Part 67.Bocs ez foglalt!

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

...Lefeküdtem az ágyra és gondolkoztam azon,hogy tehette ezt.Hogy hagyhatott itt minket.Minket akik szeretik,ahová már beilleszkedett.Hangzavarra lettem figyelmes,majd átsétáltam Zaynhez,mert tudtam,hogy tombol.

Diana szemszöge

Egész úton zenét hallgattam és gondolkoztam.A srácok már biztos otthon vannak és elolvasták a leveleket.Valószínüleg nem tudják mit gondoljanak.Telefonom hátlapját megérintettem,de nem fordítottam magam felé,hogy Tyler ne lássa,bár szerintem alszik.Miután leszállt a gép hívtunk egy taxit,majd a házhoz mentünk.Szép,otthonos és jóval kisebb az otthoninál.Behordtuk a bőröndöket,majd feltérképeztük a házat.
-Furcsa!-Tyler leült a kanapéra és sóhajtott.
-Köszönöm!-leültem vele szembe a fotelbe.
-Túl fogod magad rajta tenni!Hidd el!
-Egyszer biztos!-felmentem az emeletre,majd felléptem Twitterre.Négy levél fogadott.Harry,Liam,Zayn és egy reklám cég.Először Harry levelét nyitottam meg.
Mit kell tennünk,hogy visszagyere?Miért mentél el egyáltalán?Nem hiszem el,amiket írtál,ne próbáld leplezni.Saját akaratodból soha!Ha szétváltok Zaynel az oké,de minket miét akarsz elveszíteni?Nem kellenek barátok?Ezt előbb is megoszthattad volna velünk!Ha visszajössz,megbocsátok,ha nem,akkor messzire kerülj el,mert nem foglak ember számba venni!
A szívem szakadt meg a fürtöske levelétől,de nem válaszolhattam.Megnyitottam Liam levelét.
Diana!Mi ez az egész?Elmagyaráznád?Hol akarsz találkozni és mikor?Nem hiszem el,hogy elmentél!Miért hagytál itt?Már most hiányzol!Harry teljesen kikészült és Zayn... Nem hiszem el,hogy képes voltál erre!
Válaszoltam a levélre.
Liam!Mindent elmagyarázok!Január 14.-én vissza kell még mennünk Londonba!Akkor mindent elmagyarázok!Szóval január 14.-én 2-kor találkozzunk valami eldugott helyen.Előre is köszönöm!Remélem nem árultad el senkinek!
Legutoljára hagytam Zayn levelét és előkészítettem egy-két zsebkendőt is.
Utálat!Tudod létezik egy ilyen érzés,amit olyasvalami,vagy olyasvalaki iránt érzünk,akit megvetünk.De könnyű összekeverni a szeretettel!Szerinted elhiszem azt amit írtál?Tudom,hogy szeretsz és én leszek életed szerelme!És te!Te leszel életem értelme,bármi történjék!Elfogadom a szakításunk,csak annyit kérek,hogy adj magadról valami élet jelet!
A könnyek szúrták a szemem,de eltettem a telefont és kimentem.
-Elmegyek bevásárolni!Jössz?
-Aha!Legalább körülnézünk.-itt nem volt hó,de hideg volt.Felöltöztünk,majd elindultunk.Nem messze volt a suli,ahova járni fogok,meg egy kisebb bolt is.Bevásároltunk,majd hazamentünk.Tyler csinált ebédet,majd a nap hátralevő részében pakoltunk.Fárasztó nap után könnyen dőltem ágyba.
Az új év gyorsan jött.Tylerrel felfedeztük a város és vettünk egy autót,meg egy csomó mindent.Terveim szerint megpróbálok barátkozni,de ha nem megy,azt se bánom.Néztem a fiúk értesítéseiket az új évről és legalább ők próbálnak továbblépni,nem úgy mint én.
Január 6.-a van.Ma megyek először iskolába.Fáradtan keltem ki az ágyból,hamar készülődés után  felvettem a dzsekim,a sapkám,cipőm,táskám majd deszkával útnak indultam.Nem tartott 10 percnél tovább az út.Rengeteg diák volt az udvaron és bámultak.Miután begurultam felvettem a deszkát és sétáltam.Bementem az épületbe,ahol még több idegesítő szem pár fogadott.Bementem a titkárságra,ahol kaptam órarendet,meg mindent.Felmentem az első emeletre és megkerestem a termet ahol órám lesz.A fél osztály már bent volt.
-Bocs keresel valakit?-állított meg egy srác az ajtóban.Magas,erős alkata volt,nem fértem be mellette.
-Én vagyok az új osztály társ,szóval beengednél?-megbámult,de félrelépett.Egy üresnek tűnő helyre mentem,de beült elém egy srác.
-Bocs ez foglalt!-mosolygott.Továbbmentem,de akkor odaült.-Ez is!-nem akartam bunkónak tűnni,ezért udvarias próbáltam lenni.
-Akkor melyik hely nem foglalt?
-Semelyik!Az egész osztálynak megvan a helye és te nem tartozol bele!-legszívesebben lelöktem volna az asztalról,de moderáltam magam.-Egyébként te fiú vagy?-nézett rám ferde szemmel és a többiek nevetni kezdtek.
-Ha az lennék már nem élnél!-vártam a választ,de mögüle jött.
-Gyere ide mellém,itt még van hely!-a srác megfordult.
-Minek engeded őt közénk?-lépett az asztalához.
-Azért,mert nem leszek olyan szemét,mint te!Új és nem tett ellenünk semmit,amiért utálni kéne,egyébként is nem látod,hogy lány?-nézett rám.-Nyugodtan ülj ide!-mutatott maga mellé.
-Azt hiszed menő vagy David?-megfogta a pólóját és közelebb húzta magához.-Hát nem vagy az!-odaléptem és megveregettem a vállát.
-Ha nem bánod,szeretnék leülni!-elengedte a pólóját,majd ellépett.
-Nem sokáig fogod itt húzni!-elmosolyodtam és leültem.
-Te csak azt hiszed!-a pad társam felé fordultam,aki szintén leült.-Diana vagyok!
-David!Egyébként Posey vagy ugye?Tyler a bátyád?
-Shh!Nem nagyon akarom,hogy tudják,hogy rokonok vagyunk,mert akkor máshogy viszonyulnának hozzám,vagy valami.
-Oké,ahogy szeretnéd!
-Egyébként honnan tudod?Mármint a nevem?
-Ö...a bátyámtól.Az enyém és a tiéd együtt dolgoznak!
-Ismerem?
-Nem tudom!Daniel...
-Sharman?Tényleg te vagy az öccse?Azta!
-Igen!
-Ez nagyon király!-elmosolyodtam,majd még beszélgettünk és az első órát is szinte végig beszéltük.Szünetben megpróbáltam a lányokhoz csapódni,bár nehezemre esett.-Helló!-köszöntem oda egy lányos csapatnak.
-Figyuka,cicuka,fiús lányok nem tartoznak a hatáskörünkbe,tehát puszika!-majd elfordultak.Én meg elsétáltam.Leültem egy padra és néztem ki a fejemből.David egy fiú csapatban beszélgetett,de mikor felém nézett intett,de nem mentem oda.
-Szóval a mi kis újoncunk barátkozni se próbál?-lépett mellém a szőke srác,aki nem engedett leülni.
-Tehetek érted valamit?-néztem rá.
-Minek jöttél ide?-elmosolyodtam.
-Hát csak úgy,mert gondoltam az ilyen modortalan idiótákat akartam kicseszni,mint te!
-Idióta?Komolyan?Jobbat nem tudsz?Ne próbálj belém kötni!-felálltam.Fél fejjel volt magasabb.
-Mert?Mi lesz?Miért fenyegetőzöl?Csak nem félsz?Tudod,amelyik kutya ugat,az nem harap!
-Tudod,nem félek téged megütni!-már elég sokan néztek minket.
-Tudod,nem félek tőled!
-Provokálsz?
-Talán te engem!-felnevetett.
-Félnem kellene?
-Én félnék a helyedben,egy ilyen lánytól,mint én.-lendült a keze,de elhajoltam.-Komolyan megütöttél volna?-felmordult,majd előrelépett,de David elém lépett.
-Mit akarsz tőle?Hagyd már őt!Peter ne merd bántani!