…Ez a flegma stílus csak egy
álarc.-lehajtottam a fejem,mert tudtam hogy igaza van.Megöleletem.Szorosan a
karjai közé zárt és nem engedett el.
Egy könycsepp gördült ki a szememből,de
gyorsan letöröltem nehogy meglássa.
-Akkor megengeded,hogy közelebb kerüljek
hozzád?-kérdezte félve.
-Ennél még közelebb?-emeltem fel a fejem,de
nem engedtem el.Elnevettük magunkat.
-Akkor mostmár nem fogsz flegmázni?
-Azt nem garantálom,de megpróbálok
normálisan beszélni veled,de csak veled!Érteve vagyok?-elléptem tőle.
-Igen is kapitány.-felemlte a kezét és
tisztelgett előttem.
-Pihenj!-parancsoltam neki.Leengedte a
kezét.
-Mesélsz magadról?-kérdezte.Meséltem neki
magamról közben leültünk a parkba egy padra.Ő is mesélt
magáról.Megismertem.Elmesélte hogy lett a banda,a gyerekkorát,az eddigi
életét.Nagyon sok mindenről beszélgettünk.Nem is olyan rossz.Elmondhatom,hogy
van 2 barátom.Zaynt a barátomnak mondhatom már.Feltettem neki azt a kérdést ami
nem hagyott nyugodni.
-Zayn miért pont én?
-Ezt a kérdést nem értem!
-Rengeteg ember akar a közeledbe lenni,de
te mégis annak a társaságát keresed aki eltaszítja magától az embereket.Ez
miért van?
-Mert én átlátok az álarcodon és
láttam,hogy szükséged van valakire.Gyönyörű vagy.Akik a társaságomat keresik
azoknak csak a hírnév kell,de te soha nem használnál ki,hiszen a tesód is
híres.
-Hogy mondhatod rám azt,hogy szép
vagyok,mikor engem még a lányok körébe se lehet sorolni.-hajtottam le a fejem.
-Te hogy mondhatsz ilyet?Ha lányosabb
ruhákba járnál…-nem hagytam hogy befejezze a mondatát.
-Ne akarj megváltoztatni!-emeltem fel a
hangom.
-Cshh.Nem akarlak megváltoztatni,csak
mondom,ha felvennél egy szoknyát,egy ruhát,meglátnád hogy kívül-belül gyönyörű
vagy.Egyébként mióta van tetkód?-elakadt a lélegzetem.Honnan tudja,hogy van
olyanom?Senki nem látta még rajtam kívül az elrejtett Skate or Die tetkót az
oldalamon.A melltartóm mindig eltakarta.
-Te miről beszélsz?-próbáltam úgy tenni
mint aki nem tudja miről beszél.
-Ne tagadd.-eltűrte a hajam és a másik
tetkómat nézte ami 3 hangjegy.
-Ne mond el Tylernek!Kinyír ha megtudja!-kérleltem.
-Nem tud róla?Mikor csináltad?Hány éves is
vagy?-húha most asszem megkapom a magamét.
-Nem.Ezt tavaly.16.
-Te normális vagy?
-Mit paffogsz neked is van és tudom,hogy
nem csak egy és,hogy te sem most csináltattad az elsőt!-felemeltem a hangom és
a kezén lévő mikrofonra böktem.
-Mit mondtál az előbb?-gondolkozott
el.-Ezt!Van másik is?
-Nincs!-vágtam rá,de túl gyorsan.
-Mennyi van?-nézett mélyen a szemembe.Nem
tudtam neki hazudni.
-Kettő!-lehajtottam a fejem.Állam alá nyúlt
és a szemembe nézett.
-Nem mondom el neki,de hol a másik
tetkód?-kiváncsiskodott.Elég sokat beszélgettünk,mert csak a lámpa fényében
láttuk már egymást.Besötétedett.
-Itt!-mutattam meg neki a pólón kívül.
-Megnézhetem?
-Nem!Nem vetkőzök le!
-Nem is kell.-felhúzta a pólóm, alatta a
melltartóm.Meg se tudtam mozdulni.Megcsodálta és végigvitte rajta az ujjait.Felugrottam.
-Te ezt milyen jogon tetted?-lekevertem
neki egy pofont.-Ezt miért kellett?Mondtam,hogy nem mutatom meg!Ez oltári
megalázó volt!-elindultam hazafelé,de megszédültem.Zayn visszarántott.Visszaültem.
-Sajnálom,csak kíváncsi vagyok!Nem
akartalak megsérteni!Kérlek bocsáss meg!-simított végig a karomon.
-Ne ezt ne!-elrántottam a kezem.-Amit
mondtam megmondtam.
-Kérlek!-vágott kiskutyapofit.
-Ne már!-elmosolyodtam.-Ez nem ér!
-De igen.-közelebb húzott magához.Én hozzá
bújtam.Jól esett a közelsége.-Tényleg sajnálom!
-Utállak!-még mindig közel voltam hozzá.
-Miért?
-Mert ilyen könnyen le tudsz kenyerezni.
-Tudod egy ilyen sexy pasinak minden
megy!-fényezte magát.-És mi van veled és Orlandoval?-váltott témát.
-Barátok vagyuk,de olyan aranyos.
-Ohh.Értem.Hány éves?-lehajotta a fejét,én
meg elnevettem magam.
-10.-gyorsan visszanézett.Én még mindig
nevettem.
-Azt hittem jártok vagy valami van már
köztetek!
-Nem dehogy.De el kellene indulnunk haza,mert
neked holnap suli.-ránéztem a telómra és 21:30-at mutatott.
-Így elszaladt az idő?Gyere hazakísérlek.-felhúzott
és elindultunk haza.Egymás mellett haladtunk.
-Lehet egy kérdésem?-kérdezte.
-Persze.
-Volt már kapcsolatod?
-Nem,de nem is kell fiú!Most már van 2
barátom nekem nem kell több.
-Értem.Hát akkor holnap van kedved délután
sétálni és beszélgetni vagy átjöhetnél hozzánk.-mosolyodott el,közben
hazaértünk.
-Hát jó.Ha átmegyek vissza kapom a deszkám?
-Talán.Még meggondolom.
-Akkor nem megyek veled sehova!-jelentettem
ki határozottan.
-Visszakapod csak gyere el.
-Megeggyeztünk!Eljössz értem?-kérdeztem.
-Persze.Akkor holnap találkozunk.-odahajolt
és adott egy puszit,majd hátat fordított.-Szia!
-Szia!-beléptem az ajtón,mire Tyler egyből
lerohant.
-Már kezdtem aggódni,hogy hol vagytok.Na
milyen volt?Kedves igaz?Miről beszéltetek?Nem ért hozzád ugye?
-Lehet magánéletem?-nevettem el magam.
-Lehet,de áruld már el lécci!
-Lett még egy barátom.Örülsz?-felkapott
szorosan magához ölelve pörgetett a levegőbe.-Tegyél le!-kiabálta,de mintha a
falhoz beszéltem volna.
-Olyan boldog vagyok!Végre barátkozol!Nagyon-nagyon
büszke vagyok rád!-letett és szorosan megölelt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése