…-Nézz
rám.-mögém lépett és megfordított.-Olvasd ki a szememből az érzéseimet,nem
tudok nélküled lenni!Hiányzik,ha nem beszélünk,a közelséged,a szív dobbanásod.
Kerültem
a tekintetét.
-Nem
érdekel!-visszafordultam a tükör felé.Mögém lépett és átkarolta a
derekam,vállamra tette a fejét és a tükörben kereste a tekintetem.-Engedj
el!-leeresztette a karjait.Megfordultam,megfogta az arcom és a tekintetünk
találkozott.Fogva tartották a szemei az enyémet.
-Kérlek!-szemei
tükrözték a megbánást,a szeretetet.-Tiszta szívből sajnálom!-a szívem rögvest
megbocsátott volna,de az agyam tiltakozott.Könnyek gyűltek a szemembe,már
elengedte az arcom,de a tekintete fogva tartott.
-Nem
lehet!-suttogtam,közben legördült egy könnycsepp,de nem mozdult és én se.-Nem
tehetem!-suttogtam.
-Miért
ne tehetnéd?Kérlek látom rajtad,hogy te is szenvedsz!-letörölte a könnycseppet.
-Szenvedek
is,de ha most megbocsátok akkor még többet fogok!-megtöröltem a szemem és
kisétáltam a szobából.Visszamentem a helyemre ahol Tyler idegesen várt.
-Merre
voltál azt mondta itt maradsz?
-Mindegy,de
nem bánod,ha most elmegyek?-a srácok mögöttem hallgatóztak.
-Mi
a baj?Mi történt?-legördült egy könnycsepp megint.
-Otthon
majd elmondom,de had menjek most el kérlek!
-Veled
megyek!
-Ne!Most
szeretnék egy kicsit egyedül lenni,meg egyébként is ez az este rólad is
szól!Maradj!Otthon találkozunk!Szeretlek!-elindultam a hátsó kijárat felé,de
Zayn kint cigizett.Elsétáltam mellette és elkezdtem sétálni,de inkább futni.A
könnyeim csak úgy szaladtak kifelé.A sminkem teljesen lefojt az arcomon és
eltévedtem.Előkerestem a telefonomat és tárcsáztam a taxi számát,de nem tudtam
megmondani hova jöjjön ezért becsöngettem egy házhoz,hogy megkérdezzem merre is
vagyok.
-Szia
Cica!Segíthetek valamiben?-nyitott ajtót egy fiatal srác.
-Megtudnád
mondani hol vagyok?
-Az
ajtómban,de az ágyamba is lehetnél!-indulni akartam,de visszarántott.-Hova
indulsz egyedül ilyen későn?Gyere be nálam biztonságban leszel!-húzott befelé a
házba,de én ellenkeztem.-Ígérem nem fog fájni!-megszorította a csuklóm és
magához rántott.Ellöktem magamtól és futni akartam,de befogta a szám és az ajtó
felé tuszkolt.Becsukta,de nem zárta be.Ellökött és a földre estem.-Miért jársz
ilyen környékre ilyen későn kedvesem?Hú de sexy vagy!Ész veszejtő!-közelebb
jött és csókolgatni kezdte a nyakam.
-Eressz
el!Ne érj hozzám!-toltam el,de erősebb volt nálam.
-Mondom,hogy
nem fog fájni nyugodj meg!Egyébként mért sírsz?
-Semmi
közöd hozzá!-féltem tőle és ő ezért bátrabb volt.Letörölt egy könnycseppet és a
helyére egy puszit nyomott.Elfordítottam a fejem.Undorodtam tőle.-Kérlek engedj
el!
-Már
késő!Hidd el jól fogod magad érezni!-elkezdtem hátrafelé csúszni a földön.Ő
folyamatosan jött utánam.Mellkasához húzott és csókolgatni kezdett
ismét.Próbáltam eltolni,de nem bírtam.Lehúzta a ruhám cipzárját.Sírtam és
próbáltam magamtól eltolni,de nem volt hozzá erőm,olyan szorosan magához
húzott,hogy nem.
-Segítség!!-kiabáltam,de
befogta a számat.
-Senki
nem fog meghallani!-elkezdte lehúzni rólam a ruhát,de csöngettek.Fel akartam
állni,de megelőzött.Felhúzott a földről és belökött egy szekrény szerűségbe.-Ha
meg mersz szólalni,ez volt életed utolsó napja megértetted?-a szívem ezerszer
gyorsabban vert,csodáltam,hogy nem kapok szív infarktust.Csak bólogattam.Becsukta
az ajtót én lecsúsztam a földre és sírtam.
-Szia!Segíthetek?
-Szia!Bocs
hogy ilyen későn zavarok,megtudnád mondani,hogy merre vagyok,mert eltévedtem.-olyan
ismerős volt a hangja.
-Persze!Jefferson
Street 24/b.
-Köszönöm!Jó
éjt!
-Neked
is!
-Zayn!Kérlek
segíts!-nem tudtam,hogy ő az e,de egy próbát megért.-mielőtt becsukta volna.
-A
nevemet mondta valaki?
-Nem,szerintem
félre hallottad,csak a barátnőm szórakozik.
-Ne
hagyj itt!Meg akar erőszakolni!-kiabáltam torkom szakadtából az ajtó csapódott
és lépteket hallottam.Kinyílt az ajtó.
-Megmondtam,hogy
ne szólalj meg!-kirángatott és közben leesett rólam a ruha.
-Ne!Eressz
el!Zayn!Kérlek segíts!Zayn!
-Hallgass!-pofon
csapott és a földre estem.Ismét magához húzott és levette a felsőjét.
-Ne!Nem
akarom ezt!Engedj el!
-Az
enyém leszel és kész fogd már fel innen nem jutsz ki!-elbőgtem magam,mert
tudtam,hogy igaza van.-És ne sírj már!Élvezd te is és akkor jobb
lesz!-becsuktam a szemem és még mindig próbáltam eltolni,de ő lerángatta rólam
a cipőt és a harisnyát.Egy szál fehérneműben feküdtem alatta.Hirtelen kinyílt
az ajtó és leszedte rólam a srácot!
-Öltözz!-parancsolóan
szólt,de nem tétováztam,felvettem a szoknyám és a cipőm,de nem kötöttem
meg.Kezembe fogtam a harisnyám.Segítőm jól elverte a srácot!-Még hogy a barátnőd
szórakozik veled mi?Ezt neked!-bevert neki még egy nagyot!-Soha többé ne merj
még gondolni se rá!
-Elég!-kiáltottam
el magam.-Ne süllyedj le a szintjére!-felállt és felém közeledett.Remegtem és
sírtam egyszerre.Visszanézett a földön fekvő véres arcú srácra.
-Soha
többé ne találkozzunk különben esküszöm megöllek!-fenyegette
meg.-Gyere!Indulunk!-megragadta a csuklóm és húzott maga után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése