2012. december 9., vasárnap

Part 15. Hidd el!


…-Akkor maradjon az én titkom.


Lassan letett a kanapéra Zayn mellé.
-Szerintem induljunk,mert még tanulnom is kell.-simogattam meg Zayn kezét.
-Ahogy szeretnéd.-felállt és a pulcsijáért ment.
-Akkor srácok majd még találkozunk.-köszöntem el tőlük.
-Majd hívj,ha beszélgetni akarsz.-mondta Niall.
-Persze.-átöleltek,olyan nagy ölelés félével és elindultunk Zaynnel.Nagyon jól vezet.Az út nagyon hamar elment.
-Azt hiszem megérkeztünk.-állította le a kocsit.
-Bejössz?
-Nem,most nem.Még nekem is van dolgom.Ne felejtsd el,hogy én jövök érted reggel.Nyugi nem fogok késni.Időben beérsz a suliba.-gyönyörű barna szemei csak úgy csillogtak a boldogságtól.-Boldog vagy?
-Igen.Ismét vannak barátaim és most még egy szerelmem is van.-mosolyogtam.Közel hajoltam hozzá és megcsókoltam.Visszacsókolt.-Jó éjszakát!Aludj jól.-kinyitnitottam az ajtón és kiléptem.Áthajolt az ülésen.
-Te is aludj jól és álmodj szépeket.-becsuktam az ajtót és bementem.Tyler a tévé előtt aludt.Mögé sétáltam és megpusziltam az arcát,amire felébredt.
-Szia!Hazaértem,menj fel aludni.
-Oké.-kikapcsolta a tévét és felment.Vajon mit csinált egész nap,hogy így elfáradt.Bezártam az ajtót és elővettem egy almát,majd az emeletre mentem.Nekiálltam átolvasni a dolgokat és közben megettem az almát.9 órakor elindultam fürdeni.Hajat mostam,meg elvégeztem minden csajos szépítkezős dolgot. 10 órakor fáradtan dőltem be az ágyba.Beállítottam az ébresztőmet és máris elaludtam.
*Másnap reggel*

