2012. december 13., csütörtök

Part 18.Nem a kedvesem,hanem a testvérem!




…-Szeretlek Di!
   -Én is Ty!


A könnyek patakokban folytak le az arcomon,Tyler pulcsijára.Ő sem tett másképp.Sírt.Ennyire érzelgősen még sose búcsúztunk el egymástól.A fiúk is kiengedtek egy két könnycseppet minket látva.Lassan törölgettük az arcunkat és elváltunk egymástól.A fiúk felé fordultam.Szemeim a sírástól pirosak voltak.
-Holnaptól akkor itt lakhatok?-tettem fel a kérdést.
-Ameddig csak szeretnél.-válaszolt Liam.A többiek csak mosolyogtak.
-Nem tudom,hogy fogom meghálálni ezt nektek srácok.-Tyler hátulról átölelt.
-Sehogy.Na jó,ha lesz egy filmed,ami talán sikeres lesz akkor adsz ingyen jegyet.-nevetettünk együtt Niall poénján.
-Ha-ha.Ez természetes.Diana szerintem induljunk.-megszorította a kezem.
-Holnap te is kimész a reptérre?-kérdezte Harry.
-Aha,de utána bemegyek majd a suliba,aztán haza,aztán idehozom még pár cuccom.
-Mikor megy a géped?
-8:20-kor.Diana csak az első óráról marad le.-mosolygott.
-Hát akkor majd találkozunk.-a srácok lepacsiztak Tylerrel és valamit súgtak neki,amitől Tyler mindenki vállába belebokszolt.
-Meg ne próbáljátok!-mondta nevetve.Zayn közben egy jó éjt puszit adott nekem aztán átöleltem a srácokat és elindultunk haza.Otthon mindketten megettünk 1-1 almát aztán én elmentem zuhanyozni.Miután végeztem Tyler ment.Úgy gondoltam ma mindenképpen vele alszok,ezért átvittem az alvós cuccom hozzá.Befeküdtem az ágyba és vártam,de annyira fáradt voltam,hogy elaludtam.
*Másnap reggel*
Az ébresztő,csak engem keltett,mert Tyler már ébren feküdt mellettem.
-Jó reggelt!-fordultam felé.
-Neked is!-nézett rám.-Olyan ártatlan vagy amikor alszol,mint egy baba.-mosolygott.
-Ne már,lassan felnövök és most kezdek egy babára hasonlítani?Ez szívás.-mondtam kómásan,de ő jót nevetett rajta.Felkelt mellőlem és a fürdőbe ment.Én lassan kikeltem,mert láttam hogy még csak fél hét.Átmentem a szobámba összeszedtem a cuccom és a fürdőbe mentem,de Tyler még mindig bent volt.
-Ty!Nem csak a tiéd a fürdő!Igyekezz már!
-Jólvanna!-lépett ki.Gyorsan bementem,felöltöztem,összefogtam a hajam és elvégeztem minden csajos dolgot.Miután kimentem felvettem a cipőm,eltettem a telóm és elpakoltam a táskám.Nem tettem el az összes könyvet,mert mielőtt átmennék úgyis hazajövök.Levittem a nappaliba a táskám és bementem a konyhába,ahol Tyler rántottát sütött.
-Jó illata van!
-Tudom!Én vagyok a király!-hencegett mire én felhúztam a szemöldököm és mondtam:
-Talán a vásznon király vagy,de itthon én vagyok az úr nő!Ezt jegyezd meg!-kinyitottam a hűtőt és kivettem a tejet.-Kérsz?
-Nem!-vágta oda,mire én csak nevettem.Megittam egy pohárral és visszaraktam.
Szépen megreggeliztünk.Lehoztam a deszkám,addig Tyler hívott egy Taxyt.A Taxy 10 percen belül ott volt értünk.Bepakoltunk mindent,majd indultunk.Csendben tettük meg az utat.8 órára meg is érkeztünk a reptérre.Leültünk a váróba.8:10-kor bemondták a gépét,hogy kezdjék meg a felszállást.Abban a pillanatban úgy éreztem,mint mindig mikor elment,hogy egy részem eltűnik vele.Gyorsan a nyakába borultam.
-Nem akarom,hogy elmenj!-hirtelen elhajolt.
-Biztos?
-Nem!Csak hiányozni fogsz!Nagyon!-ismét jöttek a könnyek,hogy én mennyit tudok sírni.
-Te is nekem,de a fiúk itt lesznek neked!A barátaid!Nagyon szeretlek!
-Én is nagyon szeretlek!-lassan leeresztettem a karomat és elkísértem a felszálló helyig,ahol még egyszer megöleltük egymást.Oda sétáltam az ablakhoz és néztem,ahogy felszáll.Integetett,és én is neki,miközben arcomat törölgettem.Egy néni lépett oda hozzám.
-A kedvesed megy el?Nyugodj meg,biztos visszajön!-simogatta meg a hátam.
-Nem a kedvesem,hanem a testvérem,de hosszú időre megy el és már most hiányzik.-mondtam neki szipogva.
-Biztos te is hiányzol neki.És miért ment el,ha nem veszed tolakodásnak,hogy megkérdezem.
-Színész és Amerikában kapott munkát.
-Attól,hogy messze van tőled ugyanúgy szeret!Nekem,most mennem kell,mert az unokám gépe most száll le.Kitartás kincsem.-még egyszer megsimogatta a hátam aztán eltűnt.Végignéztem a gép felszállását és még pár percig álltam a korlátnál.Két kar fonódott a derekam köré.Illatát ismervén tudom,hogy Zayn az.
-Lemaradtam?
-Igen!-megfordultam és szorosan átöleltem.-Már most hiányzik!-kezdem ismét könnyezni,de már nem akartam sírni.Lassan simogatta a hátam.
-Hamar elmegy az idő hidd el!-puszit nyomott a számra,amit én csókká alakítottam.Miután elváltak ajkaink elindultuk a suliba.Az egyik kezemben a deszkát fogtam a másikkal Zayn kezét.Beértünk a suliba,ahol pont szünet volt.Beültem az órákra,de nem mentem ki szünetre,csak bent ültem a teremben,és vártam,hogy elkezdődjön a következő óra.5.óra után felhívtam Tylert,mert láttam,hogy keresett.
-Szia!Megérkeztél?Minden rendben?Mindent eltettél?
-Szia!Igen megérkeztem,minden rendben,csak nem találom a két kedvenc pulcsim amikre biztosan emlékszem,hogy eltettem.-itt elnevettem magam.
-Ne keresd őket.-mondtam.-Kellet 1 új pizsi,mert nem lehetek mindig a másikban,és kellet egy kedvenc dolgod,hogy emlékezzek rád.
-Este Skype-on felhívlak,majd ott megbeszéljük,de most mennem kell,szeretlek!Szia!
-Szia!-letettem és eltettem.Zayn a barátaival volt kint az udvaron,mikor meglátott megindult felém.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése