Part 14. Akkor maradjon az én titkom

Mert zene nélkül unalmas olvasni :D

…-Nem!Az életem azon részét már lezártam.-elengedtem és felhúztam őt is a földről.

-Nem akarok semmit se rád erőltetni,csak egy kérdés volt.Menjünk be srácok gyertek.-megütögette a srácok vállát,de azok csak tovább ültek.Én besétáltam és elfeküdtem a kanapén.Zayn rám feküdt.Nem éreztem nehéznek.Levette a sapkát a fejemről.

-Ne!Add vissza!-nyúltam érte.

-Nem kell ez neked,anélkül is szép vagy!Higgy nekem!-nem akartam kötözködni,ezért ráhagytam.-Még mindig nem hiszem el,hogy együtt vagyunk.-összefonta az ujjainkat.-Ez olyan varázslatos.Holnap reggel én viszlek suliba oké?

-Nem kell!Elgurulok én oda nyugi.-fejét a melleimre tette és hallgatta a szívem dobogását.

-De én ragaszkodok hozzá!Nem érdekel mások mit szólnak a suliban.Te vagy a legfontosabb.-a fiúk jöttek be az ajtón és ahogy meglátták,hogy fekszünk Harry elkiabálta magát.

-Kicsi a rakás!-és ránk ugrott.Egy pillanat alatt ott volt mindenki rajtunk.Úgy éreztem magam,mintha a kanapé beszippantott volna.

-Szálljatok már le rólunk!Diana még alattam van ti idióták.-már kezdtem megfulladni,de akkor hirtelen minden súly eltűnt rólam.

-Köszönöm!Már nem sokáig bírtam volna.-lassan vettem a nagy levegőket,Zayn meg simogatott.A fiúk csak nevettek,majd mindenki eltűnt,csak mi voltunk a nappaliba.-Kérhetek vizet?

-Persze.-Egy perc múlva egy pohár vízzel tért vissza.-Lassan idd,mert hideg!-lassan is ittam.-Mihez lenne kedved?8-kor elindulunk és akkor még időben haza érsz.-fél 5 volt.

-Nekem mindegy.Beszélgessünk.-a fiúk ismét körénk gyűltek és leültek,mintha tudnák mikor kell érkezni.Zayn hátradőlt a kanapén,én meg a vállára hajtottam a fejem.

-Diana és mi a terved az őszi szünetre?-kérdezte Louis.

-Még nincs tervem,de Tyler akkor nem lesz itthon.

-Akkor gyere el velünk valahova.Még mi se tudjuk hova megyünk,de a lányok is jönnek,akkor te is jöhetnél.

-Milyen lányok?-húztam össze a szemem.

-A barátnőink.-mosolygott Louis.-Eleanor és Danielle.

-Lemehetnénk a tengerhez?Annyira még ott nincs hideg,hogy ne tudjunk fürdeni.Vagy csak én gondolom?-Niall.

-Szerintem már elég hideg lenne a fürdéshez októberben.-mondta Zayn.

-Attól függ,hogy hova megyünk.-húzogatta a szemöldökét Harry.-Menjünk Hawaii-ra.Ott mindig meleg van,nem úgy mint itt Londonban.

-2 hét van még a szünetig,addig még lesz időnk megbeszélni.-mondtam.Helyeslően bólogattak.-És nektek nincs barátnőtök srácok?-néztem Niallra és Harryre.

-Még nincs,de majd lesz nyugi.-válaszolt Harry.Sokat beszélgettünk még.Meséltünk egymásnak a cikis eseteiről,meg mindenről.Mikor szóba került a család téma,hallgattam a sopánkodásukat,hogy hiányzik nekik a családjuk és,hogy milyen ritkán találkoznak.Csak bambultam előre.Tudtam,hogy én már soha nem látom őket.Eközben kigördült egy könnycsepp.Hirtelen csend lett.A képzeletemmel játszadoztam,mintha ismét látnám őket.Elképzeltem,hogy közös programot szervezünk,hogy elmegyünk kirándulni,hogy együtt főzőcskézünk.Gondolat menetemben a fiúk zavartak meg.

-Diana?Jól vagy?-Zayn törölgette az arcomról a könnycseppeket.

-Persze!-gyorsan letöröltem én is.-Miről van szó?-próbáltam úgy tenni mintha csak elbambultam volna.

-Elmondod?-néztek rám tök megértően.Nem akartam gyengének tűnni.

-Nem.Bocs,de nem.

-Semmi baj.Mi itt vagyunk neked.-megint egyszerre beszéltek.Ez már tök ijesztő.

-B*szki ti ezt gyakoroljátok?-nevettem el magam.

-Mit?-megint egyszerre.

-Ezt!

-Jah nem,csak néha ugyan akkor mondjuk ki amire épp gondolunk.-mosolygott Liam.-Miért zavar?

-Csak egy csöppet.-mosolyogtam és a Zaynel összefont ujjainkat néztem.

-Mióta van tetkód?-Harrynek kiszúrta már a szemét.

-Egy ideje,de ne mondjátok el Tylernek,mert kinyír.

-16 évesen tetkót varrattál?Te normális vagy?-fakadt ki Liam.

-Igen,normális vagyok és nem idén varrattam,hanem tavaly.-önelégülten takartam el a hangjegyeket.

-És van még?

-Van és még szeretnék!

-Hol van?Látni akarom azt is!-nevetve ugrottam fel a kanapéról és mögötte álltam.

-Kapj el,ha látni akarod!-mosolyogtam,nem is kellett neki több ugrott,én meg futni kezdtem.A konyhába érve kanalat kezdtem keresni,mert azt mondták attól fél.Persze sehol nem találtam,közben ő is beért és ismét futásnak eredtem.Felfutottam egyenesen Zayn szobájába.Bezártam az ajtót.-Ide már nem jössz be!-fújtam ki a levegőt.

-De te se jössz ki!Ha kijössz úgy,hogy nem veszlek észre,nem nézem meg,de könnyebb lenne ha feladnád!-szólt az ajtó túloldaláról.Az ablakhoz mentem és megnéztem,hogy ki tudok-e mászni.Egy fa volt a ház oldala mellett.Arra ha sikerül kilépnek akkor simán kijutok,de ha nem,akkor egy oltári nagyot esek,de megéri kockáztatni.A fa vastagabb ága az ablak alatt volt egy kicsivel.Kiléptem rá és a törzséhez sétáltam.Egyre lejjebb lépkedtem,aztán leugrottam.A kulcs itt volt a zsebembe,ezért majd ki tudják nyitni az ajtót.A bejárati ajtóhoz sétáltam és bementem.A fiúk a nappaliban tévéztek és észre se vették a kis akciómat.Halkan felsétáltam az emeletre és Liam hátára ugrottam.

-Nyertem!Majd egyszer megmutatom,de az nem most lesz!-a lábaim alá nyúlt és nem engedett el.Tegyél le!

-Előbb meséld el,hogy jutottál ide!Varázs erőd van vagy mi?

-Varázs erő?Ha két láb meg két kéz annak számít,akkor igen nekem van varázs erőm.

-Ezt nem értem.-lassan lesétált velem a nappaliba.

-Akkor maradjon az én titkom.