?
-Fent van,de most nem hiszem,hogy bárkivel is akar beszélni.-Louis.
-Miért?
-Szakítottak Daniellével!-ledobtam a táskám és felmentem.Nem is kopogtam bementen és átöleltem.Sírt,de nem küldött ki.
-Liam!Minden rendben lesz!Megtudjátok beszélni ne aggódj!
-Nem Diana!Ő megmondta,hogy bármennyire is szeret nem tudja elviselni az utálkozó leveleket.Ő egy olyan lány,akinek számít,hogy mit gondolnak az emberek róla és mióta híresek lettünk sok utálkozó levelet kapott és nem tudja tovább elviselni.Én annyira szeretem őt!Diana!-egyre jobban sírt és nekem is elkezdtek folyni a könnyeim.Hogy így érjen véget egy kapcsolat az rettentő.Tudom,hogy semmit nem tehetek és ez fáj.Még jobban ölel magához és sír.Nem tudom meddig ültünk így,de éreztem,hogy a sírása abba maradt és elaludt.Letettem a fejét,betakartam és kimentem.Megtöröltem az arcom és besétáltam Zaynhez.Az ágyon feküdt és olvasott valamit.
-Elaludt?-bólogattam,kibújtam a cipőmből,odasétáltam hozzá és leültem.Átölelt.
-Miért nem lehetek csak egy hétig boldog?-zokogom a vállába és magamhoz szorítom.Szaggatottan veszem a levegőt és érzem,hogy hátamat simogatja.-Tudom,hogy nem így képzelted a ma estét!
-Semmi baj!-csitítgat.-Liam túl fogja tenni magát ne aggódj!
-Úgy mint te?Hogy szenvedni fog?Jézusom!-elhúzódtam tőle.-Beszélnem kell Daniellével!Most azonnal!Kérlek!
-Fél 2 van!Majd reggel kicsim!-fogja a kezem és szorosan tart.
-Engedj el!-sírom.
-Nem!-odahúz magához és én is a sírásban alszok el!Reggel fájós szemekkel ébredtem.Zayn a hajammal játszott.-Jó reggelt!
-Neked is!-megcsókolom,aztán a plafont bámulom.Egy póló van rajtam meg a bugyim.Átölelt.
-Min gondolkozol?
-Hogy mit mondok Daniellének!
-Diana!Nem tudom,hogy tudod-e,de két hét múlva megkezdődik a túrnénk!
-Mi van?
-És én szeretném,ha velünk jönnél!
-Ahh...
-Nem akarod?
-Nem tudok!Kaptam egy állás ajánlatot!Két hét múlva kell mennem.
-Hol?
-Jeff Davis tett nekem egy ajánlatot,hogy színészkedhetek.Szerinte remek lennék az egyik szerepre!
-És elvállaltad?
-Még nem tudom!
-És nem szeretnél inkább velem jönni?
-Én szeretnék csinálni valamit és ez egy jó kezdés lenne!
-Ahogy gondolod!-elfordult és tudtam,hogy csalódott.
-Zayn kérlek!Nem akartalak megbántani!Sajnálom!-puszilgattam a hátát.Visszafordult.
-Nem tudok rád haragudni ne aggódj!-szenvedélyesen megcsókolt,aztán elkértem a telefonját,hogy felhívhassam Danit.