Fél 7-kor kapcsoltam ki az ébresztőmet,ami egy gyönyörű álomból ébresztett fel.Úgy éreztem fitt vagyok és kipihent.Elfoglaltam a fürdőt.Felöltöztem,kivasaltam a hajam megigazítottam a sapkám.Lementem reggelizni és kaptam egy sms-t.7 óra volt.
-Jó reggelt!Most indulok.Hozom a deszkádat is.Nemsokára ott vagyok.Puszi:Zayn.-
Szép lassan megreggeliztem,felvettem a cipőm,elraktam a könyveimet és írtam Tylernek egy cetlit.
-Jó reggelt!Remélem jól aludtál!Zayn visz suliba.Délután legyél itthon.Elmehetnénk valahova.Meg beszélni is szeretnék veled.Ha vége az óráimnak,majd hívlak.-
Letettem a konyha pultra.És kimentem.Zayn pont akkor fékezett le.Gyorsan beszálltam mellé.
-Jó reggelt!-puszit nyomtam a szájára.
-Neked is!Milyen kipihent vagy.Jól aludtál?Mit álmodtál?-mosolyogva indultunk el.
-Nagyon jól aludtam.Veled álmodtam.A tegnapi napot álmodtam újra.És te?
-Én is veled álmodtam,csak én azt,hogy a világon csak te meg én vagyunk és szeretjük egymást.-végigbeszéltük az utat.Görcsbe rándult a gyomrom,mikor megérkeztünk.Zayn kiszállt és én is.Nem tudtam,hogy viselkedjek,most mindenki tök más képpen fog rám nézni.-Jól vagy?Egy csöppet fehér lettél.
-Aha,a lényeg,hogy te is itt vagy nekem.-összekulcsoltam a kezünket,másik kezembe a deszkát hoztam.Így sétáltunk oda az egyik padhoz.Még volt 10 perc a szünetből.Egymás mellé ültünk összekulcsolt kezünkkel és néztük az emberek arc kifejezéseit.-Nézd azt a szőke csajt!
-A kék ruhásat?
-Aha.Hogy néz minket.
-Elég dögös!-eltátott szájjal fordultam felé mire elnevette magát.-De nálad nem szebb.-gyors szájra puszit adott.A jelző csengő szólt.-Szünetben ugyanitt?
-Szünetbe legyél inkább a barátaiddal.Én itt leszek,ha a barátaid kitagadnának,mert velem láttak.-mosolyogtam.
-Majd meglátom.-mosolyodott el.Lassan megcsókolt és a csengő hangjára váltunk el.Bementem a termünkbe és helyet foglaltam az utolsó padban.Mindenki úgy nézett rám mint egy utolsó gyilkosra,én meg önelégülten mosolyogtam,mert talán most először érzem magam jól.Gyorsan elment az első négy óra.Zayn 2 szünetben velem volt,kettőben nem.5.szünetben a padomon ültem.
-Te vagy az új csaja Zaynnek?-megint valami csapat csaj jött oda elém.-Hogy tetszhetsz neki?Lehet hogy beteg?Szerintetek csajok?-nézett a körülötte lévő lányokra.
- Azt magyarázd meg,hogy szerinted miért engem választott helyetted!Rajtam nincs egy kilo festék,nincsenek mű melleim,csak egy lány vagyok.Nincs mű körmöm,de ezzel is ugyanúgy ki tudom kaparni a szemedet,ha nem szállsz le rólam!-mondtam lassan kiegyensúlyozottan.
-Hidd el!Csak azért kellesz neki,hogy megdöntsön,hisz ő is férfiből van tudod mi kell neki,de te azt nem fogod megadni,mert még magad sem állsz rá készen.Tovább fog rajtad lépni és hidd el mást fog keresni.
-Oké!De inkább ne legyen igazad!-felálltam és elindultam.Beültem hatodik órára aztán szünetbe megvártam Zaynt.
-Mi a baj?-lépett hozzám.
-Semmi!-adtam egy gyors szájra puszit.
-Lesz még órád?
-Nem!Hazamegyek Tylerhez.Tegnap nagyon fáradt volt és ki akarom deríteni mi volt vele.Meg kimegyek Orlandohoz.Holnap találkozunk rendben?
-Megyek érted reggel.-megcsókolt és megölelt.-Vigyázz magadra!Szeretlek!Szia!
-Szia!-hazagurultam.
-Szia Tyler!Itthon vagy?-elfelejtettem felhívni.
-Fent vagyok!-az emelet felé vettem az irányt.Beléptem a szobájába ahol pont a bőröndjébe pakolt be.
-Szia!Mit csinálsz?
-Szia!A Teen Wolf-os forgatást előbbre hozták.Szerdán utazok.
-De még csak most jöttél haza!-odasétáltam és átöleltem.
-1 hónap és jövök.Karácsonykor itthon leszek.Azért nem vagyok szomorú,mert tudom,hogy a fiúk addig vigyáznak rád.Igen beszéltem a srácokkal.-simogatta a hátam és szinte suttogott a fülembe.-És most mond el mi bánt?Azt ne mond,hogy semmi,mert hazudnál!
-Nem tudom!
-Mit?Gyere!- menjünk le csinálok teát és elmeséled.Megcsinálta a teát,leültünk egymás mellé a nappaliba és beszélgettünk.
-Nem tudom,hogy én készen állok-e egy kapcsolatra.
-De tegnap még olyan határozott voltál.Mond el mi az a hirtelen döntés változás?
-Nincs döntés változás,mert ugyanúgy érzek Zayn iránt,csak nem tudom.Elbizonytalanodok.Én nem tudok megadni neki dolgokat amiket szeretne.
-Ezt most magyarázd el!
-Ma egy csaj azt mondta,hogy Zayn csak „azt” akarja velem és mivel én ezt nem tudom neki megadni,ezért tovább fog lépni.
-Te ki vagy?Mert a húgom,már rég megtépte volna a csajt,ha a barátjáról egy rossz szót mert volna szólni.Miért hiszed el amit mondott?Így ismered Zaynt?Vagy csak kifogást keresel,hogy ne kelljen vele lenned?
-Igazad van!Nem tudom,de olyan gúnnyal mondta,mintha azt várta volna,hogy felhúzom magam,de én elhittem inkább.Nem így ismerem őt és szerintem nem csalna meg.Nem keresek kifogást,mert jól érzem magam vele és nem akarom elveszíteni.Lehet,hogy a elveszítés gondolta miatt hittem el az egészet,de köszönöm,hogy észhez térítettél.-hozzábújtam,ő meg helyeslően bólogatott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése