… Útközben
vettem egy doboz cigit és egy öngyújtót.Kigurultam a parkba,leültem az egyik
padra és meggyújtottam a szálat.Kicsit köhögősen indult,de aztán
hozzászoktam.Nyugodtnak éreztem magam.Elővettem a mobilom.Néztem a névjegyzéket.Felhívtam
Tylert és mindent elmondtam neki.
Semmin
nem lepődött meg,de ideges volt.Várja,hogy hazaérjen és mindent ki tudjunk
beszélni.Nézegettem a deszkám és egy idős néni ült le mellém.
-Baj
van drágám?-nézett felém a néni.
-Nem,minden
rendben van,csak mégis valahogy semmi nincs rendben.
-Szerelmi
bánat?
-Valami
olyasmi.Ön volt már olyan helyzetben,hogy valakibe nagyon szerelmes volt,de
volt egy srác aki az egyszerűsége miatt vonzotta magához?
-Volt.És
én az egyszerű választottam és minden reggel mellette ébredek
csillagom.-valahogy nem ezt a választ vártam.
-És
miért nem a másik fiút?-néztem a nénire,aki egy kis zacskóból dobált magokat a
galamboknak.
-Mert
én belé voltam szerelmes.Ő egyszerű volt és számomra tökéletes.Nem vágytam egy
olyan fiúra,aki csak kihasznál.Lehet,hogy most nem itt ülnék,ha nem őt
választottam volna.
-A
másik fiú kihasználta magát?Mármint akkor miért volt vele?
-Mert
azt hittem szerelmes vagyok.Boldog voltam,de ő nem belém volt szerelmes.Jól
éreztük magunkat,de ez már régen volt,biztos nem akarod meghallgatni.
-De!Kérem
mesélje el!
-Minden
úgy kezdődött,hogy ő volt a suli legjobb fiúja.Minden lány vele akart lenni,a
közelében.Én csak egy jelentéktelen lány voltam.Ő eleinte észre se vett,míg egy
napon odajött hozzám,azt hittem csak viccelődni akar,de leült mellém és
beszélgettünk.Én megértettem őt.Úgy éreztem ő a legjobb barátom,de
beleszerettem,ami hiba volt.Ő is szeretett,de valaki mást jobban.Én voltam az
időtöltés,hogy ne unatkozzon,hogy ne legyen magányos,de én erre nem jöttem
rá.Szóltak,hogy hagyjam el,csak kihasznál,de én nem.Ő mondogatta,hogy szeret,és
én igazából a szerelem gondolatába voltam szerelmes.Úgy éreztem,minket soha
senki nem fog elválasztani.De egyszer minden jónak vége szakadt.Emlékszem,a parkban
sétáltunk és elhívott egy másik országba.A szülei gazdagok
voltak,megengedhette,hogy költsön.Elmentünk Prágába.Gyönyörű volt,meg
minden.Boldoggá tett és én is őt.Érted gondolom mire gondolok.1 hétig voltunk
távol,aztán hazajöttünk.Pár nap múlva ugyanabban a parkban sétáltunk.Elengedte
a kezem és visszautasította a közeledésem.Azt hittem,csak viccel.Komoly
volt,semmi humor nem volt a hangjában.Elmondta,hogy neki ez az út kellett
ahhoz,hogy megtudja szeret-e,de semmi különlegeset nem érez irántam.A szívemet darabokra
törte.Nem tudtam hazamenni,annyira magam alatt voltam.A nővérem jött értem és
vitt haza.Napokig sírtam,nem értettem miért tette ezt.Az idő múlásával enyhült
minden,már nem éreztem iránta olyan „erős” szerelmet,de még mindig
szerettem.Megtetszett egy másik fiú.Találkozgattunk,sétáltunk.Jól éreztem magam
vele,de egyik nap felhívott a srác.Elmondta,hogy hiányzok neki és,hogy nem
gondolta komolyan a szakítást.Hittem neki.Ismét együtt voltunk,de a másik fiút
se hanyagoltam el.Nagyon jó barátok lettünk.Míg együtt voltunk,kevesebbet
találkoztunk és félreléptem vele.Felejthetetlen éjszaka volt.Azt gondoltam,ez
csak egy gyenge pillanat volt.Viszont a barátom se kímélt engem.A szemem előtt
kezdett ki egy lánnyal.Azonnal kiadtam az útját.Hazamentem és ismét magamba
fordultam,de volt nekem egy barátom,aki ebből az egészből kihúzott.Ott volt
nekem,amikor szükségem volt rá.Bíztam benne.A szerelme elég volt kettőnknek
eleinte.Még mindig szerettem a srácot,de ő elfelejtette
velem.Beleszerettem.Életem értelme lett.És most ő az én hőn szeretett
férjem.Senki más nem érdekelt rajta kívül.Csak ő szeretett és én is nagyon
megszerettem.Lassan az unokáim is ebben a korban lesznek,hogy minden fiú
becsapja őket,de ők meg se fognak hallgatni,mert őket nem érdekli egy ilyen öregasszony
története.-végigsimítottam a karján.
-Ne
gondolja ezt!Ez egy nagyon tanulságos történet.Én is sokat tanultam
belőle.-megfogta a kezem és megszorította.
-Remélem
tudtam segíteni.Te is gondold végig ezt az egészet,hogy kit választasz.A lányom
Donna rosszul választott és ott maradt 2 gyerekkel a nyakán.Inkább kérj
időt,hogy végig gondold,minthogy rosszul dönts.-Niall jött felénk.Megállt
előttünk.
-Jó
napot!Szia!-ránézett az idős nénire majd rám.
-Adj
neki időt kedveském,szüksége lesz rá!-felállt Niallra nézett,majd
elsétált.Niall leült mellém.
-Mihez
kell idő?
-Semmi.
-Kinek
a pulcsija ez?Zayn nem hord ilyeneket és szerintem Tyler se.-rábökött a fekete
pulcsira.
-Egy
barátomé,egy kedves barátomé.-mosolyogtam.
-Este
Zaynnel voltál igaz?
-Nem
nagyon akarok róla beszélni.-húztam el a számat.
-Szereted?
-Ezt
a témát is hagyjuk inkább.-Niall mélyet sóhajtott.Rádöntöttem a fejemet a
vállára.-Kérlek!
-Jó,de
miért van ennyire cigi szagod?
-A
pulcsinak van ilyen szaga,meg én is elszívtam egy-két szálat.
-Mit
mondtál?Te eddig nem cigiztél!Diana ennek mi értelme van?Ennek az
ön pusztításnak!Ha gondolkoztál keress meg és beszéljünk.-felállt és elsétált.Én
is hazagurultam és nekiálltam tanulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése