2012. november 24., szombat

Part 3. Kórházban


Mert zene nélkül unalmas olvasni :D


... -Diana!-kiabált remegő hangon és egy kéz ért az arcomhoz.Innentől minden elsötétült.


-Miért nem ébred fel már fel kellene ébrednie!-hallottam egy ismeretlen hangot.A fejem hasogatott és nagyon fájt mindenem,főleg a fejem és az orrom.Próbáltam kinyitni a szemem,de nem tudtam mintha leragasztották volna.
-Diana kérlek ébredj fel.Mit mondok Tylernek ha ne ébredsz fel?Bele se tudok gondolni milyen sokkba lesz ha megtudja.Louis légy szíves hívd fel,hogy jöjjön a kórházba.
-Ne!-végre kijött egy hang a torkomon,de ez is inkább volt suttogás mint beszéd.
-Diana végre felébredtél!-szorította meg a kezemet.
-Ki vagy te?Hol vagyok?-suttogtam.
-Zayn vagyok.Kórházban vagy.Kismértékű agyrázkódásod van és eltört az orrod.Én találtam rád a parkban.
­-Tyler úton van.Felébredt?-kérdezte az előbbi hang.
-Igen.-válaszolt helyettem Zayn.-Diana mi történt veled?
-Semmi közöd hozzá!-próbáltam flegmázni,de nem volt nagy sikere.Kihúztam a kezemet az övéi közül.-Ki van még itt?-lassan nyitottam ki a szemem a fény vakított.
-Nem kell kinyitnod a szemed.Kimegyek egy orvosért.-válaszol még egy ismeretlen hang.Hányan vannak itt.
-Itt van a banda.És éjjel fél 11 van.A fejed és az orrod be van kötve.2 órája hoztunk be.-válaszolt.Valami nyugodtság volt a hangjában.Trappolást hallottam.
-Diana!-Tyler lépett be az ajtó.Hangján hallottam az aggodalmat a fájdalmat és a féltést.-Jézusom!Mi történt veled?Srácok elmondhatatlanul hálás vagyok amiért megmentettétek!Nagyon köszönöm!-nekem se ártana megköszönnöm mondjuk.Semmi kedvem hálálkodni nekik.
-Én is nagyon köszönöm Zayn!-kinyitottam a szemem és 5 srácot láttam a szobában.
-Diana!Látom felébredtél.-az orvos már sokszor látott el engem.-Hogy érzed magad?
-Nem valami fényesen fáj a fejem és szinte mindenem.
-Ez normális.Enyhe agyrázkódást szenvedtél és eltörted az orrod.Ma este benntartunk megfigyelésen.Ha nem lesz semmi gond holnap haza is mehetsz.Ne nagyon fárasszák le a beteget pihenésre van szüksége.Jó éjszakát!Viszlát!-kilépett Dr.Fell a szobából.
-Mi történt veled?-kérdezte Tyler.
-Majd otthon elmesélem.-nem akartam hogy a fiúk is tudjanak róla.
-Nem!Itt és most elmeséled!-Tyler a szemembe nézett.
-Idén eddig ugye egy verekedős ügyem volt.És a srác akinek eltörtem az orrát az kilencedikes volt és a nem tudom kije most visszaadta amit én tettem a gyerekkel.
-Csaj volt vagy srác?-kérdezte a szőke.
-Csaj!Szereztem ma egy barátot akit Orlandonak hívnak és elkísértem haza,de visszafelé lelökött a deszkáról és nekiállt paffogni,hogy hogy merek kezet emelni az öccsére meg ilyenek ekkor behúzott egyet én vissza akartam ütni,de a földre vágott.
-Van egy barátod?Ezt komolyan mondod Diana?Nagyon büszke vagyok rád mikor ismerted meg?-kezdett lelkesedni Tyler.A srácok csak ültek és hallgattak minket.Mikor kimondtam,hogy van egy barátom mindenki érdekesen nézett.
-Igen.Ma.-és ezzel lezártnak tekintettem a témát.
-És a csajt nem ismerted?-kérdezte Zayn.
-Nem.Megkérhetek titeket,hogy egy pillanatra kimnétek?Zaynnel szeretnék négyszemközt beszélni.-mindenki felállt és kiment Zayn pedig kérdőn nézett rám.
-Miről szeretnél beszélni?
-Köszönöm,hogy megmentettél,mert ha te nem jársz arra lehet,hogy már nem élnék.
-Ilyeneket ne is mondj.Semmiség bárki segített volna.
-Nem sajnos nem,sőt talán még ki is nevettek volna,de most ne gondold azt,hogy puszi pajtások leszünk.Ne lepődj meg ha újból flegmázok és nem foglalkozok veled.
-Figyelj!-megfogta a kezem.-Szeretnélek jobban megismerni,légy szíves ne taszíts el magadtól!-Zayn Malik itt könyörög,hogy nem taszítsam el magamtól.
-Neked meg mi bajod?-nevettem el magam.Mit könyörög itt nekem.
-Figyelj tudom hogy a laza külsődön belül egy bánatos szomorú lány lakozik.-elrántottam a kezem.
-Semmit nem tudsz rólam!Ne akarj velem barátkozni.Nekem nem kellenek barátok.Egyébként hol van a deszkám?-kérdeztem kétségbe esetten.
-A kocsiban hagytuk.Ha vissza akarod szerezni akkor eljössz velem sétálni.
-Nem megyek sehova!Veled meg főleg nem.Az az enyém!Vissza kell adnod!-most már rendesen hallatszódott minden amit mondtam.Fel emeltem a kezem,de Zayn leszorította és a csuklómhoz ért,én elrántottam,mert megérezte a sebhelyet.
-Ezt megbeszéltük.-ezzel kiment a szobából.Tyler és a srácok jöttek be.
-Diana gyorsan gyógyulj meg és ha van kedved gyere át beszélgetni.-mondta az egyik.-Jobbulást.Jó éjszakát.-kimentek Zayn után.Tyler maradt csak bent.
-Mi a baj?
-Semmi.Csak fáradt vagyok.
-Negyed egy van.Aludj csak itt maradok veled!-leült a fotelbe.Nem voltam álmos csak elfordultam,hogy azt higgye alszok.Miért mondott ilyet nekem Zayn.Vajon megérezte a sebhelyet.Vissza kell szereznem a deszkámat.Miért bánik velem ilyen kedvesen mikor én eltaszítom magamtól?Miért pont velem?Hiszen nem is vagyok szép!Miért?Miért?Miért?Ezekkel a kérdésekkel a fejemben aludtam el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése