-Mit akarsz tőle?Hagyd már őt!Peter ne merd bántani!
Egy tanár is kijött,majd mindenki szétszilledt.David felém fordult.
-Minden oké?-megvizsgálta az arcom.Ellöktem a kezét.
-Nem kell bébi csősz,el tudtam volna intézni!-felkaptam a deszkát és visszamentem a terembe.David 5 perccel később jött be és távolság tartóan ült le.Felé fordultam.-Sajnálom!Köszönöm,hogy odajöttél!
-Tudom,hogy felindulásból mondtad,én is szoktam.-a nap további része elég lassan telt.Pár nap múlva Daniel átjött hozzánk,így David is.Egész sok időt töltünk együtt és legalább elmondhatom,hogy valaki megpróbálja betölteni az űrt a szívembe.Jó barátok lettünk.Mással nem nagyon barátkoztam.
14.-e van,Tylerrel korai géppel megyünk,hogy mindent el tudjunk intézni.Liammel 2-kor találkozok egy parkban.A délelőtt röviden szólva gyorsan elment,mert már dél volt és Tylertől még mindig nem tudtam megszabadulni.
-Phoval találkozhatok?
-Mikor?Tudod,hogy 4-kor indul a gép,addig még van dolgunk.
-De már voltunk a suliba,meg az önkormányzatnál.1 órát kérek,nem többet.Meg akkor Orlandohoz is beugorhatok.
-Jó,de akkor 3-ra próbálj meg hazaérni.
-Találkozzunk fél 4-kor a reptéren.Kérlek!
-Jó,de ne késs,mert itt hagylak!-átöleltem,majd kimentem és elsétáltam a parkba,amit megbeszéltem.Liam már ott ült,de még 20 perccel korábban voltunk.Megálltam egy pillanatra,de odasétáltam mögé és megfogtam a vállát.Felállt.
-Miért?-csak egy szó,amire annyi mindent tudok mondani.Szemeim könnybe lábadtak és a sírás kopogtatott,de könnyeim már utat is törtek.
-Én...nem tudom!Mert nem tudtam dönteni,és ha az egyiket elengedem,akkor a másik marad és Tylert nem engedhettem.
-És őt igen?Képes voltál elengedni?Hogyan?Diana!Hogyan?-könnyezett.-Minket,akik szerettünk,te csak eldobtál és most megbocsátást vársz?Komolyan?
-Liam!Nekem elég az,hogy soha nem tudok magamnak megbocsátani,ez miatt.És titeket se kérlek rá,de kérlek értsd meg és fogadd el a döntésem!-könnyeim egyre gyorsabban jöttek elő.-Te nem tudod elképzelni,mennyire fáj!Hogy mennyire nehéz minden nélkületek.Hogy nélküle,még lélegeznem is nehéz,de nélkülem hidd el boldogabb lesz!
-És akkor mi értelme van,hogy szenvedsz?-kiabált.
-Ha Tyler nem lenne ennyire makacs,én se tenném!-válaszoltam.-De azt akartam,hogy tudd,hogy a levelek egyetlen szava sem igaz.Csak az,hogy megcsaltam őt.És találkozok a sráccal,de a gyerek nem tőle lett volna.De akkor igazán nem is voltunk együtt,mert ő Kattel volt én meg elkeseredve...
-De nem gondoltál bele,hogy ő mennyire szenved majd?Ő teljesen kiborult!
-De...de,szerinted én nem?
-De most akkor miért is vagyunk itt?-szemeit nagyra nyitotta és kicseppent pár könnycsepp,de letörölte őket.
-Nem tudom!Talán mert valakinek el akartam mondani az igazi okot.
-Azért,hogy rajtam legyen a legnehezebb teher?Hogy ne mondjam el senkinek?Hogy felejtselek el?Csak azért,mert én ezt nem tudom megtenni!Túlságosan szeretlek ahhoz,hogy elengedjelek!-odalépkedtem és átöleltem.
-Én is szeretlek!De kérlek ne mond el,hogy találkoztunk.Had lépjenek tovább!
-Diana...
-Nem Liam!Nem akarom!Ha talál valaki mást,könnyebben tovább lép és elfelejt,tehát kérlek segíts neki mást találni.De most kérlek mesélj róla!
-Nem ígérek semmit,de nem fog tovább lépni!-rengeteget mesélt róla,közben megkértem,hogy vigyen ki a reptérre.Elbúcsúztunk,majd a reptér előtt kitett és tovább ment.Megígérte,hogy nem árulja el,hogy itt jártam.Zayn egy rádió állomásnál volt a délelőtt és bejelentette,hogy hivatalosan is vége van a kapcsolatunknak.Tyler már ott volt,a bőröndökkel.Leültem mellé,majd vártam,hogy megszólal,de látta,hogy nem vagyok valami jól,ezért bedugtam a fül hallgatót.A repülőn aludtam,de mikor Amerikába hazaértünk,elmentem tusolni és már aludtam is.Reggel fáradtan mentem a suliba.Reggel fáradtan mentem suliba.
-Hallottátok a hírt,hogy Zayn Malik szingli?Mondjuk a helyébe én is eldobtam volna azt a kis csitrit,mert itt vár rá a tökéletes lány!
-De te tudod,hogy kivel járt?
-Valami színésznek a húgával.De most már mindegy!-hallgatagon felsétáltam mellettük és leültem a helyemre.David még nem jött,így bedugtam a fül hallgatom és elfeküdtem a padon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése